Előfizetés

Naggyá váltak a kisbankok

Publikálás dátuma
2015.05.30. 07:20
A kényszerű integráció ellehetetlenítette a takarékszövetkezeteket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Közgyűlést tartott a takarékszövetkezeti integráció két csúcsszerve: a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) is. Mindkettő megállapította, hogy nyereséges az együttműködésük, ám különösen a bank részvényesei örülhettek, itt ugyanis az eredmény nagy részét osztalékként ki is fizették.

A takarékszövetkezeti integráció belépett a hazai nagybankok körébe - írta közleményében pénteken a Takarékbank Zrt. A rendkívüli közgyűlésén elfogadott beszámoló szerint az integráció - 113 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint kapcsolt vállalkozásai - együttes mérlegfőösszege 2014-ben közel 1800 milliárd forint volt, míg a csoport szavatoló tőkéje megközelítette a 264 milliárd forintot. A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank 2015-ben szinte minden területen - a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), az agrárium és a lakosság hitelezése, befektetési szolgáltatások közvetítése - erősíteni szeretnék piaci pozícióikat.

Az integráció elmélyítése, így a szövetkezeti hitelintézetek biztonságos működésének, tőkehelyzetének és üzleti együttműködésének erősítése terén a szektor jelentős eredményeket ért el 2014-ben - hangsúlyozta a közlemény szerint Szabó Levente. A Takarékbank vezérigazgatója kiemelte, hogy a szövetkezeti szektor átvizsgálását követően 2014. december 5-én teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek új garanciaközössége.

A közleményben a bank emlékeztet arra, hogy a tavalyi év fontos fejleménye volt a Takarékbank Zrt. állami tulajdonban lévő, összesen 54,8 százalékos részvénycsomagjának értékesítése. A tranzakciót követően a Takarékbank több mint 99 százalékos magántulajdonba került, és 85 százalék fölé emelkedett benne a takarékszövetkezetek közvetlen, illetve közvetett tulajdonrésze. Üzleti téren is jelentős fejlesztések valósultak meg 2014-ben: a teljes takarékszövetkezeti szektorban egységes rendszer szolgálja ki az értékpapír-forgalmazást, a befektetési termékek ma már minden takaréknál, országszerte közel ezer takarékszövetkezeti fiókban érhetők el.

Közgyűlést tartott tegnap a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete is, ahol a tagok - 111 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - megállapították, a szervezet 154 milliárdos mérlegfőösszeggel, 151 milliárdos saját tőkével és 3,2 milliárd forintos mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2014-es évet. Ez utóbbi teljes összegét a tartalékba helyezik.

A Takarékbank tulajdonosai nem így gondolkodtak, az eredmény mintegy 80 százalékát osztalékként kiosztották. A bank április közepén tartott közgyűlésén arról határoztak a tulajdonosok, hogy a kétmilliárd forintot meghaladó adózott eredményből 1,6 milliárdot kiosztanak. A tulajdonosi arányok szerint ennek keresztülvitele a bank legnagyobb részvényesén, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt-n (MT) múlott. Az MT-ben 25 százalékkal részesedik az egyik FHB bank és 75 százalékos tulajdonrészt birtokol 14 takarékszövetkezet. A Magyar Takarék pedig 55 százalékos tulajdonos a Takarékbankban. A 14 szövetkezet "saját jogon" mintegy 10 százaléknyi részvénnyel is rendelkezik, így az MT szavazataránya eléri a 65 százalékot. A rossz nyelvek szerint a Takarékbank "meghódításához" felvett hitelek törlesztéséhez kellhet a pénz. Szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy Takarékbank és az integráció üzletpolitikája, jövője nagyban függ attól, hogy változnak-e és milyen irányba a Magyar Takarékon belüli tulajdoni arányok.

Az osztalékfizetés is ráirányítja a figyelmet arra, hogy integráción belül sajátos jövedelemátcsoportosításnak lehetünk tanúi . A „békeidőkben” a takarékszövetkezeti szektor nyeresége mellett eltörpült Takarékbanké, ám már ez alatt az egy év alatt is sokat „ledolgozott” hátrányából a központi bank. Úgy tetszik a jövedelmező üzletágakon képződő haszon is egyre inkább centralizálódik a banknál, jövőre akár az 50 százalékot is elérheti. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség legutóbbi közgyűléséről kiadott közleményében hangoztatta álláspontját, miszerint az integrációban az elsődleges profitcentrumnak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell lennie, és elutasítják az irányított jövedelemátcsoportosítást. Miközben ugyanis a szövetkezeti hitelintézetek eredménye jelentősen csökkent, addig a Takarékbank által kiadott üzletpolitikai előírások nyomán a Takarékbank eredménye duplájára emelkedett - mutattak rá. Más szervezetek is részesedhetnek a átcsatornázásából, ugyanis jelenleg is zajlik a különböző befektetési instrumentumok, alapok átszervezése az FHB alapkezelője, a Takarékinvest, valamint a Magyar Posta között. Hasonló irány figyelhető meg az értékszállítás, valamint az informatika területén is, de a Takarék Akadémia ellehetetlenülésével az oktatásszervezés is erre a sorsra juthat. Ennek nemcsak a szervezet szempontjából van jelentősége, de a költségek irányításával kedvezőbb helyzetbe hozhatók az integráció más tagjai, illetve azon kívüli szervezetek is.

