Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;Lőrinci;azbesztózis;azbeszt-per;

2015-06-03 07:13:00

Naponta arra gondolok, meg kell halni

Folytatódik az azbeszt miatt halálosan megbetegedett lőrinci és zagyvaszántói lakosok pere, akik szinte biztosan a helyi, ma már porig rombolt eternitgyár miatt kapták el a gyilkos kórt. Tegnap két felperest is meghallgattak, az orvosok szerint egyiküknek már csak hónapjai lehetnek hátra. A szakszerűtlenül lebontott gyár mérgező törmelékeinek elszállítását néhány hete megkezdték, a munka viszont gyorsan megállt az inotai lerakó közelében élők tiltakozása miatt. Lőrinciben és környékén a lakosok tovább rettegnek, felelősök nincsenek.

A bíróság végre megállapította: most már biztos, hogy az ügyben az állam képviseletére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult. Mint ismert, az azbesztózisban szenvedő felperesek azért perlik az államot, mert a selypi eternitgyár abban az időben, amikor megbetegedtek, még állami tulajdonban volt (a betegség lappangási ideje 20-30 év is lehet).

Emlékezetes: a korábbi tárgyalásokat azért kellett rendre elnapolni, mert a bíróság képtelen volt eldönteni, hogy az MNV Zrt. vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselheti-e az államot az ügyben. A per tavaly nyáron kezdődött, a jogi huzavona miatt azonban alig haladt előre az ügy.

György Zsolt már nem élte meg a mai tárgyalást, őt felesége (balra) képviselte a perben FOTÓ: NAGY MARCEL

György Zsolt már nem élte meg a mai tárgyalást, őt felesége (balra) képviselte a perben FOTÓ: NAGY MARCEL

Tegnap Varga Józsefet hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken, a tárgyalás előtt ügyvédjével, Igyártó Gyöngyivel épp arról beszélgettek, egy évnek kellett eltelnie addig, míg a bíróság végre lehetővé tette, hogy a súlyos mellhártyadaganatban szenvedő férfi röviden elmondhassa történetét. Varga nem először utazott fel Budapestre a per miatt, a tegnapi volt a negyedik alkalom, korábban mindig elhalasztották a tárgyalásait. Ma már 14 kemoterápián van túl, épp a múlt héten volt a legutóbbi kezelés.

A betegséget 2013-ban diagnosztizálták nála, a terápiák ellenére egyre rosszabb állapotban van. "Világéletemben Zagyvaszántón laktam, az eternitgyártól alig egy kilométerre. A gyárban sosem dolgoztam, beteg is csak nagyon ritkán voltam. Ma már dolgozni sem tudok, a kemó után néhány napig segítség nélkül még magamat sem tudom ellátni" - mondta a férfi, akinek orvosai a betegség megállapításakor még azt mondták: csupán hónapjai vannak hátra.

"Csoda, hogy még élek. Nem tudom, meddig bírom még. A tüdőmben bekocsonyásodott a víz, már leszívni sem tudják. Minden nap arra gondolok, hogy meg kell halni. Az orvosok azt mondják, egyszer csak meg fogok fulladni."

A per most ahhoz a szakaszához érkezett, amikor orvosszakértőknek kell majd megállapítaniuk, van-e összefüggés a felperesek betegsége és a selypi eternitgyár korábbi működése között. Az ügy első felperese György Zsolt zagyvaszántói lakos volt, a tárgyalást azonban már nem érte meg, tavaly decemberben legyőzte őt a gyilkos kór. A boncolási jegyzőkönyvek akkor egyértelműen bebizonyították, hogy az azbeszt okozta a 38 éves családapa halálát.

Ügyét felesége, György-Sándor Judit viszi tovább, akit szintén tegnap hallgattak meg először a bíróságon. "Zsolt soha nem dolgozott a gyárban, nem dohányzott, rendszeresen járt tüdőszűrésre is. Egyik nap tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála, nem sokkal később kiderült, sokkal nagyobb a baj" - mesélte az özvegy. A férfi állapota gyorsan romlott, rövid időn belül már dolgozni sem tudott, ez pedig a család megélhetését is veszélybe sodorta, feleségének ugyanis izomsorvadásban szenvedő kisfiukkal kellett otthon maradnia. Az asszony ma három műszakot vállal, hogy fenntartsa a családot.

"A kisfiamat most pszichológus kezeli; az iskolában Zsoltinak nevezi magát, engem pedig nem édesanyának, hanem drága szívemnek hív, ahogy az apja tette" - mondta könnyeivel küszködve György-Sándor Judit. Beszámolt arról is, hogy Zagyvaszántón és Lőrinciben mindenki retteg és fél. "A gyár bontása után a közeli búzatáblát is vastagon belepte az azbesztpor. Le is fényképeztük. Másnap ugyanezt a búzát aratták és vitték a malomba".

De nemcsak a selypi medencében félnek az emberek: a szó szerint szétrobbantott üzem törmelékeit májusban kezdték el szállítani egy inotai lerakóba, a munkának azonban hamarosan vége szakadt, Várpalotán és a hozzá tartozó Inotán ugyanis heves lakossági ellenállás indult, s a kormányzat végül úgy döntött, mégsem ott helyezi el és ártalmatlanítja a veszélyes hulladékot - jelentette be még két hete Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A helyeik szerint amíg folyt a munka, azt sem szakszerűen végezték, a teherautók platójáról beszámolóik szerint menet közben is hullott a törmelék. A gyárterületen most a még megmaradt, félig-meddig letakart mérgező törmelékhalmok várják, hogy utaztassák őket, ki tudja, hová.

DK: hol a felelős?

A Demokratikus Koalíció (DK) a várpalotai civilekkel összefogva sikeresen akadályozta meg, hogy Várpalotára vigyék az azbesztet, a lőrinciek és zagyvaszántóiak azonban továbbra sem menekültek meg - olvasható a párt közleményében. Emlékeztettek: a volt cementgyár térségében 28-an betegedtek meg az elmúlt években, közülük pedig 14-en már meg is haltak. Orvosi szakjelentések bizonyítják, hogy mindannyian az ott tárolt 80 tonna azbeszt miatt betegedtek meg, amely halálos mellhártyarákot okoz.

Az emberek halálához vezető kormányzati susmusban benne volt a sokáig mindent rendben találó Környezetvédelmi Hatóság és benne volt a cementgyár szabálytalan lebontását végző cég is. A DK szerint a kormánynak meg kell neveznie a felelősöket, hiszen még egyetlen egy embert sem vettek őrizetbe a 14 magyar állampolgár halálát okozó azbesztkatasztrófában. A kormánynak továbbá azonnali egyeztetésbe kell kezdenie a szakmai szervezetekkel arról, hogy hova szállítható az azbeszt emberéletek veszélyeztetése nélkül - írták.

A DK szerint hazánkon kívül egyetlen európai országban sem fordulhatna elő, hogy 14 ember halála után a kormány a hozzátartozók azonnali kártérítése és a felelősök megnevezése helyett hallgatásba burkolózik.