Sokat bukott az RTL

Tavaly 1,8 milliárd forint veszteséget termelt az RTL Klubot üzemeltető társaság, ebből mintegy másfél milliárd tudható be a reklámadónak, melynek legmagasabb, 40 százalékos kulcsa egyedül a csatornát érintette - derítette ki az mfor.hu. A portál szerint a reklámadó nélküli, 300 milliós veszteség is kirívó, hiszen a csatorna 2001 óta nem könyvelt el ekkora mínuszt. A konkurens TV2 sem teljesített fényesen, tavalyi mérlegükben 524 millió forintos veszteség szerepel, ám a kiegészítő mellékletben nem szerepel, hogy a csatorna mekkora összeget fizetett be reklámadóként.

Megírtuk: az országgyűlés május 27-én fogadta el az Európai Bizottság által többször kifogásolt reklámadó módosítását, melynek értelmében 100 milliós bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni, azoknál a cégeknél pedig, melyek átlépik ezt a határt, 5,3 százalékos kulccsal kell számolniuk. Az új szabályozás július 5-én lép életbe, noha idő közben a Bizottság is vizsgálatot folytat a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. A kormány a súlyosan diszkriminált RTL Klub német anyacégével zárt ajtók mögött kötött különmegállapodás nyomán kezdeményezte az adókulcs csökkentését, így a közteher kiterjesztését. Feltételezhetően kormányzati nyomásra menesztették Dick Gerkenst, az RTL Klub vezérigazgatóját márciusban, miután Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször tárgyalt Andreas Rudassal, az RTL Csoport regionális alelnökével (akit Gerkens menesztése után ideiglenesen a magyar csatorna élére is helyeztek - a szerk.). Információk szerint az igazgatónak azért kellett mennie, mert kormánykörök szerint túl jó kapcsolatot ápolt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiumokkal.

Nem maradnának ki az egységesülő Európából

Magyarország nem lehet Európa ellenzékében - mondta Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője az Európai Szocialisták Pártjának (PES) hétvégi budapesti tisztújító kongresszusáról, annak céljáról, várható vitáiról tartott háttérbeszélgetést, melyen kifejtette: a pénteken kezdődő kétnapos tanácskozást az európai egyesült államok, illetve a kétsebességes Európa gondolata uralja majd. 

Az erről szóló vitát Emmanuel Macron francia és Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, alkancellár múlt heti, az Európai Unió jövőjével kapcsolatos, a The Guardianben megjelent cikkével indokolta. Ujhelyi szerint nem hagyhatják, hogy Magyarország kimaradjon az egységesülő Európából; ha Németország és Franciaország komolyan gondolja a leírtakat, akkor ki kell nyitni azoknak is a kaput, akik fejlettségben gyengébbek, de csatlakozni akarnak a szorosabb integrációhoz. A kongresszuson vitatkozni fognak a fiatalok munkanélküliségének ügyéről is, melyről a PES brüsszeli frakciójának 40 év alatti tagjai jelentést is készítettek.

Soha az elmúlt negyedszázadban nem fordult elő, hogy bármely politikai erő ilyen jelentős nemzetközi rendezvénynek adott otthont, mint az MSZP június 12-13-án - mondta az EP képviselő. Véleménye szerint ez önmagában belpolitikai jelentőségű, de Ujhelyi azt is fontosnak tartja, hogy a hétvégén a magyar társadalomhoz is eljuttathatják, mit gondol a baloldal Európáról, illetve hogyan akarják a jelenlegi válságot megoldani. Az MSZP alelnöke arra emlékeztetett, hogy a konferenciát az EP Magyarországgal kapcsolatos határozatának szerdai elfogadása után rendezik Budapesten. Világossá tette, hogy ez a határozat, amelyet nem a PES kezdeményezett, nem a magyarokat, hanem a "populista, uszító, az európai kultúra ellenes" Orbán-kormányt fogja elítélni.

Csütörtökön a nőtagozat tisztújításával kezdődnek a kongresszust kísérő rendezvények. Másnap az Országházban civil konferenciát tartanak, melyre 500 embert hívtak meg. A kongresszusra a magyar fővárosba érkezik Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Sigmar Gabriel, a német Szociáldemokrata Párt elnöke, Németország alkancellárja, Matteo Renzi, az olasz Szociáldemokrata Párt elnöke, Olaszország miniszterelnöke, akivel várhatóan pénteken találkozik Orbán Viktor. Budapesten lesz Stefan Löfven, a svéd Szociáldemokrata Párt elnöke, svéd miniszterelnök, Gianni Pittella, az Európai Szocialisták frakcióvezetője és Frederica Mogherini, az Európai Bizottság külügyekért felelős biztosa is.

