Juhász nem rágalmazta Puskást

Publikálás dátuma
2015.06.01. 21:12
Fotó: Népszava
Nem rágalmazta meg Puskás Andrást volt V. kerületi alpolgármestert Juhász Péter."Arról lehetett hallani, hogy Puskás alpolgármester többször megpróbált pénzt kérni tőle annak érdekében, hogy az önkormányzat semmilyen, a bérlő céggel összefüggő esetben ne járjon el." Többek között e miatt a mondat miatt jelentette fel a volt alpolgármester Juhászt, de az Együtt kerületi képviselője bírósági végzést kapott arról, hogy nem történt rágalmazás. 

Juhász nem tétlenkedik, eközben 300 millió forintot keres a belvárosi Fideszen, amely szerinte a kampányok idején tűnt el. "Érdekesnek találom azt, hogy létrehoz az önkormányzat több százmillió forintból egy céget, aminek a munkájából semmi nem látszik, viszont ezzel egy időben három igen jól látható fideszes kampány zajlik le, nem lehet tudni, hogy miből fizetve" - vetette fel a Facebook-oldalán.

2013 tavaszán alapított ugyanis egy céget a belváros, hogy fellendítse a Váci utca forgalmát, s alig két éves működése során több mint 300 millió forintot kapott is erre. Juhász nem találkozott ilyen hirdetésekkel, viszont ebben az időszakban három periódusban is látott erős kampányt a belváros közterületein: egyszer Rogán Antal mai Fidesz-frakcióvezető arcával az országgyűlési választás előtt, utána egy uniós választási kampányt, majd pedig Szentgyörgyvölgyi Péter mai polgármester arcát az összes plakáthelyen.

Szerző

Juncker megint helyretette Orbánt

Publikálás dátuma
2015.06.01. 21:00
Orbán Viktor bevándorlóellenes álláspontját is hevesen védte az Európai Parlamentben – meglett az eredménye FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK
Ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne. Erről Jean-Claude Juncker beszélt a Süddeutsche Zeitungnak. Az Európai Bizottság elnöke szerint is csupán a "barátság jele", hogy Rigában diktátornak szólította Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök őrültségnek nevezte a menekült kvótát, ami Junker szerint azt mutatja, hogy Orbán "nem ismeri ki magát az ideggyógyászatban és a pszichológiában, de ezt nem is lehet mindenkitől elvárni". A migrációs nemzeti konzultáció az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint az emberek rosszabbik énjére játszott, ami viszont eddig nem jött be.

Politikai alapelveihez tartozik, hogy nem lehet halálbüntetés - üzente hétfőn a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújában Orbán Viktornak az Európai Bizottság (EB) elnöke. Jean-Claude Juncker arra figyelmeztette a kormányfőt, "ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne. (...) Nincs helye az Európai Unióban annak, aki bevezeti a halálbüntetést." A lap meglehetősen disszonánsnak nevezte, hogy Juncker nemrégiben diktátornak szólította Orbánt, aki pedig több alkalommal őrültségnek titulálta az EB elnök által a migránsok tagállami elhelyezésére javasolt kvótát. Juncker úgy reagált, két éve diktátornak szólítja a magyar miniszterelnököt, és ez "a barátság jele". Az őrültség orbáni "szóválasztása" Junkernek azt mutatja, hogy a magyar kormányfő "nem ismeri ki magát az ideggyógyászatban és a pszichológiában, de ezt nem is lehet mindenkitől elvárni".

Sokkoló kérdések
Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ regionális menekültügyi biztosa nem érti, hogy kezelhetnek a magyar hatóságok gyerekeket bűnözőkként. Az Indexnek nyilatkozó biztost sokkolta a nemzeti konzultáció durvasága, saját szemével látta, hogy Magyarországnál sokkal szegényebb országok hogyan fogadnak be milliós menekültáradatot.
Giró-Szász András eközben a Mandinernek határozottan cáfolta, hogy a kormány rövidtávú politikai érdekből vette volna napirendre a bevándorlás és halálbüntetés kérdését. A Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára elmondta: érti az újságírói elitista megközelítést, de a nemzeti konzultáció nem a show, hanem a demokrácia része; a kormány pedig nem szélkakas.

