Kínai hajóbaleset - 400 ember sorsa ismeretlen

Több mint 400 ember sorsa ismeretlen a Jangce folyón helyi idő szerint  hétfő éjjel  történt hajószerencsétlenség nyomán. Eddig 14 túlélőre bukkantak, de a hongkongi South China Morning Post című lap  arról írt:  még öt ember biztosan életben van és mentésre vár a folyóban keresztbe fordult, feje tetejére állt hajóban.

Továbbra is ismeretlen több mint 430 ember sorsa, akik a négyszintes hajón május 28-án 11 napos utazásra indultak - derült ki a kínai állami média keddi késő esti jelentéseiből. Ezek szerint eddig hét holttestet találtak. A helyszínen négyezer mentő dolgozik, hajók és csónakok százai és több mint 140 búvár végzi a kutatást és kísérli meg a mentést.

A 76,5 méter hosszú és 11 méter széles Kelet Csillaga nevű hajó csaknem 20 éve van szolgálatban, 534 utasra hitelesített, ami azt jelenti, hogy nem volt túlterhelve. A végzetes baleset idején a Hupej tartományi, térségi meteorológiai központ szerint pusztító erejű, a Beaufort-skálán 12-es erősségű szélvihar tombolt körülbelül 15-20 percen át. A forgószél átmérője egy kilométernél kisebb volt, a szél sebessége meghaladta a 110 kilométert óránként.

A kapitányt és a fedélzeti főmérnököt a hatóságok kihallgatták, őrizetben vannak. Elmondásuk szerint az utasok többsége lefekvéshez készülődött, vagy már ágyban volt, amikor 1-2 perc alatt megtörtént a tragédia, felborult a hajó. Az egyik 21 éves túlélő ugyanakkor arról számolt be, hogy miután a hajó megdőlt, még volt ideje többekkel mentőmellényt magára venni. A beszámolók szerint a vészhelyzetben az utasok nem kaptak jelzést a menekülésre.

A legfiatalabb utas egy 3 éves gyermek volt, a legidősebb 83 éves. Korábbi jelentések tévesen közölték, hogy egy hajóból kimentett nő 85 éves volt. A megmenekült turista 65 éves.

A jelentések emlékeztetnek rá, hogy a festői környezetben szervezett vízi kirándulóút térségében beköszöntött az esős időszak, az elmúlt tíz napban a Jangce medencéjében kifejezetten csapadékos volt az időjárás. Szakértők szerint nem példa nélküli az olyan baleset, amelynek során egy tornádó percek alatt elsüllyeszt akár egy ilyen nagyméretű hajót is. Azt is megjegyzik, hogy az effajta természeti jelenségeket nehéz előre jelezni.

A kínai állami média a teljes napon át folytatott mentés eredményéről, részleteiről nem közölt sok részletet, de ismert, hogy csupán központilag ellenőrzött információkat tehetnek közzé. Az országos és a helyi sajtó ennek ellenére bőséges terjedelemben és élő jelentkezésekkel tudósított a helyszínről, a közösségi médiában a legolvasottabb téma volt a szerencsétlenség.

Az Európai Unió külügyi szolgálatán keresztül (EEAS) már a délutáni órákban együttérzését fejezte ki a "súlyos tragédia" miatt az érintett családoknak és a kínai embereknek. Egyúttal abbéli reményét fejezte ki, hogy a mentés sikerrel jár.

Szerző
Témák
hajóbaleset

Helmut Kohl intenzív osztályra került

Publikálás dátuma
2015.06.02. 17:19
Helmut Kohl és Jean-Claude Juncker a volt német kancellár könyvének bemutatóján 2014.november 03-án. Fotó: Europress/Getty Image
A körülményekhez képest jól van Helmut Kohl volt német kancellár - közölte a politikus irodája.

Kohl keddi sajtóhírek szerint az intenzív osztályra került egy bélműtét után. Az iroda által kiadott közleményben megerősítették, hogy Kohl rövid időn belül két műtéten is átesett.

