Piros lapot kapott a kormány

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása, vagyis a természetvédelmi területeket nem lehet átjátszani a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA). Az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János államelnök kifogásait nagyrészt elfogadva döntött úgy, hogy a törvényt nem lehet kihirdetni.

Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta, alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, vagyis nem kerülhet át a nemzeti földalapkezelőhöz a nemzeti parkok területének vagyonkezelői joga, mert alaptörvénybe ütközik.

A legfőbb bírói testület azt követően foglalt állást, hogy Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt. Szerinte minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához, illetve azt is felvetette, hogy sérülhettek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e. Ez utóbbit az Ab nem tartotta alaptörvénybe ütközőnek.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára kommentálta az Ab hétfői döntését: "azt szerettük volna", hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, az NFA-nál történhessenek meg a döntések egy szabály mentén - mondta. "Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett" - mondata az államtitkár.

Az Alkotmánybíróság most közmegelégedésre döntött FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának elmondta, elégedettek az Ab döntésével és úgy vélte ezt már nem kerülheti meg a kormányzat. Ha az államelnök nem fordult volna a testülethez, megtette volna az ellenzéki párt. A legjobb az lett volna, ha ez a törvénymódosító javaslat meg sem születik, de az Ab határozata tanulságul szolgálhat a Fidesznek, hiába hiszi, hogy mindenható, nem az, még működnek belső korlátok - tette hozzá a szakpolitikus. Gőgös azonban arra is figyelmeztetett, hogy az továbbra is kérdés, hogy a nemzeti parkok által kiírt pályázatokat hogyan bírálják el, hogy nem nyerhetnek-e olyanok területeket, akikről gyanítható, hogy kizárólag a földalapú, illetve a környezetgazdálkodási támogatás megszerzése a céljuk.

A korábbi Alkotmány is kimondta a természet- és környezetvédelmi visszalépés tilalmát - emlékeztetett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa. A kormány figyelmen kívül akarta hagyni, hogy a védett területek fölött a mindenkori természetvédelmi kezelőnek kell a vagyonkezelői jogot gyakorolnia. Ezzel tudja ugyanis garantálni a megfelelő szintű természetvédelmet - tette hozzá.

Az LMP szakpolitikusa hangsúlyozta, az Ab igen helyesen nem csak eljárásjogilag, hanem tartalmilag is megvizsgálta a törvénymódosítást és megállapította, hogy alkotmányellenes a védett területek kezelői jogának elvonása. Sallai megemlítette, az Ab ugyan elismerte, hogy a hatályos szerződések felbonthatók, de ennek már nincs jelentősége a a két elutasított törvényhely miatt. Emellett az elmúlt öt év törvényhozási kormányzati arroganciáját tekintve ez a döntés elgondolkodtathatja a kormánypártokat is, hogy a kapkodó törvényhozás miatt születnek hibás, illetve a mostani ügyhöz hasonló alkotmánysértő jogszabályok - tette hozzá Sallai.

Megdöbbentő, hogy "a fideszes földrablás" gyakorlatilag akadály nélkül ment végig a közigazgatáson, és csak az Alkotmánybíróság tudta megállítani, illetve az is, hogy a környezetvédelemért is felelős Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a természetvédelemre káros törvényjavaslatot terjesztett be - jegyezte meg Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért (PM) környezetvédelmi szakpolitikusa. Az Alkotmánybíróság döntését kommentálva fontosnak tartja, hogy a testület kimondta: a természetvédelem elért jogszabályi szintje nem csökkenthető. Az ellenzéki párt elnökségi tagja is megerősítette, az NFA nem alkalmas a természetvédelmi szempontok érvényesítésére, nincsen meg hozzá a szaktudása, a szakemberei, hiányoznak az intézményi feltételek.

Az Együtt a természetvédelmi szervezetekkel összhangban arra szólítja föl a Fidesz-KDNP-t, hogy tegyen le a kérdés újraszabályozásáról, mert azzal helyrehozhatatlan károkat okozna. A kormánypártok ne próbálják alkotmánymódosítással, vagy bármilyen más jogtechnikai trükközéssel áterőltetni ezt az alkotmányellenes és káros törvénymódosítást - jelezte a párt.

Nem lehet nem dönteni

Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a föld adásvételi szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság "hallgatása", vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.

Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel az sem, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Az Ab kimondta, hogy a képviselő-testület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, vele szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az alaptörvényből eredő követelmény.Ugyanakkor az Ab kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, hogy a földbizottságok megakadályozhatják a termőföldek adásvételét.

Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók. A Népszava információi szerint ugyan néhány településen már megalakultak a helyi önkormányzati testület alkotta földbizottságok, de a legtöbb helyen még mindig a kormányközelinek tartott Agrárkamara látja el ezt a feladatot.