Előfizetés

Voluntarista improvizátorok?

E két fogalommal simán le lehet írni az orbánizmus lényegét. Az általuk felvetett összes részleges kérdést felesleges elemezni, mert tényleg e két fogalomban gyökereznek. Az ad-hoc kormányzás telis-teli van arcátlan „tűzoltással”, cinikus, agresszív és ostobácska válaszokkal, ha kiderül, nagyon rövid időn belül, hogy a „varázslatos” orbáni péntek reggeli nyilatkozatok valójában már csütörtöktől sem érvényesek! A magyarázatok közül kiemelkednek a szereposztásra való hivatkozások, minden fideszes árnyaltan, de mást és mást mond ugyanazzal kapcsolatban! Mi meg mindent "félreértünk". Lehetetlen állapot, hogy a választott funkciókban ülő fideszesek gőgösek, lenézik a jogállamiságot. Nem kellene elnéznünk, hogy a hajszában kifáradt orvosok, nővérek fizetése a felkapaszkodott új úri osztály fizetéseinek hetede-nyolcada legyen. Meg kellene állítani ezt a kereszténynek álcázott rezsimet, hogy ne folytathassák országrontó, károkozó döntéseiket. Azt gondolom, hogy szándékosan zűrzavart kelt a Fidesz-KDNP és az önmagukat messiásnak képzelő „fülkeforradalmárok” hada. Hiába manipulálják – akár szándékos kommunikációs csalással is – azt, hogy még mindig „népszerűek”, ebben a végzetszerű magyar közállapotokban a „hetedik pecsét” hamarosan felpattan.

Piszkos tizenkettő – 2. rész

B. M. L.
Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:53
Hiába változtatják a labdarúgó NB I létszámát, a stadionokat így sem töltik meg a szurkolók FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Miután a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó bizottsága sem adta meg a Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és az amúgy is kiesett Lombard Pápa Termál FC számára az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet, az MLSZ elnöke, Csányi Sándor bejelentette a héten, hogy a labdarúgó OTP Bank Liga 2015/16-os idényében a mostani 16-tal szemben – 2001 után ismét – 12 csapat szerepel majd. Az elmúlt évtizedekben párszor már volt ehhez hasonlítható nagy átalakítás, és bizony szomorúan állapíthatjuk meg, a nagy akarásnak mindig nyögés lett a vége. Összegyűjtöttük a nagy megújításokat a honi labdarúgás színterén, és félő, ez a mostani nagy változtatás is ugyanilyen véget ér majd.

Először tekintsük át a tényeket. Kedden az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága az elsőfokú döntéseket helyben hagyva, nem adta meg az első osztályban való induláshoz szükséges licencet öt csapatnak: Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és a Lombard Pápa Termál FC nem lehet ott az NB I 2015-16-os bajnoki rajtjánál.

Ugyanakkor a Csányi Sándor vezette MLSZ még az elsőfokú döntésekor bejelentette, majd kedden este megerősítette, a következő szezonban 12 csapattal képzelik el az első osztályú jövőt, dacára annak, hogy az érvényben lévő szabályok alapján a következő szezonban is 16 csapattal kellene elkezdeni a pontvadászatot.

Nézzük, hogy a magyar labdarúgás történetében hány nagy átalakítást végeztek el a szövetség vezetői. A lebonyolítási rendszer többször változott, mire kialakult a most is alkalmazott őszi-tavaszi bajnokság. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot.

Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság, 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.

1970

Az elmúlt negyvenhat év reformjainak kiindulását sokan az 1969-es, marseille-i kudarcnak tudják be, amikor a magyar válogatott pótselejtezőn 4-1-re kikapott Csehszlovákiától, és nem jutott ki a mexikói világbajnokságra. A magyar szövetség 1970-ben a mögöttük hagyott húsz esztendőben már negyedszer változtatta meg a 16 csapatos bajnokság rendszerét, és ekkor átálltak végleg az őszi-tavaszi lebonyolításra. Két nyolcas csoportra osztották a tizenhat csapatot.

