Történelmet írt a Sevilla

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:54
FOTÓ: Getty Images
Teljesen jogosan védte meg címét az Európa Ligában a Sevilla a szerdai varsói döntőben, hiszen jobb volt ellenfelénél, megérdemelten győzött 3-2-re, ugyanakkor a Dnyiprónak sincs oka szégyenkezésre. Az ukrán csapat rácáfolt azokra, akik azt állították, hogy a szerencsének, védekező focijának köszönhette a fináléba jutást. 

A labdarúgó Európa Liga döntője Carlos Baccáról szólt. A kolumbiai támadó ezúttal is igazolta klasszisát. Talány, hogy az 1986-os születésű játékosra miért nem csapott még le a Real Madrid, vagy a Barcelona, netalán egy tehetős angol csapat. A higanymozgású támadó minden helyzetben feltalálja magát.

A döntőben két gólt szerzett ugyan – mindkét alkalommal kiváló ütemben lépett ki, s kihasználta az adódó lehetőséget –, de a mesterhármashoz is közel állt. Amikor aztán már biztosnak tűnt a Sevilla győzelme, Unai Emery, az andalúziaiak trénere lehozta a pályáról, hogy megkapja a jól megérdemelt tapsot.

A győzelem másik kulcsfigurája José Antonio Reyes volt. Emery némi meglepetést keltett azzal, hogy beállította a tapasztalt, 32 éves középpályást, hamar kiderült azonban, mennyire jó húzás volt ez részéről. Reyes volt maga a megtestesült nyugalom azután is, hogy a Dnyipro Kalinic fejesével a 7. percben megszerezte a vezetést. A Sevilla nem esett pánikba, békésen szövögette egyre veszélyesebb támadásait.

Reyes kiváló labdákat adott, remekül helyezkedett, igaz, az egyenlítő gól a 31. percben nem az ő, nem is Bacca érdeme volt, hanem a lengyel Krychowiaké, akinek épp saját közönsége előtt sikerült betalálnia. A Sevilla második,vezetést jelentő góljánál aztán Reyes úgy ugratta ki Baccát, hogy azt tanítani sem nagyon lehet.

A meccs után ugyanakkor Banegát választották a meccs emberének. Ezúttal is megmutatta, miért emlegetik a legtehetségesebb argentin középpályások között. Rendkívül gyors, technikája kiváló, remekül védekezik. A Sevilla szinte ingyen, 2,5 millió dollárért igazolta le.

A Dnyipro minden dicséretet megérdemel. Örömet okozott egy olyan országnak, amelynek mostanában nem volt sok oka boldogságra. Érthető, hogy az ezüstöt is lelkesen ünnepelték szurkolóik.

Ők mondták
Unai Emery (a Sevilla trénere): „Nem volt könnyű megnyerni az Európa Ligát, mégis, ennél is többet akarunk elérni. Jövőre a Bajnokok Ligájában indulhatunk, s ennek nagyon örülünk. Ugyanakkor hadd gratuláljak a Dnyiprónak, s minden szurkolójának, akik Ukrajna megannyi pontjáról utaztak ide, hogy kedvenceiknek szurkoljanak.”
Miron Markevics (a Dnyipro edzője): „Az ellenfelünk tapasztaltabb volt, s ez jelentette a különbséget. Bár keményen dolgoztunk azért, hogy megakadályozzuk őket a gólszerzésben, ez nem sikerült.”
Éver Banega (Sevilla, a meccs játékosa): „Tudtuk, hogy nehéz meccs lesz, egyik döntő sem könnyű. Nagyon odafigyeltünk az utolsó percig.”



Szerző

Piszkos tizenkettő – 2. rész

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:53
Hiába változtatják a labdarúgó NB I létszámát, a stadionokat így sem töltik meg a szurkolók FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Miután a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó bizottsága sem adta meg a Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és az amúgy is kiesett Lombard Pápa Termál FC számára az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet, az MLSZ elnöke, Csányi Sándor bejelentette a héten, hogy a labdarúgó OTP Bank Liga 2015/16-os idényében a mostani 16-tal szemben – 2001 után ismét – 12 csapat szerepel majd. Az elmúlt évtizedekben párszor már volt ehhez hasonlítható nagy átalakítás, és bizony szomorúan állapíthatjuk meg, a nagy akarásnak mindig nyögés lett a vége. Összegyűjtöttük a nagy megújításokat a honi labdarúgás színterén, és félő, ez a mostani nagy változtatás is ugyanilyen véget ér majd.