Ez a meccs már nagyon elfajult - utalt az EB-elnök és Orbán egyre gyakoribb szóváltásaira az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán szerint Junker rigai "taslija" ugyan nem volt igazán elegáns, ám a magyar miniszterelnököt az unió más vezetői is figyelmeztették már arra, hogy bizonyos határokat nem léphet át. A szocialista politikus lapunknak arról is beszélt, már nem működik a fideszes sikerpropaganda, nyilván ezért "főzték ki a Habony-konyhában" a halálbüntetésről szóló vita ötletét, illetve a migránsokat kriminalizáló, gyalázatos nemzeti konzultációt. A figyelemelterelésre a kormánypártnak napról napra nagyobb szüksége van, ha szeretnék valahogy elfedni a fideszes kudarcokat.

Gőgös ugyanakkor a nemzeti konzultációnál is veszélyesebbnek tartja a halálbüntetés napirenden tartását, azzal ugyanis véleménye szerint több embert lehet a dühén keresztül megfogni. Pedig már az egyház is elutasította a felvetést és sokan figyelmeztettek arra, az életet elvenni lehet, visszaadni azonban nem - emlékeztetett. Az MSZP elnökhelyettese azt is fölidézte, hogy Orbán politikai pályafutása kezdetén Nagy Imre és társai újratemetésén mondott beszédet. A mártír miniszterelnököt egykor koncepciós perben ítélték halálra. A rendszerváltás hajnalán méltóképpen megkapta ugyan a végtisztességet, feltámasztani viszont nem tudták már. Gőgös szeretné, ha a veszélyes játékot játszó miniszterelnök elgondolkozna ezen. Annál is inkább, mert a legsúlyosabb büntetést nem lehet visszaállítani.

Az MSZP-s képviselő szerint a nemzeti konzultáció sikertelensége kódolható volt, hiszen a felmérések tanúsága szerint a kivándorlás problémája jobban foglalkoztatja a magyarokat, mint a bevándorlás. Ez a konzultáció eddig nagyon nem jött be, pedig ezzel is az emberek érzelmeire akartak hatni. A sikertelenség beismerése, hogy mostantól interneten is kitölthető a konzultációs kérdőív. A megoldás viszont Gőgös szerint lehetővé teszi, hogy a kormány "szabadabban simlizzen" a választ adók számával. Azt ugyanis, hogy a kérdőívet hányan küldték vissza, ki lehet deríteni, a konzultáció végén az MSZP igényelni is fogja az adatokat a Postától. Az interneten válaszolók számáról viszont nehezebb pontos adatokat kapni.

Fel sem merült?
Polt Péter szerint a halálbüntetés újbóli bevezetése potenciálisan nem merült fel; most arról folyik a vita, hogy van-e létjogosultsága az erről folyó vitának. A legfőbb ügyész a PestiSrácok hírportálnak azt mondta, a halálbüntetés ellen a legfontosabb szakmai érv, hogy nem küszöbölhető ki a tévedés következménye.

Gyurcsány Ferenc szerint emberiességi, keresztényi és európai uniós tagországi kötelessége Magyarországnak, hogy befogadja azt a rá jutó "hétszáz menekültet", akiknek a befogadását kérte a közösség az országtól. A DK elnöke hétfőn arra emlékeztetett: a napokban 80 ezer ember zsúfolódott össze Olaszország és Görögország befogadóhelyein, és az unió kezdeményezte, hogy ennek a felét a többi tagország fogadja be. Az országnak szolidárisnak kell lenni az unió két tagállama felé, annál is inkább, mert hasonló helyzetben "mi is azt kérnénk, hogy segítsenek" - fogalmazott Gyurcsány.

A kért 700 ember elhelyezését ráadásul az unió finanszírozná. Gyurcsány felvetette azt is, az országnak emberiességi kötelezettségei is vannak a táborokban élő gyerekek és családok felé, a humanista álláspont szerint a gazdag felelős a szegényért. Sokan hivatkoznak az Egyesült Államok szigorú bevándorláspolitikájára, amely mellett azonban az ország évente 50 ezer embernek ad zöld kártyát "emberiességi megfontolásból" - fogalmazott. A volt miniszterelnök úgy vélte: Európa akkor tud megálljt parancsolni az egyre több bevándorlónak, ha "a tőle elvárható mértékig" befogadóként viselkedik.