Szerző

Végleg elásták a szociális temetést?

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:07
Előfordulhat, hogy végleg lekerül a napirendről a kormány rászorulókat megalázó terve FOTÓ: NÉPSZAVA
Most úgy tűnik, 2017-ben már ingyenesen temethetik el a rászorulókat, ugyanakkor az erre vonatkozó törvény értelmében a hozzátartozónak közre kellene majd működni az elhunyt temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. Az ellenzék szerint a szociális temetés elképzelése kegyeletsértő, és sérti az emberi méltóságot, az önkormányzatok pedig ugyanilyen okokból kifejezetten üdvözlik az újabb csúszást.

"Remélem nem lesz az egészből semmi, mert a rendszer megalázó és embertelen" - mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TOÖSZ) elnöke, miután a kormány a 2016-os költségvetéshez benyújtott salátatörvényben 2017-re halasztotta a szociális temetés bevezetését. Tab fideszes polgármestere hozzátette, egyetlen hozzátartozótól sem várható el, hogy segédkezzen elhunyt szerette temetésénél, "nem lehet olyan település és polgármester, aki ezt engedélyezi vagy támogatja" - fogalmazott.

Emlékezetes: a parlament 2013 szeptemberében fogadta el a temetkezésről szóló törvény azon módosítását, mely bevezette a szociális temetést. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését akkor 233 igen szavazattal, 71 ellenében, két tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A törvény értelmében a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. Csakhogy ennél a temetkezési formánál a hozzátartozónak vállalnia kell, hogy ő, vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében (mosdatásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A törvény elvileg 2014. január elsejével lépett volna életbe, ám mára az is kérdéses, hogy 2017-ben bevezetik-e.

Az idevágó kormányrendelet rögzíti egyebek mellett, hogy a temető fenntartója minden köztemetőben - Budapesten a fővárosi önkormányzat által kijelölt sírkertben, az Új köztemetőben - köteles külön parcellát kijelölni a koporsós, illetve urnás szociális temetési helyeknek. A szociális parcellában a sírhely első megváltása ingyenes az eltemettetőnek. A jogszabály szerint szociális temetéshez az állam által biztosított koporsót, urnát, sírjelet használhatják fel. A szabályozás szerint szociális temetést az elhalálozást követő öt napon belül lehet kérni az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál. Az idevágó dokumentum meghatározza az elhunyt hűtésének hatósági árát, továbbá megszabja a hamvasztási díj legmagasabb összegét. A most módosított jogszabály több "újdonságot" is tartalmaz a temetőkre és a temetkezésre vonatkozó rendelettel összefüggésben, noha ezek egyike sem érinti közvetlenül a hozzátartozókat bevonó "módszert". Mindössze pontosították a sírboltokra, urnafülkékre vonatkozó szabályokat, továbbá felhatalmazták a temetők üzemeltetőit, hogy a temetőszabályzatnak nem megfelelő sírjeleket megszüntessék. Emellett egyszerűsítették a lezárt temetők, parcellák újbóli használatba vételét is, a sírhelyeket pedig a korábbi 20, illetve 25 év helyett ezentúl 10 évre is újra lehet váltani.

A szociális temetés bevezetésének határidejét legutóbb a 2016-os költségvetéshez benyújtott salátatörvényben halasztották el 2017-re. Az Index szúrta ki, hogy tavaly novemberben, a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatban szintén kitolták egy évvel a törvény hatályba lépését: a Belügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntést, hogy az önkormányzatok jelentős hányada kapacitásproblémákat jelzett, ezért a tárca szerint több felkészülési időt kell biztosítani a törvény bevezetése előtt. Sok helyen nem alakítottak ki szegényparcellákat a temetőkben, másutt pedig a polgármester előre leszögezte, embertelennek tartja az eljárást, és biztosan nem temettet a hozzátartozókkal.