Először tekintsük át a tényeket. Kedden az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága az elsőfokú döntéseket helyben hagyva, nem adta meg az első osztályban való induláshoz szükséges licencet öt csapatnak: Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és a Lombard Pápa Termál FC nem lehet ott az NB I 2015-16-os bajnoki rajtjánál.

Ugyanakkor a Csányi Sándor vezette MLSZ még az elsőfokú döntésekor bejelentette, majd kedden este megerősítette, a következő szezonban 12 csapattal képzelik el az első osztályú jövőt, dacára annak, hogy az érvényben lévő szabályok alapján a következő szezonban is 16 csapattal kellene elkezdeni a pontvadászatot.

Nézzük, hogy a magyar labdarúgás történetében hány nagy átalakítást végeztek el a szövetség vezetői. A lebonyolítási rendszer többször változott, mire kialakult a most is alkalmazott őszi-tavaszi bajnokság. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot.

Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság, 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.

1970

Az elmúlt negyvenhat év reformjainak kiindulását sokan az 1969-es, marseille-i kudarcnak tudják be, amikor a magyar válogatott pótselejtezőn 4-1-re kikapott Csehszlovákiától, és nem jutott ki a mexikói világbajnokságra. A magyar szövetség 1970-ben a mögöttük hagyott húsz esztendőben már negyedszer változtatta meg a 16 csapatos bajnokság rendszerét, és ekkor átálltak végleg az őszi-tavaszi lebonyolításra. Két nyolcas csoportra osztották a tizenhat csapatot.

Mindegyik csoport győztese 8-8 pontot kapott, a többi csapat a helyezésétől függően 7-1 pontot. Ezeket a pontokat hozzáadták az 1970-71-es szezonban elért pontjaik számához. A csapatok, amelyek a csoportjukban azonos helyen végeztek, egymás ellen játszottak, és így alakult ki a végső sorrend, azaz a két csoportelső döntötte el oda-visszavágós alapon, ki legyen az aranyérmes. Ekkor az első osztályból két gárda, a Dunaújvárosi Kohász és a Szegedi EOL esett ki, mg a második vonalból az Egri Dózsa és a VM Egyetértés jutott fel.

Nemcsak a bajnokság menetét reformálta meg az akkori MLSZ. A cseréknél a korábbi egy kapus, két mezőnyjátékos helyett csak két játékost lehetett cserélni, míg a korábbi gólarány helyett a gólkülönbség döntött két csapat között a helyezésekben.

1996

1996-ig nagy változás nem volt, huszonhat esztendőn át 16 csapat szerepelt az első osztályban. Ám ekkor jött az újabb reform, és ezzel ezúttal a létszámemelés: a következő négy szezonon át 18 csapat alkotta az NB I-et. Az MLSZ 1996. december 7-én tartott közgyűlése kimondta a szövetség köztestületté alakulását, amely ezzel független testületté vált, közalapítványokból és költségvetési hozzájárulásból származó bevételekből gazdálkodott tovább.

Megváltozott a kiesésről döntő menetrend is. Az utolsó két csapat kiesett – 17. és 18. helyezett – míg az előttük végző két gárda osztályozót vívott. Utóbbi érdekessége volt, hogy a Diósgyőr például 14 ezer néző előtt vívta ki az első osztályban szereplés jogát a III. Kerületi TVE ellen, azaz ezen az egy meccsen többen voltak a lelátón, mint manapság egy teljes fordulóban.

1999

A Professzionális Nemzeti Bajnokság 1999-2000-es szezonjában aztán történelmet írt a magyar labdarúgás és vele az MLSZ is. Európában egyedül álló módon 18+1 csapat küzdött a bajnoki címért, igaz, tavasszal már csak 17-en maradtak, azaz páratlan számú csapat zárta a pontvadászatot. A téli szünetben a Gázszer FC visszalépett a PNB küzdelmeitől, helyét a másodosztályú Pécs vette át, a Gázszer őszi eredményeivel együtt. 2000. március 12-én a Szeged LC gazdasági okok miatt sorozatban a negyedik mérkőzésére sem tudott kiállni, ezért az MLSZ kizárta a bajnokságból. A szegediek helyét végül egy csapat sem vette át.

