Előfizetés

Aranyérmes Szilágyi Áron kardvívásban

Fantasztikus teljesítménnyel aranyérmet szerzett Szilágyi Áron a montreux-i vívó Európa-bajnokságon. A magyar férfi kardozó a döntőben 15-11-re verte német ellenfelét. 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a számban Magyarország újra aranyérmet szerezzen a kontinensviadalon. Mohamed Aida bronzérmes lett női tőrben.

Szilágyi a fináléban a német Hartung ellen lépett pástra. Ellenfelének eddigi legjobb eredménye egy Eb-ezüstérem volt még 2011-ből. Bár Hartung 2-0-ra vezetett, Szilágyi 3-2-re megfordította az állást. 6-6-nál Szilágyi rosszul lépett, s több percig ápolni kellett. Bár a közjáték úgy tűnt, megzavarja versenyzőnket, mert Hartung ezután 9-6-ra meglépett, Szilágyit vitte előre a szíve, s 12-10-re fordított. Ezután nem volt megállás: 15-11-re nyert. Utoljára 1982-ben nyertünk Eb-n kardvívásban aranyérmet, Gedővári Imre révén. Szilágyi végig kiegyensúlyozott, remek teljesítményt nyújtott.

Olimpiai bajnok kardozónk a legjobb 32 között a fehérorosz Sahanyin ellen lépett pástra. Keleti ellenfele nem igazán izzasztotta meg, sima, 15-6-os diadalt aratott. Nehezebb dolga volt azonban a belga Van Holsbekével szemben. Bár a papírforma Szilágyi győzelmét vetítette előre, a németalföldi a találkozó elején 3-0-ra meglépett. A kezdeti sokkból azonban Szilágyinak sikerült magához térnie, minek nyomán 8-5-re már ő vezetett. A belga azonban nem hagyta magát, sőt, 14-10-re is vezetett.

Szilágyi azonban elképesztő lélekjelenléttel sorban öt találatot vitt be, ezzel 15-14-re nyert. A negyeddöntő ehhez képest gyerekjáték volt a francia Vincent Anstett ellen. Szinte lemosta ellenfelét, aki egyetlen egyszer, 5-4-nél vezetett a magyar olimpiai bajnok ellen. A vége azonban 15-7 lett Szilágyinak.

Nehéz elődöntőre számíthatott Szilágyi, hiszen ellenfele a tavalyi egyéni Eb-aranyérmes Alekszej Jakimenko volt. Ehhez képest sokáig nagyon simának tűnt az asszó, hiszen Szilágyi már 10-4-re vezetett. Ekkor azonban rövidzárlat keletkezett nála, s orosz ellenfele feljött, majd kiegyenlített 13-13-ra. Szerencsére ezután Szilágyi ismét remek vívást mutatott be, s 15-13-ra nyert.

Bronzérmet szerzett női tőrben, az Európa-bajnokságon Mohamed Aida. Az Újpesti Te versenyzője csak balszerencsével nem került be a fináléba. A magyar versenyző a legjobb 32 között szabályosan lelépte az ukrán ellenfelét, Olga Lelejkót, 15-8 arányban. A következő körben ugyanilyen arányban verte Knapek Edinát, aki egyébként előzőleg Jeszenszky Szilviát búcsúztatta. Az elődöntőbe jutásért a viadal két legrutinosabb versenyzőjének összecsapása következett, hiszen az 1976-ban született Mohamed Aida ellenfele a sportág nagy öregjének számító olasz, a 41 esztendős Valentina Vezzali volt.

A Sokáig fej-fej mellett haladtak, majd a magyar tőröző 7-4-re meglépett. Vezzali már kényszerhelyzetben volt, mennie kellett előre, ám a magyar tőröző az esetek többségében remek tempóban szúrt bele támadásaiba, s fokozatosan növelte előnyét. Kevesebb mint egy perccel a vége előtt már öt találat volt a két vívó közti különbség, Mohamed végül 15-11-re diadalmaskodott a hatszoros olimpiai bajnok ellen.

