Megerőszakoltak egy tizenöt éves lányt Battonyán

Publikálás dátuma
2015.06.03. 19:51
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Bántalmaztak és megerőszakoltak egy tizenöt éves lányt Battonyán - erősítette meg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a BEOL hírportál információját szerdán.

A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság szexuális erőszak és személyi szabadság megsértése bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy battonyai férfi ellen - közölte Tordai Attila, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

A 23 éves J. M. a nyomozás eddigi adatai szerint május 13-án a háza előtt találkozott az utcájában lakó tizenöt éves lánnyal. A férfi segítséget kért tőle, és behívta magához. A lány bement a házába, de amikor látta, hogy J. M. felesége nincs otthon, menekülni próbált. A gyanúsított azonban erőszakkal visszatartotta és akarata ellenére közösült vele. 

A történtekről május 19-én érkezett bejelentés, azóta a rendőrség őrizetbe vette a férfit, majd a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását.

Szerző

"Ez egy poén volt" - Tagadta bűnösségét Dopeman

Publikálás dátuma
2015.06.03. 15:52
MTI Fotó: Kovács Tamás
Tagadta bűnösségét az Orbán-szobor ledöntése kapcsán garázdasággal megvádolt Pityinger László a Budai Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött elsőfokú büntetőper szerdai tárgyalásán.

A vádirat szerint 2013. szeptember 29-én az Együtt-PM és a Szolidaritás Egyesület politikai demonstrációt tartott az I. kerület Clark Ádám téren. Pityinger László, Dopeman néven ismert rap énekes a rendezvény műsorvezetőjeként a kormányt és a kormányfőt trágár stílusban, durva káromkodások közepette bíráló dalt adott elő, mely közben ugyanakkor a Himnusz több sorát is elénekelte.

Amikor pedig a rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből elkészített, letakart szobrát leleplezték, a szobor ledőlt, a feje letört és a vádlott elé gurult, mire Pityinger egy alkalommal belerúgott. Az ügyészség szerint a vádlott e két cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, minősített esetben - például ha köznyugalmat súlyosan megzavarva, vagy nyilvános rendezvényen követik el -, akár három év is lehet.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Pityinger László a tárgyaláson elmondta, hogy nem kapcsolódik egyetlen szervezethez sem, de "ellenzéki figura", nyilván ezért kértek fel showmannek. A trágár kormánykritikába kevert Himnusz-idézetek kapcsán kiemelte: hasonló esetek nyomán korábban már többször is eljárást indítottak ellene a hatóságok nemzeti jelkép megsértése miatt, ám azokat az eljárásokat megszüntették, ezért merte most is elénekelni.

A miniszterelnök hungarocell szobráról letört fej kapcsán elmondta: pillanat szülte fricska volt, hogy lábbal odébb gurítja. Ezt a mozdulatot nem tervezte meg előre, de mikor elé gurult a "tárgy", a kormányfő kedvenc sportjára gondolva "lábbal megállította, majd odébb passzolta."

A vádlott hangsúlyozta, hogy a véleményét akarta kifejezni, nem állt szándékában erőszak nyilvánítása, vagy annak sugallása, hogy a demokrácia szabályaival ellentétesen elmozdítsák a kormányt. Pityinger a rendezvényt politikai performancenak minősítette, melynek egyik fontos üzenete, hogy kritizálják a miniszterelnök bálvánnyá válását. 

"Ez egy poén volt" - tette hozzá, és megjegyezte azt is: a jelenlévők tetszéssel fogadták a történteket, a rendezvényt biztosító rendőrök nem léptek közbe. Pityinger László elmondta azt is: a történtek után a sajtóban elnézést kért azoktól, akiknek az ízlését, érzéseit sérthették a történtek. 

Mind Dopeman ellen vallottak

A tárgyaláson meghallgattak több tanút, aki feljelentést tett a demonstrációról a tévében vagy az interneten látottak nyomán. A tanúk többnyire a törvény szavait idézve a látottak miatti megbotránkozásukról, félelmükről számoltak be. Egy idős balassagyarmati férfi arról beszélt: rosszul esett neki, hogy ilyen Magyarországon megtörténhet. Sok félelem van benne a Rákosi-rendszer és az azt követő időszak miatt, nincs szüksége lelki terrorra, szorongásra, békés országban szeretne élni, nem anarchiában. A vádbeli események hatására unokája sírva fakadt, kollégái is elborzadtak - tette hozzá.

"Egyszerű, keresztény emberek vagyunk, másként gondolkodunk mint a fővárosiak" - jegyezte meg a tanú, aki többször hangsúlyozta, hogy nem tartozik semmilyen párthoz. Vallomástétele során a tárgyalóban jelen volt egy vele érkező úgynevezett tanúsegítő ügyvéd.

