Előfizetés

Megint szabad lesz oszlopon hirdetni

A parlament gazdasági bizottsága olyan törvénymódosítót nyújtott be, amely három év után ismét lehetővé tenné, hogy a villanyoszlopokon és telefonpóznákon reklámokat helyezzenek el - vette észre a napi.hu. Ezekkel 2012-ig a spanyol tulajdonosi hátterű ESMA foglalkozott, akkor azonban balesetveszélyesnek minősítették a reklámtáblákat, és a tevékenységgel a cégcsoportnak fel kellett hagynia. Az ESMA Zrt.-t áprilisban vette meg a Gar-Dam Zrt.. A társaság 30 százaléka Garancsi István érdekeltsége.

Megírtuk: a második Orbán-kormány 2012-ben a közlekedési törvény módosításában rejtette el azt a passzust, amelynek alapján az ESMA-nak több mint tízezer villanyoszlopon lévő hirdetőfelületet kellett leszerelnie. Korábban, 2011 januárjában "csak" az új oszlopreklámok kihelyezését tiltották meg. Mindkét kormányzati lépés mögött Simicska Lajost látták, mondván: nem akart saját cégeinek riválist a közterületi hirdetési piacon, ahol - főleg az óriásplakátok és a plakáthengerek révén - az ő, vagy üzlettársainak az érdekeltségei domináltak. A második Orbán-kormány alatt Simicska érdekeltségei letarolták a közterületi reklámpiacot, nem véletlenül akarták már 2009-ben megvenni az ESMA-t, sikertelenül.

Pletykák szerint később is kapott ajánlatokat a cégvezető-tulajdonos Bleuer István, ám ezeket rendre elhárította. Azután jött a már említett 2011-es, majd a 2012-es jogszabály-változtatás, amelyekkel teljesen kihúzták a talajt az ESMA lába alól. A cég tavaly váratlan segítséget kapott, a Kúria mondta ki, hogy a közlekedés biztonságára vonatkozó tilalom nem érinti a választási kampányokat, tehát a kortesidőszakban a villanyoszlopokra is lehet plakátokat kihelyezni. Az Orbán-Simicska háború az egész helyzetet felülírta, az pedig, hogy Garancsi áprilisban megvette az ESMA-t, még erőteljesebb üzenet lehet Simicskának, mint egy jó lehetőség az eddigi tulajdonosoknak. Erre reagálva adott interjút lapunknak április közepén a cég menedzsmentjének tulajdonosi képviselője.

Gátai Péter állította: nem a médiaháborúról, és nem a Simicska-érdekeltségek elleni küzdelemről szól, hogy Garancsi résztulajdont szerzett az ESMA-ban. Azt is mondta, Garancsinak lehet ugyan jó kapcsolata Orbán Viktorral, de nem erre építenek, a törvényi korlátozások módosítására számítanak. A mostani javaslat nem indokolja, hogy a balesetveszélyt immár miért nem lényeges, bár az is igaz, hogy a 2012-es törléskor sem támasztották alá, hogy a villanypóznákon függő táblák miért veszélyesek.

Átláthatatlan kampányköltések

Publikálás dátuma
2015.06.04. 07:05
Fotó: Népszava
Nyílt levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz a Political Capital (PC), a Transparency International (TI) Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó vezetői, hogy a parlament dolgozzon ki olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik hogy a 2018-as parlamenti választási kampány már ne a kamupártokról és a közpénzkorrupcióról szóljon. Ezt a civilek kampányfinanszírozásról és az önkormányzatok átláthatóságáról közösen rendezett konferencián jelentette be László Róbert, jelezve: több szabályváltoztatásra van szükség. 

A PC választási szakértője úgy fogalmazott: azzal nincs elvi probléma, hogy a kampányköltéseket a központi költségvetés támogatja, a gond az, hogy a pártok azokkal nem számolnak el tisztességesen, és nagy valószínűséggel nem arra fordítják, ami az eredeti cél volt, hanem "hazaviszik". Hozzátette, súlyos gond a "kamupártok" megjelenése: a tavalyi országgyűlési választáson 14 minipárt állított országos listát, közülük 12 még annyi szavazatot sem kapott, ahány ajánlást korábban a listaállításhoz összegyűjtött. Ugyanakkor a központi költségvetésből a listaállítás jogán 3,4 milliárd forint támogatást kaptak, amellyel nem kellett elszámolniuk. Kijelentette: nyilvánvaló, hogy az országgyűlési választáson bevezetett könnyített jelöltállítás és a kampányfinanszírozás olyan rendszerré állt össze, amely nem a demokrácia virágzását, hanem a politikai opportunisták haszonszerzését segíti elő.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója ezután arról beszélt, hogy a törvényi szabályok nem garantálják az átlátható kampányfinanszírozást, közpénzszivattyú formájában bátorítják a bizniszpártokat arra, hogy csapolják meg az államot. A civilek közös közleménye emlékeztetett: a PC és a TI már 2013 októberében jelezte, hogy a kampányfinanszírozási törvény lehetővé teszi a választási visszaéléseket és a közpénzek elcsalását.

Ezért kezdeményezték a törvény módosítását, ám javaslataik süket fülekre találtak. A 2014-es választások rossz tapasztalatai ellenére, nem hajlandó felszámolni a kampányfinanszírozási törvény teremtette korrupciós csapdákat, hiszen a május 27-én nyilvánosságra hozott Korrupció Elleni Nemzeti Programból csak az derült ki, hogy a kormány megítélése szerint "jelentős előrelépések történtek a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás területén".