2000

Talán éppen az előző évi tapasztalatok miatt, a szövetség ismét a reformokhoz nyúlt. Az NB I következő, 2000-2001-es kiírásában, 2 csoportban 8-8 csapatra osztották fel a bajnokságot, és a csoportokat erőelven osztották be: az A csoportba került az előző bajnokság 1., 4-5., 8-9., 12-13. és a másodosztály 2. helyezettje, a B csoportba a 2-3., 6-7., 10-11., 14. helyezettje és a másodosztály bajnoka.

A csoportokból a 6-6 legjobb klub jutott be a 12 csapatos rájátszásba, a 2-2 sereghajtó pedig a másodosztályban folytatta, azaz immár négy biztos kiesője volt az élvonalnak. A rájátszásba jutott egyesületek az alapszakasz eredményeit nem, csak a helyezéseik alapján kapott jutalom pontokat vitték magukkal, hogy a hagyományos bajnoki rendszerben, oda-vissza mérkőzve küzdjenek tovább.

Az egész rendszer alkalmatlan volt a valódi erősorrend megállapítására, ráadásul például az alapszakaszban kiesett Haladás azonnal visszakerülhetett, míg a Debrecen annak ellenére maradhatott, hogy kiesőhelyen végzett a szezon végén, ugyanis az NB I/B Keleti csoportját megnyerő BKV Előre csapata nem vállalta a feljutást, így a versenykiírás szerint a legjobb kieső maradhatott az élvonalban.

2001

Nem csoda, hogy szinte a bajnokság végét jelző sípszótól azonnal újabb változások jöttek. A Nemzeti Bajnokság I. osztályában, 2001-02-ben 12 klub küzdött a bajnoki címért. Előbb három-három mérkőzést vívott egymással minden csapat, aztán a mezőny két hatos csoportra vált: felsőházra és alsóházra. A felsőház 6 csapata is, és az alsóház 6 csapata is játszott még egymás között egy-egy meccset, így alakult ki a végső sorrend.

Egy évvel később annyi változás történt, hogy az alapszakasz és a rájátszás egyaránt két-két körből állt, így kiküszöbölték azt a többek által sérelmezett rendszert, hogy bizonyos csapatok háromszor játszottak egymás ellen. Ez a következő szezonban sem változott.

2004

A 2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság élvonalának létszáma ismét 16 csapatra nőtt, így egyenes ágon nem volt kieső, viszont négy csapat jutott fel. Az utolsó két helyezett osztályozó mérkőzéseket játszott az NB II 5-6. helyezettje ellen.

Hihetetlen botrányok kísérték a létszámemelést. Ugyanis a Haladás csapata ugyan osztályozón kiharcolta a bennmaradást, de csapatot működtető Lombard FC áttette székhelyét Pápára, így a másodosztályban a 8. helyezett pápai csapat indulhatott az első osztályban, a Haladás pedig a Pápa jogán a másodosztályba került. A Diósgyőri VTK csapata nem kapta meg az induláshoz szükséges klublicencet, így a Nyíregyháza Spartacus FC az egyenes ági feljutásról való lemaradás, majd a Haladás elleni osztályozó elvesztése ellenére mégis az élvonalba kerülhetett.

Mindennek tetejében a siófoki székhelyű Balaton FC menet közben Miskolcra költözött, így a másodosztályba száműzött, és Kiprich József által edzett társaság mellé egyszer csak megjelent a Détári Lajos tréningezte DVTK-BFC. A két csapat egy darabig egymás mellett létezett, de külön emeleten öltözött, majd Détári vezetésével az első osztályban kezdték meg a szereplést.

No comment…

2015

Már bejelentették – igaz nem teljesen hivatalosan –, a következő szezonban induló 12 csapatos első osztály első idényében az MLSZ elképzelései szerint a klubok háromszor játszanának egymással, azaz 33 fordulóban dőlne el a bajnoki cím és az érmek, illetve a kiesés sorsa.

Indulhat a Piszkos tizenkettő második része…

Szerző
Frissítve: 2015.05.28. 22:54

E-személyi: egy kártya mind fölött

Januártól mindössze egyetlen kártya léphet valamennyi iratunk helyébe a kormány tervei szerint, ezzel az ügyintézés is sokkal gördülékenyebbé válhat. A Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont így túl nagy hatalom kerülhet az állam kezébe, az adatok összekapcsolásával az állampolgárokról teljes profilt is kialakíthatnak a hatóságok.

