Az ország nyolc megyéjének tíz településén kellett forgalmi korlátozást elrendelnie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), hogy megakadályozza a lovakra veszélyes úgynevezett fertőző kevésvérűség (ló-AIDS) terjedését - közölte a Nébih. A hvg.hu szerint újabb lovakat kell elaltatni a rendkívül fertőző betegség miatt, az ország több pontján pedig további állatok vannak karanténban, míg eldől, le kell-e ölni őket is. A lótulajdonosok rettegnek: egy járvány beláthatatlan gazdasági károkat okozna, és tönkretenné a magyar lótenyésztés hírnevét. A Nébih az MTI-vel közölte: március 9-én a Nébih állategészségügyi igazgatósága fertőző kevésvérűséget állapított meg egy Veszprém megyéből származó beteg lóban.
Süth Miklós volt országos főállatorvos lapunknak elmondta: sajnos találó a ló-AIDS elnevezés, mert több hasonlóság is felfedezhető az emberre veszélyes kórral. A hivatalosan fertőző kevésvérűségnek nevezett betegséget is vírusok okozza, még pedig a Lenti-vírus család retro vírusa. Ráadásul a terjedésében is sok a hasonlóság.
- Szintén testváladékkal, vérrel, nyállal, tejjel, nemi érintkezéssel, vagyis fedeztetéssel terjed - nyilatkozta a Népszavának Süth. További egyezés, hogy ami az intravénás drogosoknál a többször használatos tű, az a lovaknál a bögöly, az atka, a kullancs. Ezek akkor is terjesztik a kórt, ha a lovak közvetlenül nem is érintkeznek egymással. Igaz, ezekben a "dílerekben" nem szaporodik a kórokozó és a Lenti retro vírus mindössze négy óráig marad életben a "fizikai közvetítő" élősködőben. Ez alatt az idő alatt azonban akár több jószágot is megfertőzhet.
A hét-három hónapos lappangás idő után alapvetően vérzéses tünetek jelentkeznek, elsősorban elered a ló orra vére, de más testrészén is vérezhet. Sajnos a kór jelenleg nem gyógyítható, ezért vagy el kell altatni, vagy kényszervágni az állatokat. Egyelőre még nem terjedt el országosan a betegség, de rendkívül fontos, hogy a lótartók a jogszabálynak megfelelően legalább három évente akkor is végeztessék el a szűrést a lovukon, ha az más jószágokkal nem érintkezik, hiszen az élősködők terjeszthetik a kevésvérűséget.
Ahol viszont több lovat tartanak, versenyre, illetve túrázni járnak a lovakkal, ott évente kell elvégezni a vizsgálatot. Az évenkénti szűrés költségét az állam megtéríti, vissza lehet igényelni. Az lenne kívánatos, hogy versenyeken is csak lóútlevéllel és a vizsgálatot igazoló dokumentummal lehessen indulni és a fedeztetésnél a csődörnek és a kancának is igazolnia kelljen, hogy nem fertőzöttek. A lappangási idő miatt így is marad rizikó. Márpedig itt akár több millió forint értékű állatokról van szó. Érdemes a megelőzés érdekében erőfeszítéseket tenni, mert Romániában, ahonnan 2010-ben behurcolták a ló-AIDS-et, az éves 1500-1600 esetről mára 500-600-ra csökkent a megbetegedések száma.