Pintér: nőtt a terrorfenyegetettség

Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, de nem lett olyan mértékű, hogy befolyásolná az állampolgárok mindennapi életét - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden.

A belügyminiszter Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök kérdésére válaszolva kifejtette: a rendvédelmi szervek, például a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelemmel kísérik a terrorkockázat változását, és "kezelik". Mindez azonban nem indokolja az állampolgárok külön képzését, mivel a fenyegetettség nem olyan mértékű, hogy befolyásolná mindennapi életüket.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány megfelelően kezeli a kérdést, "senki nem vesz részt pánikkeltésben", de összefogás kell, hogy elfogadják az emberek azt is, ha rendkívüli eszközök alkalmazása szükséges.

A miniszter szavaira reagálva az ülés után Molnár Zsolt (MSZP) újságíróknak azt mondta, nem elegendő, ha kizárólag a hivatásos állományú szervezetek készülnek fel az ilyen cselekményekre, a lakosságot is fel kell rá készíteni.

A politikus szólt arról is, alapvető ellentmondás van a belügyminiszter által elmondottak, a helyesen mérlegelt kockázati tényezők és a költségvetés között. Úgy tűnik, mintha a költségvetés a nemzetbiztonsági területen egy "boldog békeidőt" idézne - fogalmazott. Miközben a Balkánon, a Közel-Keleten és a terrorizmus doktrinaváltása miatt már mindenütt megvan a kockázata egy terrorcselekménynek, ennek megelőzésére a költségvetés nem tartalmaz megfelelő összeget - tette hozzá.

Az ülésen Pintér Sándor - Németh Szilárd (Fidesz) kérdésére válaszolva - kifejtette: most az Iszlám Állam elől menekülők érkeznek az országba, de a szárazföldi harcok sikere után valószínűleg terroristák fognak menedékjogot kérni Magyarország határánál.

Azt mondta, meg kell akadályozni, hogy a korábban terrorcselekményeket végrehajtók, terrorista-kiképzésben részesülők a későbbiekben, "mint rákos sejt, osztódjanak szét Európa testében", és a schengeni határokon belüli állampolgárok életét veszélyeztessék. A miniszter elismerte: jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az országba esetleg ilyen szándékkal érkezők.

A miniszter közölte: az év végéig várható 100 ezer menekült elhelyezése rendkívüli terhet ró az országra, a rendészeti szervek állományára és az ország költségvetésére is, hiszen egy menekültre naponta 4300 forintot költenek.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az ülés után Németh Szilárd újságíróknak azt mondta, a kormány a menekültekkel kapcsolatos minden költséget áll, de az igazi megoldást az jelentené, ha nem kellene eljönniük az embereknek a szülőföldjükről. Kívánatosnak tartaná, ha a kérdés megoldása uniós szintről nemzeti hatáskörbe kerülne - mondta a bizottság alelnöke, jelezve: indokolt lenne szerinte a menekültügyi őrizet visszaállítása is.

Széll Bernadett (LMP) szerint Orbán Viktor és a kormány nem fogja tudni egyedül megoldani a bevándorlás kérdését. Azt mondta, olyan miniszterelnökre lenne szükség, aki képes az unióban érdekeket érvényesíteni. Molnár Zsolt pedig úgy fogalmazott, hogy a kormányzat a nagy számokkal riogat, ugyanakkor nincs összefüggés a terrorizmus és bevándorlás között.

Az ülésen Pintér Sándor Széll Bernadett kérdésére elmondta: a bevezetni tervezett e-kártya meggyőződése szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, a fényképes igazolvány bevezetésekor ugyanis minden hatóság csak ahhoz az adathoz férhet hozzá, amelyhez jogosultsága van.

Az ellenzéki képviselő Andy Vajna filmügyi kormánymegbízott most folyamatban lévő nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatban is kérdezte a minisztert. Pintér Sándor jelezte: ismeretei szerint a filmügyi területen dolgozó Andy Vajna semmilyen államtitokhoz nem jut hozzá kormánymegbízottként. Széll Bernadett az ülés után újságíróknak azt mondta: lehet, hogy Andy Vajna nem fér hozzá államtitokhoz, de állami pénzhez igen, ezért álláspontjuk szerint nyilvános adat, hogy a kormánymegbízott átvilágításának eredménye.

Az ellenzéki képviselő Kiss Szilárd és Mészáros Lőrinc közös cégéről is kérdezte a minisztert, kifogásolva, hogy a rendőrség elutasította a feljelentést. Pintér Sándor elmondta: úgy tudják, amikor a vagyonbevallás történt, nem működött a cég, és ezért nem látott a rendőrség bűncselekményre utaló jelet. Széll Bernadett az ülés után újságíróknak azt mondta: egyetlen képviselőnek sem hiányozhat egyetlen fillér sem az adóbevallásából, ezért írásbeli kérdést fog feltenni a miniszternek az ügyben.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) az ülésen arra volt kíváncsi, a nyugati partnerszolgálatokkal hogyan alakult a viszony a Snowden-botrány után, de erre a miniszter csak zárt ülésen tudott válaszolni.

A miniszter beszámolójában jelezte: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál indokolt a létszám- és eszközfejlesztés, mert az egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a többi szolgálat kiszolgálását. Molnár Zsolt kérdésére a miniszter megerősítette: a szervezet még az idén hozzá fog jutni a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz.

Pintér Sándor elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatalt átszervezik, hogy jobban meg tudjon felelni a társadalmi változásoknak és az időközben megváltozott elvárásoknak. Jelezte: ha a migrációs nyomás nő, el kell gondolkodni azon, hogy az AH milyen módon tudja a migránsok ellenőrzéséhez fűződő feladatokat elvégezni.

A Nemzeti Védelmi Szolgálattal kapcsolatban Pintér Sándor kifejtette: az ellenőrzések eredményeként visszaszorult a korrupció a hivatásosoknál, és az Európai Bizottság is kimondta, hogy Magyarország tette a legtöbbet a korrupció visszaszorítása érdekében.