Biszku-per - "Nem csoda", hogy most vizsgálják

Publikálás dátuma
2015.06.04. 15:01
MTI Fotó: Kovács Tamás
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága rendkívül fontosnak tartja, hogy a kommunista korszakkal kapcsolatban az áldozatok és az elkövetők esetében is megtörténjen a teljes körű igazságtétel, ennek érdekében jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki. Katona Gábor, a bizottság jogi főosztályának vezetője szerint a "lex Biszkuként" elhíresült elévülhetetlenségi törvény miatt nem csoda, hogy most kerül sor ezekre a vizsgálatokra.

Katona Gábor, a bizottság jogi főosztályának vezetője, akit az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában a Biszku-üggyel kapcsolatban kérdeztek a témáról, azt mondta: a per tapasztalatait is figyelembe véve olyan jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki, amelyek "az igazságtétel vonatkozásában megoldást jelenthetnek".

Kiemelte: lengyel példára lehetővé tennék, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás. Kétféle koncepciójuk készült: az egyik elsősorban a nyomozati szakban, a gyanúsításig, a másik viszont egészen az elítélésig tenné lehetővé az eljárás folytatását - mondta.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Európai példák igazolják, hogy ilyen eljárásokat alkotmányos módon le lehet folytatni. Olyan javaslatcsomagot készítettek elő, amely teljes mértékben megfelel az alkotmányossági követelményeknek - tette hozzá a szakértő. Hangsúlyozta: a bizottságnak nem tiszte a jogi felelősség vizsgálata, szempontjukból a történelmi felelősség kérdése az irányadó. Biszku Béla volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes esetében a történelmi felelősség "megkérdőjelezhetetlen", hiszen aktívan részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében. A történelmi és az ezzel összefüggő politikai felelősség történelmi kutatás részét képezi, amelyre az Országgyűlés a Nemzeti Emlékezet Bizottságát állította fel - közölte.

Katona Gábor kitért arra is, a jogalkotó az alaptörvénnyel teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ezeket a bűncselekményeket vizsgálni lehessen, és azzal egy időben fogadták el a "lex Biszkuként" elhíresült elévülhetetlenségi törvényt, amelynek alapján az eljárásokat folytatni lehet, tehát "nem csoda", hogy most kerül sor ezekre.

A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, 94 éves Biszku Béla ügyében. Álláspontja szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. 

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom által leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzekért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.

Szerző
Frissítve: 2015.06.04. 15:08

Oltári nagy blöff

Kovács Zoltán államtitkárral nem szívesen ülnék le pókerezni. Rezzenéstelen arccal tud olyan nagyokat mondani, amitől még egy dörzsölt kártyás is azonnal eldobná a „lapokat”. Persze, amit a kártyában ügyes húzásnak tartanak, azt a politikai közbeszéd egyszerűen hazugságnak nevezi.

Blöff talán az is, hogy már 300 ezren küldték vissza a kormánynak a nemzetinek nevezett konzultáció válaszborítékait. Ez már csak azért is kétséges, mert éppen ő mondta órákkal korábban, hogy az ország nagyobbik felébe még ki sem postázták a leveleket. Már pedig azok közül, akik megkapták, igen-igen sokan a postaláda helyett egyenesen a szemetes ládába csúsztatták a kérdőívet. Ezzel mondtak véleményt arról, mire is költi a magyar állam az adófizetők pénzét.

Áldásos regnálása során ez a kormány milliárdokat dobott ki az ablakon hasonlóan értelmetlen „konzultációs levelekre”, amelyekről később csak annyit lehetett megtudni, hogy „minden háztartásba kézbesítette a postás”. Hogy mi lett a válaszokkal? Mit feleltek a megkérdezettek az általában setesuta, provokatív kérdésekre? Évekkel később sem derült ki, egyetlen fél mondat sem. Kérdezhette a sajtó, faggatózhatott valamelyik civil szervezet, a válasz legfeljebb annyi volt: a törvényalkotók figyelembe vették a válaszokat.

Örömmel olvastam, hogy most az egyik internetes portál megelégelte a dolgot és perrel akarja kikényszeríteni az igazságot, mondván, a közpénzekből finanszírozott kampány részleteit nem szabad elhallgatni a köz előtt. Alig várom a per végét. Aztán Kovács államtitkárnak is terítenie kell: tényleg jó lapjai voltak, vagy csak blöffölt? Pontosabban szólva – hazudott?

Szerző
Somfai Péter

Oltári nagy blöff

Kovács Zoltán államtitkárral nem szívesen ülnék le pókerezni. Rezzenéstelen arccal tud olyan nagyokat mondani, amitől még egy dörzsölt kártyás is azonnal eldobná a „lapokat”. Persze, amit a kártyában ügyes húzásnak tartanak, azt a politikai közbeszéd egyszerűen hazugságnak nevezi.

Blöff talán az is, hogy már 300 ezren küldték vissza a kormánynak a nemzetinek nevezett konzultáció válaszborítékait. Ez már csak azért is kétséges, mert éppen ő mondta órákkal korábban, hogy az ország nagyobbik felébe még ki sem postázták a leveleket. Már pedig azok közül, akik megkapták, igen-igen sokan a postaláda helyett egyenesen a szemetes ládába csúsztatták a kérdőívet. Ezzel mondtak véleményt arról, mire is költi a magyar állam az adófizetők pénzét.

Áldásos regnálása során ez a kormány milliárdokat dobott ki az ablakon hasonlóan értelmetlen „konzultációs levelekre”, amelyekről később csak annyit lehetett megtudni, hogy „minden háztartásba kézbesítette a postás”. Hogy mi lett a válaszokkal? Mit feleltek a megkérdezettek az általában setesuta, provokatív kérdésekre? Évekkel később sem derült ki, egyetlen fél mondat sem. Kérdezhette a sajtó, faggatózhatott valamelyik civil szervezet, a válasz legfeljebb annyi volt: a törvényalkotók figyelembe vették a válaszokat.

Örömmel olvastam, hogy most az egyik internetes portál megelégelte a dolgot és perrel akarja kikényszeríteni az igazságot, mondván, a közpénzekből finanszírozott kampány részleteit nem szabad elhallgatni a köz előtt. Alig várom a per végét. Aztán Kovács államtitkárnak is terítenie kell: tényleg jó lapjai voltak, vagy csak blöffölt? Pontosabban szólva – hazudott?

Szerző
Somfai Péter