Jövőre akár el is dobhatjuk személyi igazolványunkat, lakcím-, adó- és TB-kártyánkat, a kormány ugyanis gőzerővel dolgozik a több különböző okmány felváltását lehetővé tévő e-személyi bevezetésén, amely alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra, sőt még ujjlenyomattal történő azonosításra is.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint a kormány a nemzetgazdasági miniszternek, a belügyminiszternek és a miniszterelnökséget vezető miniszternek adott feladatot az e-kártya megvalósításával kapcsolatban. A kabinet erre 3,4 milliárd forintot biztosít az idei költségvetés terhére.

A tervezet szerint a fentebb felsoroltak mellett az új kártya a schengeni övezeten belüli utazásnál útlevélként is funkcionálhat, valamint bizonyos feltételekkel és esetekben közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosíthat, de akár diákigazolványként is használható lesz. Az új okmány tartalmazza majd a tulajdonos nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nemét, anyja nevét, fényképét, ha 12. életévét betöltötte, aláírását, valamint azt, meddig érvényes a személyazonosító igazolvány.

Egy "mindenes kártya" létrehozásának terve első ránézésre az állampolgárok kényelmét szolgálja, hiszen minden adat egy helyen hozzáférhető, nem szükséges több okmányt magunknál tartanunk. Ugyanígy személyes adataink kezelése sokkal kényelmesebbé válik a közigazgatás számára is, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke szerint egyszerre akár 40 ügyet is lehet majd intézni vele.

Ugyanakkor ebben rejlenek a rendszer veszélyei is, hiszen a különböző nyilvántartásokban szereplő adatokat így a háttérben könnyedén össze lehet kapcsolni, ezzel pedig a hatóságok átfogó képet kaphatnak az adott állampolgárról - minél több információval rendelkeznek valakiről, az egyén annál kiszolgáltatottabbá válik. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen rendszer teljességgel átláthatatlan az állampolgárok számára, akik nem tudják, mi történik az adataikkal.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményben fejezte ki aggodalmát, a szervezet szerint a kártya bevezetésével indokolatlan mértékű hatalom kerülhet az állam kezébe. "A TASZ elvileg is ellenez minden olyan intézkedést, amely a hatékonyság vagy a hivatali kényelem indokával az állam információs hatalmának kiterjesztését valósítja meg.

A tervezett intézkedések álláspontunk szerint szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát, mindezzel pedig megkérdőjelezik az osztott információs rendszerek doktrínáját. Ez utóbbi pedig a polgárok információs autonómiájának fontos garanciája, amit jelenleg éppen erősíteni, mint megszüntetni lenne szükséges" - írták.

Az e-kártya bevezetését Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke nem tartja aggályosnak, mint a HVG-nek korábban elmondta: a tervek alkotmányosan kivitelezhetőek, s nem lát alapvető problémát, ugyanakkor jelezte, ragaszkodik ahhoz, hogy az ujjlenyomat képe csak a kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.

Az ígéretek szerint ez így is fog történni, a kártya nem biometrikusan, csupán vizuálisan tárolja majd az ujjlenyomatot. Pogácsás Tibor, a belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pedig azt ígérte, hogy az egyes szervek (adóhivatal, egészségügy, közlekedésrendészet) nem élhetnek vissza az adatokkal, mert csak olyan információk olvashatnak ki, amelyek kezelésére jogosultságuk van.

Mennyibe kerül?

A javaslat szerint mindazoknak, akik legfeljebb 60 nappal a lejárta előtt kérik a jelenlegi igazolványuk cseréjét, vagy nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal és e-kártyájuk még nem volt, és esetükben ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására nincs szükség, 1500 forint illetéket kell leróniuk az új iratért.

Az eljárás illetékmentes lesz mindenki számára, aki 18 évnél fiatalabb és nem rendelkezik más személyazonosító okmánnyal, aki 65 év felettiként határidő nélküli igazolványt kér, aki külföldre utazás tilalma hatálya alatt áll, és ezt jelző igazolványt kap, akinek az igazolványát a tároló eleme hibája miatt kell cserélni. Minden más esetben az igazolvány illetéke 5000 forint.



Szerző