Mindegyik csoport győztese 8-8 pontot kapott, a többi csapat a helyezésétől függően 7-1 pontot. Ezeket a pontokat hozzáadták az 1970-71-es szezonban elért pontjaik számához. A csapatok, amelyek a csoportjukban azonos helyen végeztek, egymás ellen játszottak, és így alakult ki a végső sorrend, azaz a két csoportelső döntötte el oda-visszavágós alapon, ki legyen az aranyérmes. Ekkor az első osztályból két gárda, a Dunaújvárosi Kohász és a Szegedi EOL esett ki, mg a második vonalból az Egri Dózsa és a VM Egyetértés jutott fel.

Nemcsak a bajnokság menetét reformálta meg az akkori MLSZ. A cseréknél a korábbi egy kapus, két mezőnyjátékos helyett csak két játékost lehetett cserélni, míg a korábbi gólarány helyett a gólkülönbség döntött két csapat között a helyezésekben.

1996

1996-ig nagy változás nem volt, huszonhat esztendőn át 16 csapat szerepelt az első osztályban. Ám ekkor jött az újabb reform, és ezzel ezúttal a létszámemelés: a következő négy szezonon át 18 csapat alkotta az NB I-et. Az MLSZ 1996. december 7-én tartott közgyűlése kimondta a szövetség köztestületté alakulását, amely ezzel független testületté vált, közalapítványokból és költségvetési hozzájárulásból származó bevételekből gazdálkodott tovább.

Megváltozott a kiesésről döntő menetrend is. Az utolsó két csapat kiesett – 17. és 18. helyezett – míg az előttük végző két gárda osztályozót vívott. Utóbbi érdekessége volt, hogy a Diósgyőr például 14 ezer néző előtt vívta ki az első osztályban szereplés jogát a III. Kerületi TVE ellen, azaz ezen az egy meccsen többen voltak a lelátón, mint manapság egy teljes fordulóban.

1999

A Professzionális Nemzeti Bajnokság 1999-2000-es szezonjában aztán történelmet írt a magyar labdarúgás és vele az MLSZ is. Európában egyedül álló módon 18+1 csapat küzdött a bajnoki címért, igaz, tavasszal már csak 17-en maradtak, azaz páratlan számú csapat zárta a pontvadászatot. A téli szünetben a Gázszer FC visszalépett a PNB küzdelmeitől, helyét a másodosztályú Pécs vette át, a Gázszer őszi eredményeivel együtt. 2000. március 12-én a Szeged LC gazdasági okok miatt sorozatban a negyedik mérkőzésére sem tudott kiállni, ezért az MLSZ kizárta a bajnokságból. A szegediek helyét végül egy csapat sem vette át.

2000

Talán éppen az előző évi tapasztalatok miatt, a szövetség ismét a reformokhoz nyúlt. Az NB I következő, 2000-2001-es kiírásában, 2 csoportban 8-8 csapatra osztották fel a bajnokságot, és a csoportokat erőelven osztották be: az A csoportba került az előző bajnokság 1., 4-5., 8-9., 12-13. és a másodosztály 2. helyezettje, a B csoportba a 2-3., 6-7., 10-11., 14. helyezettje és a másodosztály bajnoka.

A csoportokból a 6-6 legjobb klub jutott be a 12 csapatos rájátszásba, a 2-2 sereghajtó pedig a másodosztályban folytatta, azaz immár négy biztos kiesője volt az élvonalnak. A rájátszásba jutott egyesületek az alapszakasz eredményeit nem, csak a helyezéseik alapján kapott jutalom pontokat vitték magukkal, hogy a hagyományos bajnoki rendszerben, oda-vissza mérkőzve küzdjenek tovább.

