Átláthatatlan kampányköltések

Nyílt levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz a Political Capital (PC), a Transparency International (TI) Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó vezetői, hogy a parlament dolgozzon ki olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik hogy a 2018-as parlamenti választási kampány már ne a kamupártokról és a közpénzkorrupcióról szóljon. Ezt a civilek kampányfinanszírozásról és az önkormányzatok átláthatóságáról közösen rendezett konferencián jelentette be László Róbert, jelezve: több szabályváltoztatásra van szükség.

A PC választási szakértője úgy fogalmazott: azzal nincs elvi probléma, hogy a kampányköltéseket a központi költségvetés támogatja, a gond az, hogy a pártok azokkal nem számolnak el tisztességesen, és nagy valószínűséggel nem arra fordítják, ami az eredeti cél volt, hanem "hazaviszik". Hozzátette, súlyos gond a "kamupártok" megjelenése: a tavalyi országgyűlési választáson 14 minipárt állított országos listát, közülük 12 még annyi szavazatot sem kapott, ahány ajánlást korábban a listaállításhoz összegyűjtött. Ugyanakkor a központi költségvetésből a listaállítás jogán 3,4 milliárd forint támogatást kaptak, amellyel nem kellett elszámolniuk. Kijelentette: nyilvánvaló, hogy az országgyűlési választáson bevezetett könnyített jelöltállítás és a kampányfinanszírozás olyan rendszerré állt össze, amely nem a demokrácia virágzását, hanem a politikai opportunisták haszonszerzését segíti elő.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója ezután arról beszélt, hogy a törvényi szabályok nem garantálják az átlátható kampányfinanszírozást, közpénzszivattyú formájában bátorítják a bizniszpártokat arra, hogy csapolják meg az államot. A civilek közös közleménye emlékeztetett: a PC és a TI már 2013 októberében jelezte, hogy a kampányfinanszírozási törvény lehetővé teszi a választási visszaéléseket és a közpénzek elcsalását.

Ezért kezdeményezték a törvény módosítását, ám javaslataik süket fülekre találtak. A 2014-es választások rossz tapasztalatai ellenére, nem hajlandó felszámolni a kampányfinanszírozási törvény teremtette korrupciós csapdákat, hiszen a május 27-én nyilvánosságra hozott Korrupció Elleni Nemzeti Programból csak az derült ki, hogy a kormány megítélése szerint "jelentős előrelépések történtek a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás területén".

A civilek szerint azonban a kormány indokolatlanul méltatja ezekkel a szavakkal a pártpénzügyekre vonatkozó szabályokat. "A kampányfinanszírozási törvény a valóságban puha előírások gyűjteménye, így a pártoknak meg sem kell szegniük a szabályokat ahhoz, hogy ellenőrizetlen forrásból szabálytalanul költhessenek a kampányaikra. A helyzetet súlyosbítja az Állami Számvevőszék gyenge ellenőrzési teljesítménye. Így összességében Magyarországon immár több választási ciklus óta 'jobban teljesít' a kampánykorrupció" - írták.

Homályos milliárdok

Az utóbbi másfél évben a 2014-es tavaszi országgyűlési választásokat megelőző kampány bizonyult a legintenzívebbnek és a legdrágábbnak. A négy, összesen 11 milliárd forintot érő kampányból csaknem 8 milliárd forint ment el a parlamenti választásokra.

A kormányoldal országgyűlési kampánya közel 4 milliárd forintba került, a Jobbiké bő 1,2 milliárd forintba, a baloldali pártoké pedig majdnem 1,6 milliárdba. A törvény értelmében egy párt a parlamenti választási kampányára legfeljebb 995 millió forintot költhetett, és ebből legfeljebb 703 millió forint származhatott állami forrásból.

Szoros értelemben véve a kormány pártjainak a parlamenti kampányköltései önmagukban közel 2,8 milliárd forintot értek el. Ha ehhez hozzáadjuk a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormány által a Fidesz érdekében folytatott kampányt – ez a kettő együttesen 1,1 milliárd forintot tett ki – akkor jön ki a kormányoldal majdnem 4 milliárd forintos költése.