Ez szerinte senkinek sem érdeke "a szabad sajtót vasakarattal üldöző kormánypárton kívül". Kifejtette: a reklámiparban ma a tévék hirdetésből származó bevételeit a nézettségük, az újságok hirdetésből befolyó pénzeit pedig az eladott példányszámuk határozza meg. A kormány most erről az oldalról indított támadást a szabad sajtó ellen, ha már a tőle független orgánumok különadóztatása elbukott Brüsszelben. Molnár szerint a reklámipar bezúzása után kiemelt szerep juthat a 25 milliárd forint közpénzből kitömött Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak, amely - akkor már riválisok nélkül - politikai alapon dönthet majd a reklámköltésekről.
Az Országgyűlés szerdán módosította a reklámadóról szóló törvényt, így nulla százalék marad a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, az adóalap a feletti rész után ugyanakkor valamennyi alanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie. Mindez csaknem minden hazai médiavállalkozást, így például lapunkat is súlyos fizetési kötelezettséggel terheli meg. Lázár János szerint a magyar kormány az Európai Bizottság aggályait is figyelembe véve módosított, s nem várható már, hogy a reklámadó törvény érdemi módon változzon. Szakértők szerint azonban nem mondható, hogy a módosítással elhárultak a reklámadót ért uniós kritikák, vagyis továbbra is várható, hogy a Bizottság szankciót fog alkalmazni a törvény miatt Magyarországgal szemben.
A Bizottság folyamatban lévő vizsgálata ugyanis előzetesen már felvetette: a reklámadó-törvény tiltott állami támogatást valósít meg, mivel bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyben részesít más vállalkozásokkal szemben, amiatt hogy az árbevételre alkalmazott adókulcsok progresszív jellege és az adósávok meghatározásának módja azzal jár, hogy az alacsonyabb reklámbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokhoz képest csökkentett adóterhet viselnek. Az EB kifogásolja azt is, hogy az árbevételen és nem a nyereségen alapuló reklámadó esetében azok a vállalkozások, amelyeknek a korábbi években a jövedelemadóztatás rendszerében ismert és elfogadott elhatárolt veszteségük keletkezett, figyelembe vehetik ezt a korábban keletkezett elhatárolt veszteségüket a reklámadó fizetési kötelezettségük megállapításánál.
A mostani módosítással változott ugyan az adókulcsok száma, de továbbra is két kulcsot alkalmaz a törvény, és ezáltal továbbra is megvalósul az árbevétel progresszív adóztatása. A 0 százalékos adókulcs 100 millió forintos árbevételig szóló meghatározása ráadásul az előzőekhez hasonlóan nem objektív alapon történt. Így szakértők szerint várható, hogy az EB a május 24-én lejárt észrevételezési határidőt követően hamarosan további szankciókat fog alkalmazni a reklámadó-törvény miatt Magyarországgal szemben.