Az egész rendszer alkalmatlan volt a valódi erősorrend megállapítására, ráadásul például az alapszakaszban kiesett Haladás azonnal visszakerülhetett, míg a Debrecen annak ellenére maradhatott, hogy kiesőhelyen végzett a szezon végén, ugyanis az NB I/B Keleti csoportját megnyerő BKV Előre csapata nem vállalta a feljutást, így a versenykiírás szerint a legjobb kieső maradhatott az élvonalban.

2001

Nem csoda, hogy szinte a bajnokság végét jelző sípszótól azonnal újabb változások jöttek. A Nemzeti Bajnokság I. osztályában, 2001-02-ben 12 klub küzdött a bajnoki címért. Előbb három-három mérkőzést vívott egymással minden csapat, aztán a mezőny két hatos csoportra vált: felsőházra és alsóházra. A felsőház 6 csapata is, és az alsóház 6 csapata is játszott még egymás között egy-egy meccset, így alakult ki a végső sorrend.

Egy évvel később annyi változás történt, hogy az alapszakasz és a rájátszás egyaránt két-két körből állt, így kiküszöbölték azt a többek által sérelmezett rendszert, hogy bizonyos csapatok háromszor játszottak egymás ellen. Ez a következő szezonban sem változott.

2004

A 2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság élvonalának létszáma ismét 16 csapatra nőtt, így egyenes ágon nem volt kieső, viszont négy csapat jutott fel. Az utolsó két helyezett osztályozó mérkőzéseket játszott az NB II 5-6. helyezettje ellen.

Hihetetlen botrányok kísérték a létszámemelést. Ugyanis a Haladás csapata ugyan osztályozón kiharcolta a bennmaradást, de csapatot működtető Lombard FC áttette székhelyét Pápára, így a másodosztályban a 8. helyezett pápai csapat indulhatott az első osztályban, a Haladás pedig a Pápa jogán a másodosztályba került. A Diósgyőri VTK csapata nem kapta meg az induláshoz szükséges klublicencet, így a Nyíregyháza Spartacus FC az egyenes ági feljutásról való lemaradás, majd a Haladás elleni osztályozó elvesztése ellenére mégis az élvonalba kerülhetett.

Mindennek tetejében a siófoki székhelyű Balaton FC menet közben Miskolcra költözött, így a másodosztályba száműzött, és Kiprich József által edzett társaság mellé egyszer csak megjelent a Détári Lajos tréningezte DVTK-BFC. A két csapat egy darabig egymás mellett létezett, de külön emeleten öltözött, majd Détári vezetésével az első osztályban kezdték meg a szereplést.

No comment…

2015

Már bejelentették – igaz nem teljesen hivatalosan –, a következő szezonban induló 12 csapatos első osztály első idényében az MLSZ elképzelései szerint a klubok háromszor játszanának egymással, azaz 33 fordulóban dőlne el a bajnoki cím és az érmek, illetve a kiesés sorsa.

Indulhat a Piszkos tizenkettő második része…

Piszkos tizenkettő – 2. rész

B. M. L.
Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:53
Hiába változtatják a labdarúgó NB I létszámát, a stadionokat így sem töltik meg a szurkolók FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Miután a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó bizottsága sem adta meg a Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és az amúgy is kiesett Lombard Pápa Termál FC számára az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet, az MLSZ elnöke, Csányi Sándor bejelentette a héten, hogy a labdarúgó OTP Bank Liga 2015/16-os idényében a mostani 16-tal szemben – 2001 után ismét – 12 csapat szerepel majd. Az elmúlt évtizedekben párszor már volt ehhez hasonlítható nagy átalakítás, és bizony szomorúan állapíthatjuk meg, a nagy akarásnak mindig nyögés lett a vége. Összegyűjtöttük a nagy megújításokat a honi labdarúgás színterén, és félő, ez a mostani nagy változtatás is ugyanilyen véget ér majd.

Először tekintsük át a tényeket. Kedden az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága az elsőfokú döntéseket helyben hagyva, nem adta meg az első osztályban való induláshoz szükséges licencet öt csapatnak: Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és a Lombard Pápa Termál FC nem lehet ott az NB I 2015-16-os bajnoki rajtjánál.