Egy másik középkorú férfi tanúvallomásában szóvá tette, hogy vádbeli demonstráció Sztálin szobrának 1956-os ledöntését idézte, továbbá egy vudu szertartásra emlékeztette, ahogy a magyarokat képviselő miniszterelnök szobrát darabokra szaggatták, ütötték, rúgták, szurkálták. Mindez a tanút szerint megengedhetetlen, a kommunizmusra, fasizmusra emlékeztető, félelmet ébresztett benne, hogy hová fajulhatnak az események.

Egy harmadik tanú, aki szintén feljelentést tett a vádbeli cselekmények miatt, arról beszélt, hogy a Sztálin szobrának ledöntésére emlékeztető cselekmény azt sugallta, hogy jogos lenne az erőszak a politikai vezetőkkel szemben, a szimbolikus erőszak a hatalom erőszakos megdöntésének képzetét ébresztette benne.

A szervező: nem volt a terv része

A bíróság tanúként hallgatta meg a demonstráció egyik szervezőjét is, aki arról számolt be, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a Sztálin szobornál 1956-ban történtek mintájára a miniszterelnök hungarocell szobrát leleplezték, ledöntötték, részeit a Terror Házához vitték, ám az nem volt a terv része, hogy Pityinger László belerúg az egyik darabjába. A tanú viccnek minősítette a vádlott elleni eljárást, mert az szerinte egy olyan demonstráció miatt folyik, ahol csupán a jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét akarták kifigurázni. A bíróság további bizonyítást rendelt el és szeptemberre napolta a szobor ledöntése kapcsán Pityinger László ellen garázdaság vádjával induló büntetőpert.

Szerző
Témák
Dopeman

Gólyatábori erőszak - Hét és fél év börtönt kapott a fotós

Publikálás dátuma
2015.06.03. 15:13
MTI Fotó: Varga György
Hét és fél év börtönbüntetésre ítélte a Fonyódi Járásbíróság szerdán első fokon azt a 39 éves budapesti férfit, aki tavaly augusztusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában megerőszakolt egy lányt. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság K. Sándor Szilárdot szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek. Az ítélet szerint a férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra.

Németh Károly bíró - a sértett jogaira tekintettel - az ítélet indoklását a nyilvánosság kizárásával ismertette. 

A 2014 szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő vádlott fotósként dolgozott a gólyatáborban, ahol a vád szerint augusztus 30-án kora hajnalban megtámadta, fojtogatta, ököllel verte, megöléssel fenyegette és megerőszakolta a budapesti elsőéves hallgatót. A történtekről fotókat is készített, ezekkel akarta zsarolni áldozatát.

A bíróság "a sértett kímélése érdekében", a vádhatóság indítványának megfelelően, a nyilvánosság kizárásával folytatta le a tárgyalást, és az áldozatot meghallgatásán nem volt jelen a vádlott sem. A szerdai határozathozatal előtt két tárgyalási napon kilenc tanút és egy igazságügyi szakértőt hallgatott meg a bíróság.

Tóth M. Gábor, a sértett jogi képviselője az ítélethozatal után újságíróknak azt mondta, a bíróság bölcs döntést hozott, hiszen a bűncselekményért kiróható kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésnek csaknem a maximumát szabta ki. A zárt tárgyalásra hivatkozva arról nem beszélt, hogy fellebbeztek-e a határozat ellen, de utalt arra, hogy az ítélet nem jogerős.

Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője később azt közölte: az ügyész súlyosbításért, a vádlott védője enyhítésért fellebbezett, a per a törvényszéken folytatódik.

MTI Fotó: Varga György

MTI Fotó: Varga György

A Somogyi Hírlap online kiadása augusztus 31-én írta meg, hogy megerőszakoltak egy lányt a fonyódligeti gólyatáborban. A történtekről egy olvasó számolt be a megyei lapnak, a rendőrség pedig megerősítette az értesülést.

A Kaposvári Járásbíróság szeptember elsején közölte, hogy elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását, akit azzal gyanúsítottak, hogy megerőszakolt egy lányt Fonyódligeten, egy gólyatáborban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora szeptemberben kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény tanító- és óvóképző karának fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt.

A fonyódligeti eset után egy másik, hasonló ügyre is fény derült. Az Index tavaly október elsején megjelent cikkében egy egyetemi hallgató lány számolt be az ellene - a fővárosi jogi kar gólyatáborában még 2013-ban - elkövetett, jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról. Az ELTE jogi karának gólyatáborában történtek miatt novemberben a fegyelmi bizottság kizárt két hallgatót a karról, egyet pedig két félévre eltiltott tanulmányai folytatásától.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa január 8-án jelentette be, hogy a miniszter munkacsoport létrehozását kezdeményezte - felkérve az oktatási jogok biztosát a vezetésére - a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt. A testülettől várt ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat.

Szerző
Frissítve: 2015.06.03. 17:03