Perelje be magát Dobrev Klára?

Sajátmagát kell beperelnie Dobrev Klárának, az AltusZrt. vezérigazgatójának – fakadt ki a Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondása szerint a nyilvános dokumentumban az áll: az Altus Zrt. vezette konzorcium által elnyert meg¬bízás egy négy részből álló, húsz¬millió eurós beszerzés egyik eleme, amely mellett ötmillió eurós összeg szerepel.

Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége vezette cég ezt "valótlan állításnak" nevezte - közlésük szerint a konzorcium megbízási díja ennek az összegnek kevesebb mint egytizede -, és azt mondta, mindenkivel szemben pert indítanak, aki "nyilvánvalóan valótlan kijelentéseket" tesz a cég által elnyert pályázatról. Az Altus Zrt. szerdán közölte, hogy a cég által elnyert pályázattal kapcsolatos "valótlan állításaik" miatt beperel több fideszes politikust, köztük Lázár Jánost és Deutsch Tamást.

Ezt megelőzően pedig közölték, hogy a cég beperli Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért a kormányfő a múlt héten Strasbourgban skandalumnak nevezte a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását, és azt mondta, üzleti megbízatásnak álcázott formában uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön közölte, hogy levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki "beismeri, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát". A miniszter jövő kedden Brüsszelbe utazik az ügy tisztázására.

Szerző

Kétmillió banki ügyfél késésben

A bankrendszer helyzete továbbra is rendkívül stabil – állapította meg Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzési igazgatója pénteken, azon a sajtótájékoztatón, amelyen a jegybank most megjelent Pénzügyi stabilitási jelentését mutatták be. 

A bankrendszer stabilitása nagyrészt annak köszönhető, hogy az anyabankok folyamatos tőkeemelésekkel segítik magyarországi bankjaikat, csak tavaly közel 340 milliárd forint tőke érkezett be ilyen céllal az országba. A tőkeemelésekkel főként azt a 427 milliárdos mérleg szerinti veszteséget kívánták ellensúlyozni, amellyel csökkent a pénzintézetek szavatolótőkéje.

Ugyanakkor a bankrendszer 2015. első negyedévében ismét nyereségesre váltott, a 62,8 milliárd forintos adózott eredmény azért is figyelemre méltó, mert 2014 végén még 506 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el a bankok. Az idei első negyedéves eredmény azonban korántsem olyan fényes, ha figyelembe vesszük, hogy az egy esztendővel ezelőtt 10 százalékkal magasabb volt a profit.

A forintosításra 419-en panaszkodnak
Naponta 45-60 új fogyasztói kérelem fut be a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) az elszámolással, forintosítással kapcsolatban. A május 26-ig beadott 419 kérelem többsége a helyes elszámolás megállapítását kérte, 240-en azt kérték, hogy a PBT állapítsa meg a helyes elszámolást, 179-ben pedig, hogy mondja ki a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségét. A legtöbb beadvány a Budapest Autófinanszírozási Zrt., az OTP Bank Nyrt, az Erste Bank Zrt., a Lombard Lízing Zrt. és a CIB Lízing Zrt. elszámolásával szemben fogalmazott meg kifogást. Kovács Erika, a PBT elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az elszámolással kapcsolatban csak maga az elszámolás, a panasz elkésettségének és az elszámolási kötelezettség fennállásának vitatása terjeszthető a testület elé.

A devizahitelesekkel való elszámolás egymaga 90 milliárd forinttal rontotta a bankok eredményét. (A kamatbevételek is 19 százalékkal mérséklődtek.) A brókercsődök miatt az OBA és a BEVA 15-20 milliárd forintos többletbefizetést igényel évente a bankoktól. Fábián Gergely egyértelműen kijelentette, hogy lesz bankadó-csökkentés , mégpedig jövőre 60 milliárd forint, majd 2017-től 83 milliárd forint.

Kétmillió darabnál is több lakossági hitelszerződés számít nem teljesítőnek - olvasható a jegybanki jelentésben. A jegybank ír példa alapján javítana a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd által csak kis részben orvosolt helyzeten, de tovább szigorítana a bankok működését érintő szabályozáson is.

Szerző

Naggyá váltak a kisbankok

Publikálás dátuma
2015.05.30. 07:20
A kényszerű integráció ellehetetlenítette a takarékszövetkezeteket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Közgyűlést tartott a takarékszövetkezeti integráció két csúcsszerve: a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) is. Mindkettő megállapította, hogy nyereséges az együttműködésük, ám különösen a bank részvényesei örülhettek, itt ugyanis az eredmény nagy részét osztalékként ki is fizették.

A takarékszövetkezeti integráció belépett a hazai nagybankok körébe - írta közleményében pénteken a Takarékbank Zrt. A rendkívüli közgyűlésén elfogadott beszámoló szerint az integráció - 113 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint kapcsolt vállalkozásai - együttes mérlegfőösszege 2014-ben közel 1800 milliárd forint volt, míg a csoport szavatoló tőkéje megközelítette a 264 milliárd forintot. A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank 2015-ben szinte minden területen - a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), az agrárium és a lakosság hitelezése, befektetési szolgáltatások közvetítése - erősíteni szeretnék piaci pozícióikat.