Ugyanakkor a Csányi Sándor vezette MLSZ még az elsőfokú döntésekor bejelentette, majd kedden este megerősítette, a következő szezonban 12 csapattal képzelik el az első osztályú jövőt, dacára annak, hogy az érvényben lévő szabályok alapján a következő szezonban is 16 csapattal kellene elkezdeni a pontvadászatot.

Nézzük, hogy a magyar labdarúgás történetében hány nagy átalakítást végeztek el a szövetség vezetői. A lebonyolítási rendszer többször változott, mire kialakult a most is alkalmazott őszi-tavaszi bajnokság. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot.

Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság, 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.

1970

Az elmúlt negyvenhat év reformjainak kiindulását sokan az 1969-es, marseille-i kudarcnak tudják be, amikor a magyar válogatott pótselejtezőn 4-1-re kikapott Csehszlovákiától, és nem jutott ki a mexikói világbajnokságra. A magyar szövetség 1970-ben a mögöttük hagyott húsz esztendőben már negyedszer változtatta meg a 16 csapatos bajnokság rendszerét, és ekkor átálltak végleg az őszi-tavaszi lebonyolításra. Két nyolcas csoportra osztották a tizenhat csapatot.

Mindegyik csoport győztese 8-8 pontot kapott, a többi csapat a helyezésétől függően 7-1 pontot. Ezeket a pontokat hozzáadták az 1970-71-es szezonban elért pontjaik számához. A csapatok, amelyek a csoportjukban azonos helyen végeztek, egymás ellen játszottak, és így alakult ki a végső sorrend, azaz a két csoportelső döntötte el oda-visszavágós alapon, ki legyen az aranyérmes. Ekkor az első osztályból két gárda, a Dunaújvárosi Kohász és a Szegedi EOL esett ki, mg a második vonalból az Egri Dózsa és a VM Egyetértés jutott fel.

Nemcsak a bajnokság menetét reformálta meg az akkori MLSZ. A cseréknél a korábbi egy kapus, két mezőnyjátékos helyett csak két játékost lehetett cserélni, míg a korábbi gólarány helyett a gólkülönbség döntött két csapat között a helyezésekben.

1996

1996-ig nagy változás nem volt, huszonhat esztendőn át 16 csapat szerepelt az első osztályban. Ám ekkor jött az újabb reform, és ezzel ezúttal a létszámemelés: a következő négy szezonon át 18 csapat alkotta az NB I-et. Az MLSZ 1996. december 7-én tartott közgyűlése kimondta a szövetség köztestületté alakulását, amely ezzel független testületté vált, közalapítványokból és költségvetési hozzájárulásból származó bevételekből gazdálkodott tovább.

Megváltozott a kiesésről döntő menetrend is. Az utolsó két csapat kiesett – 17. és 18. helyezett – míg az előttük végző két gárda osztályozót vívott. Utóbbi érdekessége volt, hogy a Diósgyőr például 14 ezer néző előtt vívta ki az első osztályban szereplés jogát a III. Kerületi TVE ellen, azaz ezen az egy meccsen többen voltak a lelátón, mint manapság egy teljes fordulóban.

1999

A Professzionális Nemzeti Bajnokság 1999-2000-es szezonjában aztán történelmet írt a magyar labdarúgás és vele az MLSZ is. Európában egyedül álló módon 18+1 csapat küzdött a bajnoki címért, igaz, tavasszal már csak 17-en maradtak, azaz páratlan számú csapat zárta a pontvadászatot. A téli szünetben a Gázszer FC visszalépett a PNB küzdelmeitől, helyét a másodosztályú Pécs vette át, a Gázszer őszi eredményeivel együtt. 2000. március 12-én a Szeged LC gazdasági okok miatt sorozatban a negyedik mérkőzésére sem tudott kiállni, ezért az MLSZ kizárta a bajnokságból. A szegediek helyét végül egy csapat sem vette át.

