A nulláról kell elkezdeni a Biszku elleni pert (Fotók)

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:14
Biszku a perben részletes vallomást nem tett, bűnösségét mindvégig tagadta FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított hétfőn kihirdetett másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Magyar Gábor ügyvéd szerint újabb vádak jöhetnek, ha ezzel nem sikerül elítéltetni védencét. A képre kattintva galéria nyílik!

A vád szerin Biszku, aki az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is, a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelen polgárokra: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjetek fegyvereitől negyvenhatan haltak meg, köztük nők és gyerekek is.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.

A döntés ellen a vád életfogytiglan kiszabásáért, Magyar Gábor, Biszku védője pedig hatályon kívül helyezés és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett. A másodfokú bíróság - részben a védői érveléssel összhangban - hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni.

A tábla előírta annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.

Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak.

Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét. Miután Kahler az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel, hogy ismerhette a kérdésről kialakult véleményét.

A határozathirdetés után Magyar Gábor azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta, amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg - tette hozzá. Magyar hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság.

Az ítélethirdetésen részt vett Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki többször közbekiabált, ezért a bíróság végül kiküldte a tárgyalóteremből. Biszku Béla a perben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.

Biszku ügyvédje lapunknak elmondta, úgy véli, hogy hamarosan új gyanúsításokkal, vádakkal kell majd szembenézniük. Utalt rá: ez a vádhatóság logikájából következik. Ha most nem sikerül elítéltetni, keresnek mást, amiért esetleg igen.

Szerző

Kicsivel kevesebb méreg az Illatos úton (Fotók)

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:13
Már ,,csak” 2390 tonna veszélyes anyag vár elszállításra FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elszállították a közvetlen környezeti veszélyt jelentő több mint 1000 hordót – 110 tonnát - a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről, de ez csak töredéke – összesen 2400 tonna - azoknak az anyagoknak, amik továbbra is veszélyt jelentenek a környezetre és az egészségre. A képre kattintva galéria nyílik.

A még megmaradt szemét elszállítására május 25-én gyorsított közbeszerzési eljárást hirdettek meg, amelynek akár már pár nap múlva, de legkésőbb egy-két héten belül lehet eredménye hangzott el a telephelyen tartott sajtótájékoztatón. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott hozzátette: a cél, hogy év végére az összes itt tárolt szemetet elszállítsák.

Mint megírtuk: Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője 2015. április 9-én járt a telep területénél, hogy felmérje a helyzet súlyosságát, és megállapította, hogy azonnali beavatkozás szükséges. A terület kármentesítése azért is sürgető, mert a területen korábban kiemelten veszélyes anyagokat, így többek között az 1968-ban betiltott, emberi szövetekben felhalmozódó és onnan soha ki nem ürülő DDT-t és HCH-vegyületeket gyártottak, amelyek jelen lehetnek a talajban, és amelyeket szabadon hordhat a szél is.

Az elszállított hulladékot a dorogi szemétégetőben ártalmatlanítják. A Népszava korábban beszámolt arról, hogy a dorogiak nem örülnek az Illatos úti méregnek. Félnek, mert nem tudni, pontosan milyen összetételű anyagok kerülnek a tűzbe, ahogy az sem biztos, hogy az égető képes lesz-e teljes egészében ártalmatlanítani a mérgező anyagokat.

Szerző

A rács az ablakon nem megoldás

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:12
Vasárnap világító léggömböket engedtek a magasba az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódó, Ezer lámpás éjszakája elnevezésű
Nem csökken a gyermekeltűnések száma: évente még mindig több mint tízezer esetet regisztrálnak Magyarországon. A csellengő gyerekek többsége állami gondozott, akik megkerülésük után gyakran újból és újból megkísérlik a szökést. A gyermekvédelem közben szakemberhiánnyal küzd, pedig az eltűnések visszaszorításában is a gyermek- és családsegítő szolgálatok nyújthatnának nagy segítséget.

Kiugróan magas Magyarországon a gyermekeltűnések száma a hazai és az európai adatok tükrében. A rendőrség tájékoztatása szerint tavaly összesen 16 885 körözés indult 18 év alatti személyek miatt, ők az eltűnt emberek 84 százalékát teszik ki. A legutóbbi uniós felmérések már azt mutatják, hogy hazánkban évente mintegy 14 ezer gyerek eltűnését jelentik be.

