A PC választási szakértője úgy fogalmazott: azzal nincs elvi probléma, hogy a kampányköltéseket a központi költségvetés támogatja, a gond az, hogy a pártok azokkal nem számolnak el tisztességesen, és nagy valószínűséggel nem arra fordítják, ami az eredeti cél volt, hanem "hazaviszik". Hozzátette, súlyos gond a "kamupártok" megjelenése: a tavalyi országgyűlési választáson 14 minipárt állított országos listát, közülük 12 még annyi szavazatot sem kapott, ahány ajánlást korábban a listaállításhoz összegyűjtött. Ugyanakkor a központi költségvetésből a listaállítás jogán 3,4 milliárd forint támogatást kaptak, amellyel nem kellett elszámolniuk. Kijelentette: nyilvánvaló, hogy az országgyűlési választáson bevezetett könnyített jelöltállítás és a kampányfinanszírozás olyan rendszerré állt össze, amely nem a demokrácia virágzását, hanem a politikai opportunisták haszonszerzését segíti elő.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója ezután arról beszélt, hogy a törvényi szabályok nem garantálják az átlátható kampányfinanszírozást, közpénzszivattyú formájában bátorítják a bizniszpártokat arra, hogy csapolják meg az államot. A civilek közös közleménye emlékeztetett: a PC és a TI már 2013 októberében jelezte, hogy a kampányfinanszírozási törvény lehetővé teszi a választási visszaéléseket és a közpénzek elcsalását.
Ezért kezdeményezték a törvény módosítását, ám javaslataik süket fülekre találtak. A 2014-es választások rossz tapasztalatai ellenére, nem hajlandó felszámolni a kampányfinanszírozási törvény teremtette korrupciós csapdákat, hiszen a május 27-én nyilvánosságra hozott Korrupció Elleni Nemzeti Programból csak az derült ki, hogy a kormány megítélése szerint "jelentős előrelépések történtek a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás területén".
A civilek szerint azonban a kormány indokolatlanul méltatja ezekkel a szavakkal a pártpénzügyekre vonatkozó szabályokat. "A kampányfinanszírozási törvény a valóságban puha előírások gyűjteménye, így a pártoknak meg sem kell szegniük a szabályokat ahhoz, hogy ellenőrizetlen forrásból szabálytalanul költhessenek a kampányaikra. A helyzetet súlyosbítja az Állami Számvevőszék gyenge ellenőrzési teljesítménye. Így összességében Magyarországon immár több választási ciklus óta 'jobban teljesít' a kampánykorrupció" - írták.
