Bár a 2014. év kiemelkedően jó év volt a hazai szállodaiparban és impozánsan növekedtek foglaltsági adatok, Budapest és Magyarország nincs az európai turisztikai piac élvonalában. Erről beszélt egy nemrég tartott tájékoztatón mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. Az ágazat a hazai nemzeti össztermék, a GDP 9 százalékát állítja elő, 60 ezer szobájával és 1031 szállodájával 4 milliárd euró deviza bevételt könyvelhetett el tavaly.
Az idei első negyedév adatai szerint országos szinten a szállodák összes bevétele 12,1 százalékkal növekedett 2013-hoz képest. Ebben közrejátszott, hogy rekord szobafoglaltságot értek el, az átlagos szobaár 15.599 Ft volt. A külföldi vendégek összesen több mint 1 millió 800 ezer éjszakát töltöttek el fővárosunkban, de hazai vendégből is volt 1 millió 508 ezer, ami 6,3, illetve 9 százalékos emelkedést jelent a múlt évhez viszonyítva. Ennek ellenére Budapest 30 európai város között szobafoglaltságban 19., nettó átlagárban 28., egy szobára vonatkoztatott költésben csak a 26. helyet foglalja el.
Niklai Ákos szerint ennek a viszonylag közepes eredménynek oka alapvetően a szolgáltatások színvonalának hiányossága. Megjegyezte, hogy a hagyományos küldő országokból csökkenő számban érkeznek vendégek, miközben a környező országok szerepe mind jobban felértékelődik. Kevesebb orosz és német vendég jön Magyarországra A visszaesés főleg a vidéki szállodákat érintette érzékenyen.
Rövidebb lett az itt tartózkodás időtartama is, ez pedig főleg annak köszönhető, hogy bővült a fapados olcsó légitársaságok által nyújtott olcsó utak kínálata. Emiatt sokkal több fiatal érkezik, de kevesebb időt tölt nálunk. Általános tendencia a vendégkör fiatalodása. Fellendül a buliturizmus. Sok helyen úgy hirdetik Budapestet, mint a legolcsóbb sör városát.
A szállodai szobák száma 40 százalékkal nőtt és ezzel együtt a minősített színvonal átlaga is emelkedett 2.95 csillagról 3,5 csillagra. Ugyanakkor az alacsony árak nem követik az infláció mértékét sem, éppen ez magyarázza a kedvező hazai ár/érték arányokat, ami alacsonyabb jövedelmezőséggel párosul.
Niklai Ákos Fotó: Népszava
A negatív tendenciák között Niklai Ákos megemlítette, hogy vidéken nem emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma és jelentősen csökkent az üzleti turizmus. Nehezíti a helyzetet a magas reprezentációs adó és az, hogy kevés pénzt tudnak marketingre fordítani. Sok vidéki szállodát építettek olyan helyeken, ahol azt sem a piac, sem a kereslet nem indokolta. Ez pedig meg is látszik a foglaltsági adataikon. Példaképpen talán elég a harkányi 30 százalékos foglaltságot említeni, de nincs jobb helyzetben Debrecen vagy Szeged sem. A belföldi vendégéjszakák száma viszont megduplázódott.
Budapesten a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal emelkedett, viszont a vendégek összetétele kedvezőtlen tendenciát mutat. Növekedett a szabadidős turizmus részaránya és csökkent az üzleti vendégkör. A beutazó piacon a TOP 10 első három helyén Németország, Oroszország és az Egyesült Királyság áll. Újdonság a listán Oroszország, Románia és Csehország, ahonnan az érkező turisták száma 2000 óta több mint nyolcszorosára nőtt.
Az MSZÉSZ elnöke szerint Magyország nem túl hízelgő nemzetközi pozíciójának okai között az alacsony árak mellett több hiányosság is szerepet játszik. Ezek között említette - sok egyéb mellett -, hogy kevés a luxus szolgáltatásokat nyújtó szálloda, amit pedig a megnövekedett arab vendégforgalom indokolna. Kevés a nagy befogadó képességű rendezvény központ, elmaradt a Balaton és környékének turisztikai megújulása. Negatív hatású az egyéb kereskedelmi szálláshelyek számának növekedés, melyek működését szabályozni kellene.
Fontos lenne az Európában legmagasabb áfa tartalom csökkentése, amit azután a vállalkozások fejlesztésre fordíthatnának. A túlzott biztonsági intézkedések miatt egyes kutatások szerint 6 millió turista nem jött Európába, ami szintén jelentős veszteséget okozott. Kiemelte azt is, hogy a nemzeti marketingre fordított összeg a 2000-es évek elejétől 25 milliárd forintról 5 milliárdra csökkent, ami jelentősen behatárolja Magyarország mai promóciós lehetőségeit.
A javulás és a fejlődés feltétele, hogy az ágazat szereplői összefogjanak. Ennek elősegítésére a szövetség javaslatokat fogalmazott meg, melynek egyik fontos eleme lenne az átfogó turizmus törvény megalkotása. Szükség van erősebb nemzetközi marketingre, Nemzeti, Budapest, Balaton és egyéb regionális turizmus stratégiák kialakítására, termékfejlesztésre, kapacitásbővítés helyett attrakciófejlesztésre, valamint az adórendszer módosítására is.