2000

Talán éppen az előző évi tapasztalatok miatt, a szövetség ismét a reformokhoz nyúlt. Az NB I következő, 2000-2001-es kiírásában, 2 csoportban 8-8 csapatra osztották fel a bajnokságot, és a csoportokat erőelven osztották be: az A csoportba került az előző bajnokság 1., 4-5., 8-9., 12-13. és a másodosztály 2. helyezettje, a B csoportba a 2-3., 6-7., 10-11., 14. helyezettje és a másodosztály bajnoka.

A csoportokból a 6-6 legjobb klub jutott be a 12 csapatos rájátszásba, a 2-2 sereghajtó pedig a másodosztályban folytatta, azaz immár négy biztos kiesője volt az élvonalnak. A rájátszásba jutott egyesületek az alapszakasz eredményeit nem, csak a helyezéseik alapján kapott jutalom pontokat vitték magukkal, hogy a hagyományos bajnoki rendszerben, oda-vissza mérkőzve küzdjenek tovább.

Az egész rendszer alkalmatlan volt a valódi erősorrend megállapítására, ráadásul például az alapszakaszban kiesett Haladás azonnal visszakerülhetett, míg a Debrecen annak ellenére maradhatott, hogy kiesőhelyen végzett a szezon végén, ugyanis az NB I/B Keleti csoportját megnyerő BKV Előre csapata nem vállalta a feljutást, így a versenykiírás szerint a legjobb kieső maradhatott az élvonalban.

2001

Nem csoda, hogy szinte a bajnokság végét jelző sípszótól azonnal újabb változások jöttek. A Nemzeti Bajnokság I. osztályában, 2001-02-ben 12 klub küzdött a bajnoki címért. Előbb három-három mérkőzést vívott egymással minden csapat, aztán a mezőny két hatos csoportra vált: felsőházra és alsóházra. A felsőház 6 csapata is, és az alsóház 6 csapata is játszott még egymás között egy-egy meccset, így alakult ki a végső sorrend.

Egy évvel később annyi változás történt, hogy az alapszakasz és a rájátszás egyaránt két-két körből állt, így kiküszöbölték azt a többek által sérelmezett rendszert, hogy bizonyos csapatok háromszor játszottak egymás ellen. Ez a következő szezonban sem változott.

2004

A 2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság élvonalának létszáma ismét 16 csapatra nőtt, így egyenes ágon nem volt kieső, viszont négy csapat jutott fel. Az utolsó két helyezett osztályozó mérkőzéseket játszott az NB II 5-6. helyezettje ellen.

Hihetetlen botrányok kísérték a létszámemelést. Ugyanis a Haladás csapata ugyan osztályozón kiharcolta a bennmaradást, de csapatot működtető Lombard FC áttette székhelyét Pápára, így a másodosztályban a 8. helyezett pápai csapat indulhatott az első osztályban, a Haladás pedig a Pápa jogán a másodosztályba került. A Diósgyőri VTK csapata nem kapta meg az induláshoz szükséges klublicencet, így a Nyíregyháza Spartacus FC az egyenes ági feljutásról való lemaradás, majd a Haladás elleni osztályozó elvesztése ellenére mégis az élvonalba kerülhetett.

Mindennek tetejében a siófoki székhelyű Balaton FC menet közben Miskolcra költözött, így a másodosztályba száműzött, és Kiprich József által edzett társaság mellé egyszer csak megjelent a Détári Lajos tréningezte DVTK-BFC. A két csapat egy darabig egymás mellett létezett, de külön emeleten öltözött, majd Détári vezetésével az első osztályban kezdték meg a szereplést.

No comment…

2015

Már bejelentették – igaz nem teljesen hivatalosan –, a következő szezonban induló 12 csapatos első osztály első idényében az MLSZ elképzelései szerint a klubok háromszor játszanának egymással, azaz 33 fordulóban dőlne el a bajnoki cím és az érmek, illetve a kiesés sorsa.

Indulhat a Piszkos tizenkettő második része…