Káromkodásig fajult a vita a Házban
Egymásnak esett hétfőn a Házban a Jobbik és a Fidesz. Napirend előtt Vona Gábor azt bizonygatta, pártja nem léptetné ki Magyarországot az EU-ból, hanem a csatlakozási szerződés újratárgyalását próbálná elérni és népszavazást szeretnének tartani, ahogy David Cameron brit miniszterelnök is. Felidézte, 2012-ben tüntetést szerveztek az Európai Bizottság budapesti székháza elé, ahol "valóban felgyulladt egy uniós zászló". Szerinte ez akkor - egy kötelezettségszegési eljárás indulásakor, illetve a kohéziós alapok felfüggesztésekor - lélektanilag és érzelmileg vállalható volt.
Hozzátette: ugyanakkor a békemenetes vezetők is a kilépés megfontolása mellett voltak, illetve Kövér László házelnök is beszélt erről. Minderre reagálva L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára üdvözölte, hogy Vona nem akar kilépni az EU-ból, de közölte, meglepi a Jobbik "állandó színeváltozása", ami szerinte "nem damaszkuszi út, hanem kaméleon szerep felvétele". Azt kérte a Jobbiktól, mondják meg az igazságot, uniós tagok akarnak-e maradni. Az államtitkár úgy fogalmazott: "eufemizmus, hogy felgyulladt a tüntetésen egy zászló, biztos valaki nagyítót tartott felé, átsütött rajta a Nap és felgyulladt". Megismételte azt is, a kormánypárt nem akar kilépni az EU-ból, illetve a NATO-ból.
Miközben L. Simon a zászlóégetésről beszélt, a radikális képviselők elkezdtek ordítozni. Az államtitkár azt kérte, jegyzőkönyvezzék, hogy valaki olyat kiabált, ami "úgy kezdődött, hogy b, és úgy folytatódott, hogy meg". Az államtitkár reményét is kifejezte, hogy a Jobbikot lelkiismeret-furdalás gyötri a zászlóégetés miatt. A Fidesz később azt közölte, Vona szemrebbenés nélkül hazudik és a nagy cukiság-kampányában máris megtagadja a Jobbik múltját, céljait és cselekedeteit. A Jobbik elnöke nem egy alkalommal kimondta: Magyarországnak ki kell lépnie az Unióból. Vona ezzel szemben most kínosan magyarázkodik és hatalomvágya miatt megtagadja eddigi politikáját, mondatait, saját embereit - fogalmaztak.



Szerző

Boda József az NKE rendészettudományi kar dékánja

Publikálás dátuma
2015.06.01. 18:29
Ruzsonyi Péter leköszönő dékán (j) átadja a kari zászlót Boda József vezérőrnagynak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendé
Hétfőtől Boda József a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának új dékánja. Megbízólevelét Patyi András rektor adta át hétfőn Budapesten, az intézmény XII. kerületi épületében tartott ünnepi állománygyűlésen.

A rektor arról beszélt, az intézmény vezetői számára nagy kihívás és komoly felelősség, hogy a rendészettudományi karon egyszerre teljesíteni tudják a bolognai rendszerű magyar felsőoktatás valamennyi kritériumát, ugyanakkor megfeleljenek a parancsnoki akadémia iránti szakmai elvárásoknak is. Három év alatt a karon az érettségizett tisztjelöltekből diplomás fiatalt, a civil fiatalokból rendőrt, a hétköznapi emberekből parancsnokot kell nevelni - fogalmazott.

A rektor elismeréssel szólt a leköszönő dékán, Ruzsonyi Péter hároméves tevékenységéről, és bizalmáról biztosította az új kari vezetőt, majd azt hangoztatta, elvárás, hogy az egyes szakterületen mindenki a legjobb teljesítményt érje el.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány utalt arra, hogy egy hónap múlva hatályba lép az új szolgálati törvény, amely az életpálya elveit is tartalmazza. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új törvény szellemiségének a hallgatók nevelésére, oktatására, képzésére, a tiszti hivatásra, életformára való felkészítésre is kihatással kell lennie. Arról is beszélt, hogy a társadalmi változások rendre újabb követelményeket támasztanak a rendőri munkával kapcsolatban, és ezeket az elvárásokat is be kell építeni a hallgatók képzésébe. Megjegyezte, a rendőrségnél korábban elindított "intézkedési kultúraváltás" kedvező fogadtatásra talált.

Közölte azt is, szükségesnek tartja, hogy a hallgatókat hangsúlyosabban készítsék fel a vezetői, irányítói feladatokra. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a rendőrtiszteknek megfelelő kommunikációs képességeik legyenek, továbbá a konfliktuskezelő és -tűrő készségük is átlag feletti legyen.

A rendezvényen kiosztott tájékoztató szerint Boda József vezérőrnagy korábban tizenkilenc évet töltött el mélységi felderítőként, majd ugyanennyit rendőri vezetőként, további öt évet pedig nemzetbiztonsági felsővezetőként. 

Szerző