"Népnevelő jogintézmény"
A szociális temetés a XXI. század társadalmi berendezkedésétől és morális értékrendjétől idegen, népnevelő jogintézmény, amely az érintettek személyes méltóságát sérti - közölte 2013 őszén honlapján az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A jogvédők szerint a szociális temetés nem tekinthető tényleges választási lehetőségnek azok esetében, akik rossz anyagi helyzetük miatt nem tudják vállalni a temetés terheit: "várható, hogy az ingyenes temetési forma megjelenésével visszaszorulnak a mérlegelési jogkörben odaítélhető támogatások (a temetési segély és köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés) mindazon rászorulók esetében, ahol a családban, rokoni, baráti körben nincs a temetésben személyes közreműködésre fizikailag képes személy" - írták. Azt is kifejtették, a törvény sokszor ésszerűtlen dolgokat követel a hozzátartozóktól: "ha emberek egzisztenciális helyzetükből adódóan kényszerülnek a szociális temetési formát választani, és ennek fejében a kegyeleti érzést is sértő, számukra megalázó munkát végezni, az sérti a méltóságukat. Az állam tehát ésszerű ok nélkül, önkényesen tesz különbséget, amikor csak azokat a temetésre kötelezetteket támogatja, akik ingyenesen gondoskodnak az állam által nem biztosított tevékenységekről" - tették hozzá. Az emberi méltóság sérelme az intézet szerint közvetlenül is megállapítható: "amikor az állam, még ha nem is feltétlen kötelezésként, de a gazdasági kényszer eszközével, arra kényszeríti a hozzátartozót, hogy a holttestet megmosdassa, vagy részére sírt ásson, olyan terepre tévedt, amely a mai alkotmányos kultúrában számára tiltott".

A Népszabadság temetkezési forrásai szerin az újabb halasztás valójában azt jelenti, hogy a kabinet már be sem vezetné a kínossá vált elképzelést, így az végleg lekerülhet a napirendről. Azon kívül ugyanis, hogy lényegében bel- és külföldön egyaránt embertelennek tartják az ötletet, a temetkezési szakma is többször jelezte, felelőtlenség lenne képzetlen emberekre bízni a temetést, a két méter mély gödrök kiásása ugyanis kifejezetten hozzáértést követelő, veszélyes munka. A szakmabeliek továbbra is azt mondják, hogy román és lengyel mintára a szociális temetés helyett az alanyi jogon járó állami temetési támogatást kellene bevezetni: ez amellett, hogy emberséges, méltó és szakszerű temetést garantálna, nem is lenne drágább, mint a szociális temetés, hiszen utóbbi nagyjából annyiba kerül, mint a legolcsóbb mai köztemetés - mondták a lapnak.

Az ellenzék is heves bírálta a tervet, már annak felmerülése óta. Az MSZP szerint például a szociális temetkezés szabályozása "a legékesebben bizonyítja a Fidesz-kormányzat embertelenségét és cinizmusát". Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes tavaly nyáron beszélt arról: "nem lehet Magyarországon egyetlen egy szegény embert sem abba a helyzetbe hozni, hogy saját magának kelljen eltemetnie halottját, ráadásul olyan nehezítésekkel, hogy előtte egészségügyi és munkavédelmi oktatásban is kell részesülnie". A politikus javasolta, hogy a magukat "előszeretettel kereszténynek nevező" kormánypártok vegyék elő a Szentírást, és keressék meg azt a részt, amely szerint a szegényeknek így kell segíteni. Tóbiás József is arcátlannak és embertelennek nevezte a szociális temetésről szóló törvényt, majd az MSZP elnök-frakcióvezetője arra szólította fel a kormányt, vonja vissza az indítványt. A szocialisták ezzel szemben kegyeleti járandóságot vezettek volna, illetve vezetnének be a gyászolók támogatására, ám idevágó javaslataikat a kormánypárt teljesen figyelmen kívül hagyta. Épp ezért az MSZP az alapvető jogok biztosához is fordult az ügyben. Székely László ombudsman a Magyar Nemzetnek ki is fejtette: nem alaptalanok a törvénnyel kapcsolatos bejelentések. "Látok bizonyos aggályokat, de konkrét véleményt még nem fogalmaznék meg" - mondta.