Lázár János kancelláriaminiszter is beszállt a integráció dicsőítésébe. Nemrég kijelentette, az Unió elfogadta a magyar szabályozást és nincs vita efölött. Egy apró részletről elfeledkezett, ugyanis a már strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van a takarékszövetkezetesek panasza, mert a kényszerű integráció nyomán elértéktelenedett a tulajdonrészük. Információink szerint az OTSZ is eljuttatta már dokumentációit, az ő panasztevésüket hátráltatta, hogy előbb Magyarországon kellett végigjárnia a szervezetnek az összes fellebbviteli fórumot, hogy jogszerűen nemzetközi szervezethez fordulhassanak. A mohácsi magánszemélyek által indított perben már történt levélváltás a bíróság és a kormány között, egyelőre nem tudni a bírák mennyire elégedettek a kérdéseikre kapott válaszokkal, de várhatóan per lesz folytatás.

Hegedüs Éva az év vezérigazgatója

Két díjjal is jutalmazta Hegedüs Évát a GRÁNIT Bank alelnök-vezérigazgatóját az angol Business Worldwide magazin. „Az év vezérigazgatója Magyarországon 2015” és „Az év női vezérigazgatója Magyarországon 2015” címet is odaítélték az üzletasszonynak - jelentették be a héten Londonban. 

Az idei díjazottak több mint 36 ország több száz különböző iparágban dolgozó vezérigazgatója közül kerültek ki. Az angol magazin Hegedüs Évát olyan üzletasszonynak látja, „aki folyamatosan keresi az olyan új innovatív megoldásokat, amik egyszerűbbé, kényelmesebbé, átláthatóbbá teszik a bankolást az ügyfelek számára.”

A Hegedüs Éva által vezetett GRÁNIT Bank 2010-től közel 20-szorosára növelte mérlegfőösszegét, és már a negyedik teljes üzleti évben nyereséges működést ért el. Az ő nevéhez fűződik a VideóBank, az első online ügyfélszolgálat bevezetése Magyarországon, valamint egy egyedülálló mobilbanki applikáció is. Hegedüs Évát a Forbes magazin is Magyarország 50 legbefolyásosabb nője közé választotta.

Megint becsaptak minket - Gyógygomba miatt bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2015.05.29. 15:51
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
A Max-Immun Rák- és Immunkutató Kft.-t 5 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel a társaság a gyógygomba reklámozásakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott - a határozat a versenyhatóság honlapján jelent meg.

A határozat indoklása kifejti, hogy a cég reklámjai nem bizonyított módon - és így jogi értelemben valótlanul - állították azt, hogy a gyógygomba kivonatokat tartalmazó termékei alkalmasak betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

A GVH 2008-ban már 1 millió forintra bírságolta a kft.-t, mivel a VitanaX és a Vitanax-PX4 elnevezésű étrendkiegészítő termékeinek reklámozása során is jogsértő magatartást tanúsított. A társaság a korábbi reklámozási gyakorlatát - a versenyfelügyeleti eljárást követően - úgy változtatta meg, hogy a konkrét termékeinek a közvetlen reklámozását visszafogta. Magukról a termékekről csak a honlapján ad közvetlenül információkat a fogyasztóknak. Ezekben nem alkalmaz gyógyhatásra vonatkozó állításokat, és nem sugallja, hogy a termékei ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek.

A GVH közölte: emellett azonban másfajta információkat is eljuttat a fogyasztókhoz. Így például a nyomtatott sajtóban megjelenő kommunikációja - tipikusan - úgy épül fel, hogy általános információkat közöl különböző betegségekről, azok hatásmechanizmusáról, elterjedtségéről valamint az azokkal kapcsolatos gyógyászati felfogásokról. Ezt követően további információkat ad arról, hogy az adott betegséggel kapcsolatban milyen típusú gyógygombákról, gyógygomba kivonatokról vannak pozitív tapasztalatok, milyen gyógygomba kivonatok bizonyultak eredményesnek az adott betegséggel szemben. Végül mindig feltüntetésre kerülnek honlapok, telefonszámok, címek, ahol a fogyasztók további információkat kaphatnak az adott betegségről, a gyógygomba kivonatokról és a gyógygomba kivonatok hatásosságát alátámasztó eredményekről - áll a közleményben.

Egy újabb vizsgálat után a GVH 2011. novemberében 8 millió forint bírságot szabott ki a cégre. Ezt vitatva a társaság a Fővárosi Törvényszékhez fordult. A bíróság úgy vélte, hogy a GVH határozatának a rendelkező része és indokolása nem állt összhangban egymással. Nem állapíthatók meg kétséget kizáróan azok a tájékoztatások, amelyek a jogi értékelés alapjául szolgáló tényállás részét képezték, így - a bíróság álláspontja szerint - az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kihatott. A bíróság ezért a versenyhatóság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a GVH-t. Ez fejeződött be most, és végződött 5 millió forintos bírsággal.