Megtorpant az export

Áprilisban idei mélypontjára esett vissza a külkereskedelmi többlet. A KSH adatai szerint ennek értéke euróban kifejezve 533,6 millió, forintban pedig 159,8 milliárd lett. A márciushoz képest 43 százalékos az euróban számolt zsugorodás, ugyanakkor 2014 áprilisához képest még így is 4 százalék a többlet.

Az áprilisi gyengébb számokért az export jelentősebb csökkenése a felelőse, hiszen a 7670,9 millió eurós érték 7,1 százalékkal alacsonyabb a márciusinál, miközben az import mindössze 2,6 százalékkal zsugorodott. Éves összevetésben a kivitel azonban továbbra is 8,9, a behozatal 9,3 százalékos emelkedést jelzett áprilisban, míg az első négy hónapban 8, illetve 6,6 százalékot. Az idei év első 4 hónapjának összesített többlete 3,02 milliárd euró lett, ami 22,33 százalékos növekedést jelent. Forintban ugyanezek a számok 928 milliárd forint és 21,8 százalékos növekedés.

A visszafogott áprilisi ipari adatok ismeretében a külkereskedelmi többlet visszaesése várható volt, bár mértéke kissé meglepő az Mfor.hu értékelése szerint.

Szerző

Magyarország lesz a világ pénzmosodája?

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:25
Fotó: Getty Images, Jeff Mitchell
Miért támogatja az Orbán-kormány a pénzmosást 10 százalékos adókulccsal? Ezt kérdezte az Országgyűlés hétfői ülésén a szocialista Tóth Bertalan a stabilitási megtakarítási számlák kapcsán. A képviselő a Népszavának elmondta, hogy számára azért aggályos a stabilitási megtakarítási számla, mert elfedi az off-shore cégek adóelkerülő, éppen ezért Magyarországnak tekintélyes veszteséget okozó magatartását.

A közelmúltból Tóth Bertalan felidézte, hogy a brókerbotrány egyik főszereplője, a Quaestor egy Lichtensteinben bejegyzett cégen keresztül 150 milliárd forintot folyatott át, az ugyancsak külföldi hátterű földgázkereskedelmi cég, a MET 100 milliárd forintot külföldön könyvelt el, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy idén a letelepedési kötvényért kifizetett pénzekből 50 milliárd forintot off-shore cégek fogadtak be.

Tavaly 50 milliárd forintot kerestek offshore-gyanús magáncégek a letelepedési kötvények értékesítésével – írta a Magyar Nemzet az Államadósság-kezelő Központ adataira hivatkozva. Összesen 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek 2014-ben, a cégek a lap szerint csaknem 30 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, miközben a globális szereplők beérik 0,2 százalékkal is. Az érintett vállalkozásokat a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság választotta ki.

Válaszában Tállai András nemzetgazdasági államtitkár mindössze két mondatot mondott a stabilitási számlákról - szerinte ezzel jót tesznek az országnak. A válasza többi részében ehelyett gyurcsányozott egyet, és hosszan sorolta, hogy az MSZP szerinte hogyan vitte ki a pénzt külföldre. Tóth Bertalan, lapunknak beszámolt arról, hogy viszontválaszában arról beszélt, hogy az igaz, hogy az érintettek olyan pénzek után fizetnek ki 10 százalékot, amelyek eddig nem adóztak, de ezt számukra rendkívül kedvező módon tehetik meg. Korábban öt esztendeig kellett a stabilitási számlán tartani a pénzt, amelyből állampapírt vásároltak. Ha valaki előbb bontotta fel a szerződést annak nagyon magas adót kellett megfizetnie. Ez a konstrukció alkalmas volt a költségvetés megtámogatására. Most ezt rövidítik le egy esztendőre, ami az eredeti céltól, az államadósság tartós finanszírozásától eltér, ezáltal az off-shorozást szolgálja. A korábbi elképzelésekhez képest egyébként úgy módosult a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat, hogy az idén július 1. és 2016. július 1. között elhelyezett összegekre lehetne alkalmazni azt a szabályt, amelynek alapján a pénzt egy éven belül 20 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett lehet felvenni, egy éven túl pedig 10 százalékot adózva.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet is arról interpellált: miért törvényesíti a kormány az adóelkerülést? Szerinte Magyarország ezzel a törvénnyel "a világ pénzmosodája" lesz.

Szerző

Szűkölködnek az önkormányzatok

A 2016-os költségvetési javaslat nem fordít elég figyelmet az önkormányzatok helyzetére – állítja az Országos Önkormányzatok Szövetsége.

A magyar államháztartás kiadási oldalán - a nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül – összesen 11000 milliárdot költ az Országgyűlés, amiből az önkormányzatoknak csupán 661 milliárd jut. Az önkormányzati szektor várhatóan 2016-ban 1874 milliárd forintot költ működtetésre. Ezzel szemben az összes működési bevétele 2049 milliárd forint. Mivel a saját bevételek nagy részét a működésbe kell visszaforgatni, így a szabad mozgástér összesen 175 milliárd forint.

Az önkormányzatok szerint a költségvetés nem veszi figyelembe továbbá, az alapfokú iskolákra költött működtetési költségeket, bejáró tanulók költségeit, a mindennapos testnevelés költségeit. Mindemellett a központi orvosi ügyelet sem nem került be a támogatások közé, pedig 50 ezer fő populáció alatt ez még társulási formában is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel – írták az önkormányzati szervezetek.

Azt javasolják továbbá, hogy meg kellene növelni a hazai fejlesztések támogatásának összegét, amit a kisebb települések infrastrukturális célra használnának – összesen 360 milliárd forintot. Mint írják, ki kell mondani, hogy az önkormányzati szektor mára nettó befizetővé vált. Egyre jobban nő a centralizáció, amely gyengíti az öntevékenységet és önfenntartást, végső soron kiüresíti az önkormányzatiságot – tették hozzá.

Szerző