A vád szerin Biszku, aki az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is, a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelen polgárokra: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjetek fegyvereitől negyvenhatan haltak meg, köztük nők és gyerekek is.
Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.
A döntés ellen a vád életfogytiglan kiszabásáért, Magyar Gábor, Biszku védője pedig hatályon kívül helyezés és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett. A másodfokú bíróság - részben a védői érveléssel összhangban - hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni.
A tábla előírta annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.
Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak.
Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét. Miután Kahler az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel, hogy ismerhette a kérdésről kialakult véleményét.
A határozathirdetés után Magyar Gábor azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta, amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg - tette hozzá. Magyar hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság.
Az ítélethirdetésen részt vett Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki többször közbekiabált, ezért a bíróság végül kiküldte a tárgyalóteremből. Biszku Béla a perben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.
Biszku ügyvédje lapunknak elmondta, úgy véli, hogy hamarosan új gyanúsításokkal, vádakkal kell majd szembenézniük. Utalt rá: ez a vádhatóság logikájából következik. Ha most nem sikerül elítéltetni, keresnek mást, amiért esetleg igen.