A többi ellenzéki párt sem támogatta a szociális temetés ötletét: az előző ciklusban Kaltenbach Jenő PM-es fővárosi önkormányzati képviselőként kijelentette, hogy pártja elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a Fidesz már nemcsak életükben, hanem haláluk után is el akarja különíteni a gazdagokat a szegényektől. A DK 17 polgármester véleményét kérdezte a törvényjavaslatról; Szigetvár, Kiskunhalas, Pusztaszabolcs és Érd fideszes polgármestere kivitelezhetetlennek minősítette e rendelkezéseket. Talabér Márta, Várpalota polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese pedig úgy vélte, hogy "az elgondolás embertelen és kivitelezhetetlen".

Hiába azonban a számos kormánypárti településvezetőtől érkező kritika: Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő 2013 szeptemberében azt mondta, hogy a baloldal a valós élettől elrugaszkodottnak igyekezett beállítani azt, hogy ha otthon hal meg valaki, akkor a gyászoló család öltözteti fel az elhunytat az utolsó útjára, noha ez a szokás eddig is jelen volt a vidéki Magyarországon. Selmeczi szerint a szociális temetés lehetősége családok százainak nyújthat jelentős segítséget, de van, aki meg akarja akadályozni, hogy a kormány így segítsen a rászorulóknak.

Egyházi kifogások
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a tavalyi Állam, Egyház, Temetkezés című konferencián kifejtette: úgy látja, a különböző helyekről érkező visszajelzések alapján finomításokra lesz szükség a törvénnyel kapcsolatban. A segédpüspök szerint a nyitott kérdések rendezését az egyháznak és a temetkezési szakma képviselőinek közösen kell kezdeményeznie. A temetkezési szervezetek vezetői is a kormánnyal való együttműködést tartják az egyetlen helyes útnak - írta akkor az Origo.

Nem tudni, valóban változott-e az Orbán-kormány, illetve a Fidesz álláspontja az ügyben, ugyanakkor az biztos: míg a halasztásnak sokan örültek, vannak olyanok is, akik nagyot buknak a dolgon. Budapesten a közgyűlés által kijelölt, rákoskeresztúri Új köztemetőben például 150 millió forintot költöttek az évtizedekkel ezelőtt lejárt sírhelyeknek helyet adó 1,2 hektáros területen exhumálásra és az úgynevezett szociális parcella kialakítására. "Szegénytemetések persze mindig is voltak, mint ahogy nincstelenek is. Számukra a temetők kevésbé frekventált, hátsó részét szokták kijelölni. Annak is hagyománya van, hogy Budapesten a szegénytemetések helyszíne az Új köztemető: korábban a Kerepesi úti temetőben volt az az elkülönített parcellasor, ahová a koldusokat, öngyilkosokat temették. 1886-ban, amikor megnyílt az Új köztemető, a köztemetői funkcióval együtt ezt is átvette a pesti oldalon" - mondta korábban Tóth Vilmos történész az Indexnek a beruházás kapcsán. Korábban az is tervben volt, hogy a főváros szociális temetője a csepeli lesz, de végül túl problémás volt a terület: az egyik gond az volt, hogy a csepeli önkormányzattól, a terület részbeni tulajdonosától nem kaptak tulajdonosi hozzájárulást. Másrészt megtudták, hogy a területnek csak egy részét lehet koporsós temetkezésre használni, így maximum csak egy évig lehetett volna itt temetkezni.

A tengerentúlon is téma volt
A szociális temetkezés ötletéről a Wall Street Journal is írt 2013-ban: az amerikai lap megjegyezte, erre azért van szükség, mert egyre többen viszik haza a hamvakat a magas temetkezési költségek miatt, így viszont egyes hozzátartozók csak korlátozottan tudnak emlékezni szeretteikre. A lap megszólaltatott egy magyar tanárt, Tóth Ákost is, aki szerint kevesen választják majd a szociális temetkezést, még akkor is, ha pénzügyileg rászorulnak. Kifejtette, hogy sokak nem lennének képesek elhunyt hozzátartozójuk temetésében segédkezni: "egy idősebb ember, aki elvesztette társát, fizikailag és érzelmileg nem lesz képes ezt megtenni, a fiatalabb családtagok pedig minden bizonnyal fájdalmukban nem tudnának segédkezni". A lap továbbá felidézte az Alkotmánybíróság értelmezését, mely szerint "az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva - a klasszikus megfogalmazás szerint - az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá".