Pintér: nőtt a terrorfenyegetettség

Publikálás dátuma
2015.06.02. 17:17
Pintér Sándor belügyminiszter (b3, középen), Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b2, balról) és Tasnád
Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, de nem lett olyan mértékű, hogy befolyásolná az állampolgárok mindennapi életét - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden.

A belügyminiszter Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök kérdésére válaszolva kifejtette: a rendvédelmi szervek, például a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelemmel kísérik a terrorkockázat változását, és "kezelik". Mindez azonban nem indokolja az állampolgárok külön képzését, mivel a fenyegetettség nem olyan mértékű, hogy befolyásolná mindennapi életüket.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány megfelelően kezeli a kérdést, "senki nem vesz részt pánikkeltésben", de összefogás kell, hogy elfogadják az emberek azt is, ha rendkívüli eszközök alkalmazása szükséges.

A miniszter szavaira reagálva az ülés után Molnár Zsolt (MSZP) újságíróknak azt mondta, nem elegendő, ha kizárólag a hivatásos állományú szervezetek készülnek fel az ilyen cselekményekre, a lakosságot is fel kell rá készíteni. 

A politikus szólt arról is, alapvető ellentmondás van a belügyminiszter által elmondottak, a helyesen mérlegelt kockázati tényezők és a költségvetés között. Úgy tűnik, mintha a költségvetés a nemzetbiztonsági területen egy "boldog békeidőt" idézne - fogalmazott. Miközben a Balkánon, a Közel-Keleten és a terrorizmus doktrinaváltása miatt már mindenütt megvan a kockázata egy terrorcselekménynek, ennek megelőzésére a költségvetés nem tartalmaz megfelelő összeget - tette hozzá. 

Az ülésen Pintér Sándor - Németh Szilárd (Fidesz) kérdésére válaszolva - kifejtette: most az Iszlám Állam elől menekülők érkeznek az országba, de a szárazföldi harcok sikere után valószínűleg terroristák fognak menedékjogot kérni Magyarország határánál. 

Azt mondta, meg kell akadályozni, hogy a korábban terrorcselekményeket végrehajtók, terrorista-kiképzésben részesülők a későbbiekben, "mint rákos sejt, osztódjanak szét Európa testében", és a schengeni határokon belüli állampolgárok életét veszélyeztessék. A miniszter elismerte: jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az országba esetleg ilyen szándékkal érkezők. 

A miniszter közölte: az év végéig várható 100 ezer menekült elhelyezése rendkívüli terhet ró az országra, a rendészeti szervek állományára és az ország költségvetésére is, hiszen egy menekültre naponta 4300 forintot költenek. 

MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

 

Az ülés után Németh Szilárd újságíróknak azt mondta, a kormány a menekültekkel kapcsolatos minden költséget áll, de az igazi megoldást az jelentené, ha nem kellene eljönniük az embereknek a szülőföldjükről. Kívánatosnak tartaná, ha a kérdés megoldása uniós szintről nemzeti hatáskörbe kerülne - mondta a bizottság alelnöke, jelezve: indokolt lenne szerinte a menekültügyi őrizet visszaállítása is.

Széll Bernadett (LMP) szerint Orbán Viktor és a kormány nem fogja tudni egyedül megoldani a bevándorlás kérdését. Azt mondta, olyan miniszterelnökre lenne szükség, aki képes az unióban érdekeket érvényesíteni. Molnár Zsolt pedig úgy fogalmazott, hogy a kormányzat a nagy számokkal riogat, ugyanakkor nincs összefüggés a terrorizmus és bevándorlás között. 

Az ülésen Pintér Sándor Széll Bernadett kérdésére elmondta: a bevezetni tervezett e-kártya meggyőződése szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, a fényképes igazolvány bevezetésekor ugyanis minden hatóság csak ahhoz az adathoz férhet hozzá, amelyhez jogosultsága van. 

Az ellenzéki képviselő Andy Vajna filmügyi kormánymegbízott most folyamatban lévő nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatban is kérdezte a minisztert. Pintér Sándor jelezte: ismeretei szerint a filmügyi területen dolgozó Andy Vajna semmilyen államtitokhoz nem jut hozzá kormánymegbízottként. Széll Bernadett az ülés után újságíróknak azt mondta: lehet, hogy Andy Vajna nem fér hozzá államtitokhoz, de állami pénzhez igen, ezért álláspontjuk szerint nyilvános adat, hogy a kormánymegbízott átvilágításának eredménye. 

Az ellenzéki képviselő Kiss Szilárd és Mészáros Lőrinc közös cégéről is kérdezte a minisztert, kifogásolva, hogy a rendőrség elutasította a feljelentést. Pintér Sándor elmondta: úgy tudják, amikor a vagyonbevallás történt, nem működött a cég, és ezért nem látott a rendőrség bűncselekményre utaló jelet. Széll Bernadett az ülés után újságíróknak azt mondta: egyetlen képviselőnek sem hiányozhat egyetlen fillér sem az adóbevallásából, ezért írásbeli kérdést fog feltenni a miniszternek az ügyben. 

Mirkóczki Ádám (Jobbik) az ülésen arra volt kíváncsi, a nyugati partnerszolgálatokkal hogyan alakult a viszony a Snowden-botrány után, de erre a miniszter csak zárt ülésen tudott válaszolni. 

A miniszter beszámolójában jelezte: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál indokolt a létszám- és eszközfejlesztés, mert az egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a többi szolgálat kiszolgálását. Molnár Zsolt kérdésére a miniszter megerősítette: a szervezet még az idén hozzá fog jutni a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz.

Pintér Sándor elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatalt átszervezik, hogy jobban meg tudjon felelni a társadalmi változásoknak és az időközben megváltozott elvárásoknak. Jelezte: ha a migrációs nyomás nő, el kell gondolkodni azon, hogy az AH milyen módon tudja a migránsok ellenőrzéséhez fűződő feladatokat elvégezni.

A Nemzeti Védelmi Szolgálattal kapcsolatban Pintér Sándor kifejtette: az ellenőrzések eredményeként visszaszorult a korrupció a hivatásosoknál, és az Európai Bizottság is kimondta, hogy Magyarország tette a legtöbbet a korrupció visszaszorítása érdekében. 

Szerző
Frissítve: 2015.06.02. 18:23

Együtt: állítsa le a kormány a stadionépítési programot!

Az Együtt felszólítja a kormányt, hogy a következő, 2015/2016-os szezontól kezdve állami vállalatok ne támogassanak szponzorpénzekkel NB I-es labdarúgócsapatokat - erről Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke beszélt az Üllői úti Groupama aréna előtt kedden sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus hozzátette, az állam a költségvetéshez képest "túltámogatja" a magyar labdarúgást, ami elhibázott lépés. Kiemelte, az élvonalbeli labdarúgó-mérkőzések nézőszáma sem indokolja a nagy stadionberuházásokat.

Azt mondta, ez az NB I-es szezon is alacsonyabb nézőszámot hozott, 2900-ról 2500-ra csökkent az átlagos nézőszám az egyes fordulókban. Ezzel szemben a kormány folytatja a 160 milliárdba kerülő országos stadionépítési programot, amibe már benne van a Puskás Ferenc Stadion "elhibázott fejlesztése is" - tette hozzá.

Szigetvári Viktor úgy értékeli, ezt a pénzt az oktatásra és az utánpótlás-nevelésre kellene fordítani, tornatermeket, tanuszodákat kellene építeni vagy a pedagógusok bérét emelni.

A kérdésre válaszolva a Budapesten rendezendő vizes világbajnokság kapcsán Szigetvári Viktor elmondta, magát a sporteseményt támogatják, azonban elfogadhatatlan, hogy a megrendezés költsége megduplázódott. Ezért közérdekű adatigényléssel fordulnak Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztoshoz.

Szerző

Orbán apja jól profitál fia barátain

Publikálás dátuma
2015.06.02. 16:03
Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Orbán Győző Dolomit Kft.-je 2014-ben 3,3 milliárd forintnyi bevételt termelt, és mintegy 900 millió forint osztalékot hozott tulajdonosainak. Az üggyel régóta foglalkozó Ferenczi Krisztina újságíró szerint azonban a mai piaci viszonyok mellett lehetetlen, hogy Orbán Viktor apjának bányavállalata csupán magán megrendelésekből gazdagodott ilyen mértékben. Lapunknak kifejtette, a cég évek óta számos állami építkezést lát el alapanyaggal. Kiderült az is, hogy a tavalyi évre a miniszterelnök többi bizalmasa sem panaszkodhat.

Teljesen elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek bányászati cége csupán magán megrendelésekből 3,3 milliárd forintos bevételt termeljen - mondta lapunknak Ferenczi Krisztina. Az újságíró kifejtette, nem lehet kideríteni, hogy a Dolomit Kőbányászati Kft. – mely leggyakrabban útépítésekhez szállít zúzott követ – pontosan mennyi állami megrendelést teljesít, mivel a bevett gyakorlat szerint Orbán Viktor apjának bányája csak alvállalkozóként van jelen az állami beruházásokban. Mivel az alvállalkozók listája nem nyilvános, a miniszterelnök titokban tudja tartani, hogy a családi kasszába jutnak az állami pénzek – tette hozzá. Az újságíró emlékeztetett, hogy amikor évekkel ezelőtt a Dolomit nyomába eredt, a saját szemével látta, hogy Orbán Győző vállalatának teherautói szállították az alapanyagot az M7-es autópálya egyik épülő szakaszához. Akkor azt mondták neki, hogy a frissen érkezett anyag nem az autópályához kellett.

Már nem az Elios a nyerő?
Miután Tiborcz István papíron kiszállt az Elios Zrt.-ből, úgy tűnik már nem az a cég a legjobb választás a közvilágítás fejlesztésekre: a Közbeszerzési Értesítő szerint Óbuda közvilágítási fejlesztését egy új szereplő, a Vialux Elektromos Tervező és Kivitelező Kft. nyerte el.
Az önkormányzat 34,2 millió forintot fizet a munkáért a cégnek, aminek 2010-2013 között 150-240 millió forint között mozgott az éves nettó árbevétele, vagyis ez a megbízás önmagában az átlagos évi árbevételük körülbelül 15 százalékát teszi ki – számolt be a 444. 

Mindez azért érdekes, mert Orbán Viktor bizalmasai közül szinte mindenkinek van építőipari érdekeltsége. Például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek a Mészáros & Mészáros Kft., Garancsi István Videoton-tulajdonosnak a Market Építő Zrt. vagy az „új Közgépnek” kikiáltott Duna Aszfalt Kft. Ide sorolhatjuk a mára kegyvesztetté vált Simicska Lajos Közgép Zrt.-jét, mely hosszú éveken keresztül szinte egyeduralkodó volt az állami építőipari pályázatokban, és a közvilágítási tenderekben befutott Elios Innovatív Energetikai Zrt.-t is, melyből Tiborcz István, a miniszterelnök veje csupán egy hónapja szállt ki. Az felsorolt vállalatok számos állami tendert zsebeltek be az elmúlt években – valamint az előző Orbán-ciklusban –, és az újságíró valószínűnek tartja, hogy ezekből a beruházásokból Orbán apjának bányája is jól profitált.