Az integráció elmélyítése, így a szövetkezeti hitelintézetek biztonságos működésének, tőkehelyzetének és üzleti együttműködésének erősítése terén a szektor jelentős eredményeket ért el 2014-ben - hangsúlyozta a közlemény szerint Szabó Levente. A Takarékbank vezérigazgatója kiemelte, hogy a szövetkezeti szektor átvizsgálását követően 2014. december 5-én teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek új garanciaközössége.

A közleményben a bank emlékeztet arra, hogy a tavalyi év fontos fejleménye volt a Takarékbank Zrt. állami tulajdonban lévő, összesen 54,8 százalékos részvénycsomagjának értékesítése. A tranzakciót követően a Takarékbank több mint 99 százalékos magántulajdonba került, és 85 százalék fölé emelkedett benne a takarékszövetkezetek közvetlen, illetve közvetett tulajdonrésze. Üzleti téren is jelentős fejlesztések valósultak meg 2014-ben: a teljes takarékszövetkezeti szektorban egységes rendszer szolgálja ki az értékpapír-forgalmazást, a befektetési termékek ma már minden takaréknál, országszerte közel ezer takarékszövetkezeti fiókban érhetők el.

Közgyűlést tartott tegnap a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete is, ahol a tagok - 111 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - megállapították, a szervezet 154 milliárdos mérlegfőösszeggel, 151 milliárdos saját tőkével és 3,2 milliárd forintos mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2014-es évet. Ez utóbbi teljes összegét a tartalékba helyezik.

A Takarékbank tulajdonosai nem így gondolkodtak, az eredmény mintegy 80 százalékát osztalékként kiosztották. A bank április közepén tartott közgyűlésén arról határoztak a tulajdonosok, hogy a kétmilliárd forintot meghaladó adózott eredményből 1,6 milliárdot kiosztanak. A tulajdonosi arányok szerint ennek keresztülvitele a bank legnagyobb részvényesén, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt-n (MT) múlott. Az MT-ben 25 százalékkal részesedik az egyik FHB bank és 75 százalékos tulajdonrészt birtokol 14 takarékszövetkezet. A Magyar Takarék pedig 55 százalékos tulajdonos a Takarékbankban. A 14 szövetkezet "saját jogon" mintegy 10 százaléknyi részvénnyel is rendelkezik, így az MT szavazataránya eléri a 65 százalékot. A rossz nyelvek szerint a Takarékbank "meghódításához" felvett hitelek törlesztéséhez kellhet a pénz. Szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy Takarékbank és az integráció üzletpolitikája, jövője nagyban függ attól, hogy változnak-e és milyen irányba a Magyar Takarékon belüli tulajdoni arányok.

Az osztalékfizetés is ráirányítja a figyelmet arra, hogy integráción belül sajátos jövedelemátcsoportosításnak lehetünk tanúi . A „békeidőkben” a takarékszövetkezeti szektor nyeresége mellett eltörpült Takarékbanké, ám már ez alatt az egy év alatt is sokat „ledolgozott” hátrányából a központi bank. Úgy tetszik a jövedelmező üzletágakon képződő haszon is egyre inkább centralizálódik a banknál, jövőre akár az 50 százalékot is elérheti. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség legutóbbi közgyűléséről kiadott közleményében hangoztatta álláspontját, miszerint az integrációban az elsődleges profitcentrumnak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell lennie, és elutasítják az irányított jövedelemátcsoportosítást. Miközben ugyanis a szövetkezeti hitelintézetek eredménye jelentősen csökkent, addig a Takarékbank által kiadott üzletpolitikai előírások nyomán a Takarékbank eredménye duplájára emelkedett - mutattak rá. Más szervezetek is részesedhetnek a átcsatornázásából, ugyanis jelenleg is zajlik a különböző befektetési instrumentumok, alapok átszervezése az FHB alapkezelője, a Takarékinvest, valamint a Magyar Posta között. Hasonló irány figyelhető meg az értékszállítás, valamint az informatika területén is, de a Takarék Akadémia ellehetetlenülésével az oktatásszervezés is erre a sorsra juthat. Ennek nemcsak a szervezet szempontjából van jelentősége, de a költségek irányításával kedvezőbb helyzetbe hozhatók az integráció más tagjai, illetve azon kívüli szervezetek is.

Lázár János kancelláriaminiszter is beszállt a integráció dicsőítésébe. Nemrég kijelentette, az Unió elfogadta a magyar szabályozást és nincs vita efölött. Egy apró részletről elfeledkezett, ugyanis a már strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van a takarékszövetkezetesek panasza, mert a kényszerű integráció nyomán elértéktelenedett a tulajdonrészük. Információink szerint az OTSZ is eljuttatta már dokumentációit, az ő panasztevésüket hátráltatta, hogy előbb Magyarországon kellett végigjárnia a szervezetnek az összes fellebbviteli fórumot, hogy jogszerűen nemzetközi szervezethez fordulhassanak. A mohácsi magánszemélyek által indított perben már történt levélváltás a bíróság és a kormány között, egyelőre nem tudni a bírák mennyire elégedettek a kérdéseikre kapott válaszokkal, de várhatóan per lesz folytatás.

Szerző
Témák
kisbankok