Naggyá váltak a kisbankok

Közgyűlést tartott a takarékszövetkezeti integráció két csúcsszerve: a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) is. Mindkettő megállapította, hogy nyereséges az együttműködésük, ám különösen a bank részvényesei örülhettek, itt ugyanis az eredmény nagy részét osztalékként ki is fizették.

A takarékszövetkezeti integráció belépett a hazai nagybankok körébe - írta közleményében pénteken a Takarékbank Zrt. A rendkívüli közgyűlésén elfogadott beszámoló szerint az integráció - 113 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint kapcsolt vállalkozásai - együttes mérlegfőösszege 2014-ben közel 1800 milliárd forint volt, míg a csoport szavatoló tőkéje megközelítette a 264 milliárd forintot. A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank 2015-ben szinte minden területen - a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), az agrárium és a lakosság hitelezése, befektetési szolgáltatások közvetítése - erősíteni szeretnék piaci pozícióikat.

Az integráció elmélyítése, így a szövetkezeti hitelintézetek biztonságos működésének, tőkehelyzetének és üzleti együttműködésének erősítése terén a szektor jelentős eredményeket ért el 2014-ben - hangsúlyozta a közlemény szerint Szabó Levente. A Takarékbank vezérigazgatója kiemelte, hogy a szövetkezeti szektor átvizsgálását követően 2014. december 5-én teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek új garanciaközössége.

A közleményben a bank emlékeztet arra, hogy a tavalyi év fontos fejleménye volt a Takarékbank Zrt. állami tulajdonban lévő, összesen 54,8 százalékos részvénycsomagjának értékesítése. A tranzakciót követően a Takarékbank több mint 99 százalékos magántulajdonba került, és 85 százalék fölé emelkedett benne a takarékszövetkezetek közvetlen, illetve közvetett tulajdonrésze. Üzleti téren is jelentős fejlesztések valósultak meg 2014-ben: a teljes takarékszövetkezeti szektorban egységes rendszer szolgálja ki az értékpapír-forgalmazást, a befektetési termékek ma már minden takaréknál, országszerte közel ezer takarékszövetkezeti fiókban érhetők el.

Közgyűlést tartott tegnap a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete is, ahol a tagok - 111 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - megállapították, a szervezet 154 milliárdos mérlegfőösszeggel, 151 milliárdos saját tőkével és 3,2 milliárd forintos mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2014-es évet. Ez utóbbi teljes összegét a tartalékba helyezik.

A Takarékbank tulajdonosai nem így gondolkodtak, az eredmény mintegy 80 százalékát osztalékként kiosztották. A bank április közepén tartott közgyűlésén arról határoztak a tulajdonosok, hogy a kétmilliárd forintot meghaladó adózott eredményből 1,6 milliárdot kiosztanak. A tulajdonosi arányok szerint ennek keresztülvitele a bank legnagyobb részvényesén, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt-n (MT) múlott. Az MT-ben 25 százalékkal részesedik az egyik FHB bank és 75 százalékos tulajdonrészt birtokol 14 takarékszövetkezet. A Magyar Takarék pedig 55 százalékos tulajdonos a Takarékbankban. A 14 szövetkezet "saját jogon" mintegy 10 százaléknyi részvénnyel is rendelkezik, így az MT szavazataránya eléri a 65 százalékot. A rossz nyelvek szerint a Takarékbank "meghódításához" felvett hitelek törlesztéséhez kellhet a pénz. Szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy Takarékbank és az integráció üzletpolitikája, jövője nagyban függ attól, hogy változnak-e és milyen irányba a Magyar Takarékon belüli tulajdoni arányok.

Az osztalékfizetés is ráirányítja a figyelmet arra, hogy integráción belül sajátos jövedelemátcsoportosításnak lehetünk tanúi . A „békeidőkben” a takarékszövetkezeti szektor nyeresége mellett eltörpült Takarékbanké, ám már ez alatt az egy év alatt is sokat „ledolgozott” hátrányából a központi bank. Úgy tetszik a jövedelmező üzletágakon képződő haszon is egyre inkább centralizálódik a banknál, jövőre akár az 50 százalékot is elérheti. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség legutóbbi közgyűléséről kiadott közleményében hangoztatta álláspontját, miszerint az integrációban az elsődleges profitcentrumnak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell lennie, és elutasítják az irányított jövedelemátcsoportosítást. Miközben ugyanis a szövetkezeti hitelintézetek eredménye jelentősen csökkent, addig a Takarékbank által kiadott üzletpolitikai előírások nyomán a Takarékbank eredménye duplájára emelkedett - mutattak rá. Más szervezetek is részesedhetnek a átcsatornázásából, ugyanis jelenleg is zajlik a különböző befektetési instrumentumok, alapok átszervezése az FHB alapkezelője, a Takarékinvest, valamint a Magyar Posta között. Hasonló irány figyelhető meg az értékszállítás, valamint az informatika területén is, de a Takarék Akadémia ellehetetlenülésével az oktatásszervezés is erre a sorsra juthat. Ennek nemcsak a szervezet szempontjából van jelentősége, de a költségek irányításával kedvezőbb helyzetbe hozhatók az integráció más tagjai, illetve azon kívüli szervezetek is.

Lázár János kancelláriaminiszter is beszállt a integráció dicsőítésébe. Nemrég kijelentette, az Unió elfogadta a magyar szabályozást és nincs vita efölött. Egy apró részletről elfeledkezett, ugyanis a már strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van a takarékszövetkezetesek panasza, mert a kényszerű integráció nyomán elértéktelenedett a tulajdonrészük. Információink szerint az OTSZ is eljuttatta már dokumentációit, az ő panasztevésüket hátráltatta, hogy előbb Magyarországon kellett végigjárnia a szervezetnek az összes fellebbviteli fórumot, hogy jogszerűen nemzetközi szervezethez fordulhassanak. A mohácsi magánszemélyek által indított perben már történt levélváltás a bíróság és a kormány között, egyelőre nem tudni a bírák mennyire elégedettek a kérdéseikre kapott válaszokkal, de várhatóan per lesz folytatás.