A VS.hu eközben megírta, hogy a Dolomit Kőbányászati Kft. tavaly mintegy 3,3 milliárd árbevételt termelt, ennek harmada pedig az adózás után is megmaradt, így mintegy 900 millió forintnyi osztalékot vehettek fel a tulajdonosok – a mérlegbeszámoló szerint ennek harmadát már tavaly felvették előlegként. A vállalatnak 2014-ben 150 millió forintnyi társasági adót kellet volna megfizetnie, de ebből mintegy 100 milliót a látványcsapatsportok támogatására utalt át: a pénzből többek között a székesfehérvári Alba Régia Kézilabda Sportegyesület és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia – mely üzemeltető alapítványának Mészáros Lőrinc az elnöke – is részesült. Ferenczi ennek kapcsán a Népszavának kifejtette, hogy ez a „támogatási gyakorlat” tovább segítheti a kormányt abban, hogy „magán zsebeket tömjön”, hiszen a sportszervezeteket működtető alapítványok pénzügyei nem átláthatóak.

A Dolomit Kft osztaléka az elmúlt években (millió forint)

2008: 100

2009: 150

2010: 100

2011: 150

2012: 200

2013: 300

2014: 900

(Forrás: napi.hu)

Szintén a VS.hu szúrta ki, hogy a több cégben és a Videotonban is érdekelt Garancsi István 2014-ben több mint egymilliárd forinthoz jutott vállalataiból. Legnagyobb érdekeltsége, Market Építő Zrt. – melyben 51 százalékos tulajdonos – tavaly 440 milliót hozott az üzletembernek. A Market idei éve is jónak ígérkezik: a tavaly elnyert állami pályázatok még most is adnak munkát a cégnek, emellett a vállalat újra nyit a felélénkülő lakáspiac felé – ez a terep nem ismeretlen Garancsi számára, hiszen vagyonát ingatlanfejlesztésekkel alapozta meg. Az államilag elrendelt pénztárgépcserében érdekelt Mobil Adat Kft-je is remek évet zárt: 2013-ban 6,2 millió forgalmat könyveltek el, ez tavaly 1,5 milliárdra emelkedett,  Garancsi 200 millió forint osztalékot vett fel a cégből. A Videotont tulajdonló Futball Investnek tavaly ugyan semmilyen üzleti tevékenysége nem volt, de az árfolyamnyereségből 219 millió forintot tudott elkönyvelni, amiből 120 millió forintot Garancsi kapott meg. A MET Magyarország Zrt. 2014-es éve nem volt a legjobb, de így is összehoztak 1,5 milliárd nyereséget – ebből a vállalkozónak is juthatott, hiszen a Svájcban bejegyzett tulajdonosban, a MET Holdingban 10 százalékkal ő is érdekelt.

Megírtuk: Orbán május végén jelentette ki a parlamentben, hogy korábban arra utasította a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ha valaki rá vagy a családjára hivatkozva megjelenik egy állami vállalatnál, azt azonnal zavarják el. Hozzátette, hozzászokott már ahhoz, hogy amikor a családját támadják, akkor valójában őt támadják. Úgy látszik azonban, a családi kérdésekben változott a miniszterelnök hozzáállása a 2001-es Tokaj-ügy óta: akkor ugyanis a részben felesége, Lévai Anikó által tulajdonolt Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. vezetőségét hivatalban lévő miniszterelnökként látta el üzleti tanácsokkal. "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi nyerjük a legtöbbet" - tanácsolta az Élet és Irodalom által közölt jegyzőkönyvek szerint, amikor a cég állami forrásokból próbált pénzt szerezni az az évi fejlesztésekre.

A vállalat végül mintegy 55 milliós támogatást kapott a minisztériumtól. Orbán egyébként akkoriban, szintén miniszterelnökként óvatosságra intette felesége üzlettársait, amikor azok az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonából próbáltak részleteket szerezni: "mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól" - mondta az egyik értekezleten a jegyzőkönyvek szerint. A miniszterelnök később a köztévében maga is elismerte: "miután a törvény lehetővé teszi, hogy pályázzon a feleségem is ezekre a mezőgazdasági támogatásokra, azt mondtam, hogy ezt bátran tegye meg, de semmiképpen ne ő, illetve az ő cége kapja a legtöbb támogatást”.

Témák
Orbán Győző