A civilek szerint azonban a kormány indokolatlanul méltatja ezekkel a szavakkal a pártpénzügyekre vonatkozó szabályokat. "A kampányfinanszírozási törvény a valóságban puha előírások gyűjteménye, így a pártoknak meg sem kell szegniük a szabályokat ahhoz, hogy ellenőrizetlen forrásból szabálytalanul költhessenek a kampányaikra. A helyzetet súlyosbítja az Állami Számvevőszék gyenge ellenőrzési teljesítménye. Így összességében Magyarországon immár több választási ciklus óta 'jobban teljesít' a kampánykorrupció" - írták.

Homályos milliárdok
Az utóbbi másfél évben a 2014-es tavaszi országgyűlési választásokat megelőző kampány bizonyult a legintenzívebbnek és a legdrágábbnak. A négy, összesen 11 milliárd forintot érő kampányból csaknem 8 milliárd forint ment el a parlamenti választásokra.
A kormányoldal országgyűlési kampánya közel 4 milliárd forintba került, a Jobbiké bő 1,2 milliárd forintba, a baloldali pártoké pedig majdnem 1,6 milliárdba. A törvény értelmében egy párt a parlamenti választási kampányára legfeljebb 995 millió forintot költhetett, és ebből legfeljebb 703 millió forint származhatott állami forrásból.
Szoros értelemben véve a kormány pártjainak a parlamenti kampányköltései önmagukban közel 2,8 milliárd forintot értek el. Ha ehhez hozzáadjuk a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormány által a Fidesz érdekében folytatott kampányt – ez a kettő együttesen 1,1 milliárd forintot tett ki – akkor jön ki a kormányoldal majdnem 4 milliárd forintos költése.



Kapcsolódó
Limit alá hazudnak

Már alig lehet gyógyítani

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.06.04. 07:03
Fotó: Thinkstock
Természeti katasztrófákhoz hasonló helyzet alakul ki a magyar betegellátásban, ha nem kapnak tisztességes béremelést az egészségügyi dolgozók – állítja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A szakmai testület a miniszterelnökhöz fordult, hogy még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt megállapodás szülessen a tarthatatlanná vált helyzet megoldására.

A MOK a hét elején Orbán Viktornak címzett levélben gyűjtötte össze az érveket, hogy miért okoz az ágazaton messze túlmutató társadalmi és politikai károkat, ha a kormány nem foglalkozik érdemben az egészségügyi dolgozók tarthatatlan bérhelyzetével. Éger István tegnap sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kamara területi szervezeteinek vezetői hétvégi tanácskozásukon döntötték el: élnek a miniszterelnök egy évvel ezelőtt elhangzott felkérésével, hogy a kormány szakmai tanácsadó partnereként jelezzék a szakma gondjait. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőivel napi kapcsolatban állnak, de a jövő évi költségvetés javaslatában nem találják nyomát azoknak a béremelési és szakmai javaslataiknak, amelyek érdemi előrelépést hoznának.

A MOK legfőbb érve az egészségügy rendbetételére, hogy ha az ellátórendszer a szakemberhiány és a megmaradt dolgozók túlterheltsége miatt nem képes meggyógyítani, munkaképes állapotban tartani a magyar munkavállalókat, akkor nem bővülhet tovább az épp növekedési pályára állt hazai gazdaság. Az ország stabilitása és fejlődése szempontjából tehát nem halogatható tovább a kritikus szintet már meghaladó munkaerőhiány megszüntetése, aminek egyetlen eszköze a tartós és kiszámítható béremelés. A szakmai testület elnöke azt is hangsúlyozta, hogy az ágazat minden dolgozója örül az utóbbi évek főként uniós pénzből megvalósított fejlesztéseinek, hisz ezek hatására jelentősen javultak a betegellátás infrastrukturális feltételei. Ugyanakkor kötelességük figyelmeztetni a döntéshozókat, ha a modernizált intézményrendszer fenntartására, működtetésére évről évre kevesebbet költenek, akkor az orvosok és ápolók egyre gyakrabban lesznek kénytelenek megszegni a szakma szabályait, egyre több beteg késve kap ellátást, egyre kevesebb emberen tudnak segíteni.

Az Orbán Viktornak címzett levél legfontosabb megállapításait összefoglalva Éger István emlékeztetett, hogy 2012-2013-ban, az ország sokkal rosszabb gazdasági helyzetében elindult az ágazatban a bérrendezés, azóta azonban nem történt érdemi előrelépés. A MOK véleménye szerint a gazdaság bővülése most megteremti a hátteret ahhoz, hogy évente 30 milliárdot szánjon a kormány az egészségügyi béremelésekre, amivel néhány év alatt el lehetne érni a tisztességes bérszínvonalat. A levél hangsúlyozza, hogy az Orvosi Kamara támogatja a jogos és szakszerű kritikákat megfogalmazó szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, függetlenül attól, hogy azok tárgyalóasztalnál, vagy demonstrációkon próbálnak eredményt elérni. Kérdésre válaszolva az elnök megerősítette, hogy a július 1-jére tervezett újabb nagyszabású utcai demonstráción is ott lesznek, bár méltatlannak tartják, hogy az ápolók, orvosok, a betegek és hozzátartozóik az utcán kénytelenek kifejezni a helyzetük tarthatatlanságát.

Még egy levél Orbánnak
Konzultációt kezdeményezett a mozgássérült emberek jövőjéről a miniszterelnökkel a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke az Ötéves a kormány című konferencián elmondott beszédének hatására.
Kovács Ágnes levelében hangsúlyozza: a mozgássérült emberek is a munkába igyekvők, bérből és fizetésből élő adófizetők közé akarnak tartozni, ehhez azonban másokkal egyenlő esélyeket kell kapniuk, amelyhez nem jótékonykodó, hanem a felzárkózás esélyét biztosító államra van szükség.