A Bunte című német lap azt írta kedden, hogy Helmut Kohlt a heidelbergi egyetemi klinika sebészetén ápolják. Bélműtéte után hosszabb ideig eszméletlen volt, jelenleg pedig a sebészet intenzív osztályán fekszik. A 85 éves volt kancellárt május elején is műtötték, akkor egy új csípőízületi protézist ültettek be a klinika ortopédiai osztályán - tudatta a magazin online kiadása.

Helmut Kohl a háború utáni Németország történetében a leghosszabb ideig, 1982 és 1998 között volt kancellár, és 25 éven át, 1973-tól 1998-ig vezette pártelnökként a konzervatív CDU pártot.

Szerző
Témák
Helmut Kohl
Frissítve: 2015.06.02. 20:20

Orbán túlfeszítette a húrt - írja a külföldi sajtó

Publikálás dátuma
2015.06.02. 15:33

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a halálbüntetés körüli vitáról, a Handelsblatt című üzleti lap pedig a halálbüntetés és a menekültek ellátása körüli vitáról közölt kommentárt  kedden.

A FAZ Orbán provokációja címmel közölte Nikolas Busse kommentárját, amely szerint talán a halálbüntetés tilalma az az alapérték, amelynek tisztelete a leginkább megkülönbözteti Európát a világ többi részétől. A szerző hozzátette, hogy az EU még az  Alapjogi Chartába is felvette a halálbüntetés megszüntetését. Kiemelte: "az, hogy Orbán magyar miniszterelnök megkérdőjelezte ezt az európai társadalmi szerződést, ismét megmutatta, hogy milyen különös utakon jár ma a korábbi szabadságharcos".

Amikor Magyarország csatlakozott az Európa Tanácshoz, a halálbüntetés megszüntetése volt egyike azon lépéseknek, amelyekkel a kommunizmus alól felszabadult országok visszatértek Európába. "Ezért helyes az utalás Berlin és Brüsszel részéről arra, hogy a büntetés visszaállítása az EU-ból való kizárást vonná maga után" - írta a FAZ szerzője, hozzátéve, hogy Orbán "természetesen" nem engedi, hogy idáig fajuljon a helyzet, mert "hazai céljaihoz elég neki a provokáció".

A Handelsblatt Orbán kirohanása címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, amely szerint Orbán Viktor "szívesen engedi szabadjára populista és nacionalista hajlamait", ha ez "belpolitikailag hasznos", a halálbüntetés ügyében viszont "túlfeszítette a húrt".

Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a halálbüntetés körüli vitában tett kijelentésével kapcsolatban kiemelte, hogy most először fordult elő, hogy egy bizottsági elnök kizárással fenyegetett meg egy tagországot, és megjegyezte, hogy Juncker határozott fellépése "tiszteletet érdemel". Hozzátette, hogy Angela Merkel német kancellár "növekvő aggodalommal szemléli magyar kollégája kiszámíthatatlan kirohanásait". 

Az EU-ba irányuló menekülthullámmal és a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban kifejtette, hogy a menekültek egyre feszítőbb gondjának "szolidáris és humánus" kezelése az EU előtt álló nagy kihívások közé tartozik, és ebben a helyzetben "Európának nincs szüksége kútmérgezőkre Budapestről".

Siebenhaar a belpolitikai helyzettel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Orbán igyekszik "jobbról előzni" ellenfeleit az olyan ötletekkel, mint a halálbüntetés. Kiemelte: "Európa türelme Orbánnal a végéhez közeledik" a "növekvő despotizmus, a fenyegető idegenellenesség és a hiányzó szolidaritás" miatt, a kormányfő azonban "nem értette meg", hogy új helyzet alakult ki. "A tapasztalt budapesti harcos azt gondolja, hogy csak egy látszatküzdelemről van szó, amelyből fényes győzelemmel kerülhet ki, de ezúttal hatalmasat tévedhet" - írta a Handelsblatt szerzője.

Frissítés: Orbán a 85 éves Helmut Kohl tiszteletére szervezett keddi budapesti konferencián kijelentette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában bevezetni a halálbüntetést, igazat adva Junckernek, miszerint "egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával".

Szerző