Bár a statisztikák - az országosan is eltérő adatgyűjtési módszerek miatt - csalókák lehetnek, a magyarországi gyermekeltűnések száma az ország lakosságához viszonyítva még így is kiugróan magas Európában: északi szomszédunknál, az 5,5 milliós Szlovákiában "csupán" mintegy 1500 bejelentés érkezik évente, a 61 milliós Nagy-Britanniában pedig mintegy 140 ezer körözés indul minden évben.

2014-ben európai szinten több mint 268 ezer hívást fogadtak a gyermekkrízis központokban. A gyerekek többsége viszonylag gyorsan megkerül - ám még Magyarországon is évente több mint száz olyan eset fordul elő, amikor az eltűnt gyereknek nem akadnak nyomára.

- Olvashattuk, hogy tavaly Magyarországon körülbelül 17 ezer gyerek eltűnését jelentették be, ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy ennyi iskolás vagy óvodás korú gyermek bolyong a budai hegyekben - mondta a Népszavának Reményiné Csekeő Borbála. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta: a statisztikák nem 17 ezer különböző gyerekről szólnak; vannak olyan fiatalok, akik évente 30-40 alkalommal is eltűnnek, megszöknek, s mivel minden egyes eltűnést regisztrálni kell, az ilyen esetek jócskán megdobják a statisztikákat.

- Ennek egyrészt örülni is lehetne, hiszen az adatok mégsem azt jelzik, hogy ennyire sok az eltűnt gyerek. Másrészt viszont nagyon elszomorítóak, hiszen ezekkel a fiatalokkal megkerülésük után sem történik semmi azon kívül, hogy mindenki várja, mikor töltik be már végre 18. életévüket, és jelentenek kevesebb gondot a rendszernek - mondta a szakember, hozzátéve: a magyarországi adatok az elmúlt években nem változtak.

Az eltűnt gyerekek kétharmada állami gondozott, vagy intézetben vagy nevelőszülőknél lakik, többségük tizenéves. A szakember hangsúlyozta: az eltűnt fiatalok nagy többsége nem közvetlen bűncselekmény áldozata, sokan azért szöknek meg, mert annak a közegnek, ahol élnek, szinte egyáltalán nincs megtartó ereje. Mindezt az EU-s statisztika is alátámasztja, mely szerint az esetek felében a gyerekek önszántukból vállnak "csellengőkké".

Magyarországon a legjellemzőbb, hogy a gyerekek elsősorban az állami gondozásból szöknek meg. - Ez persze nem feltétlen a gyermekotthon hibája, sokszor már egyfajta "szokás" a gyerekekben, hogy otthon soha nem kérdezték tőlük, hova mennek, mit csinálnak... Ha már eleve így szocializálódtak, nevelő legyen a talpán, aki ezt megváltoztatja - mondta Reményiné.

A gyermekeltűnések kisebb részét teszik ki a bűncselekményhez kötődő esetek - ám még itt sem elsősorban arra kell gondolni, hogy valaki egy sötét furgonba tuszkolja a gyerekeket, a gyermekrablások nagy része családon belül történik. Ilyen lehet például, amikor valamelyik szülő a másik fél beleegyezése nélkül - rendszerint válás után - külföldre viszi a gyereket.

Az EU-ban ezek az esetek 37 százalékát teszik ki, a gyerekek határon túli, jogellenes elviteléről tavaly az Európai Bizottság egy felvilágosító kisfilmet is készített. A Kék Vonal Alapítvány szakmai vezetője szerint ebbe a kategóriába tartozik az is, amikor a szülők külföldön vállalnak munkát, és úgy viszik magukkal gyermekeiket, hogy a gyámhatóságtól elfelejtenek engedélyt kérni.

- Sok szülő érzi úgy, hogy ezzel korlátozva vannak, pedig az ilyen intézkedések a gyermekekért léteznek: sajnos vannak olyan szülők, akik külföldre költözés után nem gondoskodnak arról, hogy gyermekeik kint is járjanak óvodába, iskolába, be legyenek biztosítva az egészségügyi ellátáshoz. Magyarországon még ma is hiányzik az arról szóló társadalmi párbeszéd, hogy pontosan milyen felelősségeket is jelent egy gyermek a szülők számára.

- Minden ez irányú erőfeszítés beérhet idővel, de egyelőre nincs áttörő javulás. Az viszont nem megoldás, hogy rácsokat szerelünk az ablakokra. A gyermekvédelmi rendszer súlyos szakemberhiánnyal küzd, jelentős változást viszont csak akkor lehet elérni, ha a gyerekek és családjaik is több segítséget kapnak - s mindezt úgy, hogy a gyerekeket lehetőleg ne szakítsák el a családjuktól.

Szerző