Az elődöntőben az orosz Larisza Korobejnyikovával nézett farkasszemet. Mohamed sokáig rendkívül magabiztosan versenyzett. A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) ranglistáján 11. helyen álló orosz nehezen találta a magyar tőröző ellenszerét. Bár a magyar tőröző sokáig vezetett, 12-11-nél Korobejnyikova vette át a vezetést, s a hosszabbítás perceiben vitte be a döntő tust, s nyert 14-13-ra. Mohamed Aida ezzel bronzérmes lett. Egyéniben Eb-n utoljára 23 évvel ezelőtt, 1992-ben végzett a dobogón, akkor Lisszabonban ezüstérmes lett.

Bőrünkön tanulják a szakmát

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:00
A rezidensek érdekképviseletének elnöke, Dénes Tamás bizakodó az orvosképzés átalakításával, de óvatos, mert már volt, akit elle
Szeptembertől 151 ezer forintos támogatást kapnak a szakorvosi vizsga megszerzése után öt évig a fiatal orvosok, hogy a rezidensek ösztöndíjprogramja után ne zuhanjon vissza a fizetésük. A Magyar Rezidensszövetség az egészségügyi szakképzési kormányrendelet vitájában a gyakorlati felkészítés minőségi javítását szorgalmazza.

Hamarosan a kormány elé kerülhet a fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek képzését és ösztöndíjrendszerét szabályozó rendelet tervezete, amely a szakorvosnak készülő rezidensek ösztöndíjai mellett támogatási programot tartalmaz a fiatal szakorvosoknak is. A hatályos rendelkezések szerint ugyanis a végzés után 100-200 ezer forinttal is eshet a frissen végzett szakorvosok fizetése, ami az egyetem befejezése után az évfolyamok felét elriasztotta attól, hogy pályázzanak a rezidensi ösztöndíjra. Az erről szóló szerződésben ugyanis vállalniuk kell, hogy a képzés időtartamának megfelelő ideig nem hagyják el az országot és az állami ellátórendszerben folytatják a munkát.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elnöke korábban többször is nyilatkozott arról, hogy a szakvizsgára készülő orvosok ösztöndíjprogramja önmagában nem csillapítja a fiatalok elvándorlási kedvét, mert ennek végén nincs perspektíva, zuhan a fizetés, ráadásul a röghöz kötés mellett azt is aláíratják velük, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Ezzel magyarázható, hogy ismét nőtt a 29 év alatti egészségügyi szakemberek kivándorlása az országból. A végzős orvostanhallgatóknak ugyanakkor vonzóbb lehet a hazai állami ellátórendszer, ha a rezidensként kapható ösztöndíj után további öt évig kiszámítható plusztámogatást kapnak. Nincs ugyan nevesítve, de a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja keretében kínált 151 ezer forintos támogatás jó esetben akár alapja lehet az MRSZ által korábban szorgalmazott szakorvosi minimálbérnek, amelynek összegét a szervezet néhány hónapja 275 ezer forintban határozta meg. Ha nem sikerül a következő hónapokban sem megállapodni az egészségügyi életpálya részleteiről és nem változik alapjaiban a bértábla, akkor is legalább 500 fiatal orvos megtartásához járulhat hozzá a kiegészítő támogatás bevezetése 2016 januárjától.

Dénes Tamás a Népszava érdeklődésére is elsősorban azt hangsúlyozta, hogy reményeik szerint a minőség és átláthatóság irányába tolja el a szakképzést az új javaslat - már ha a felek betartják a jogszabályokat. Az MRSZ elnöke ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a rezidensek felügyeletét eddig is szabályozták, a fiatal szakemberek mégis sokszor arra panaszkodnak, hogy akár országos intézetekben is kénytelenek egyedül ügyelni és sokszor életet menteni, miközben kijelölt vezetőjük bő félóra távolságban pihen és csak telefonon elérhető. Ezért kérték, hogy épüljön ki egy új minőségösztönző rendszer az orvosi szakképzésben, ami meg is jelent a kormányrendeletben, a feladattal pedig épp a rezidensek érdek-képviseleti szervezetét bízzák meg.

Arra a kérdésre, vajon azokon a szakterületeken képeznek-e fiatal szakorvosokat, ahol hiány van, Dénes nem tudott pontosan válaszolni. Zombor Gábor államtitkár múlt heti kijelentésére utalva, amely szerint a hazai egészségügy 25 éve vergődik a politika csapdájában, a Rezidensszövetség elnöke is megemlítette, ma senki nem tudja, hány sebészeti osztályon, hány sebész dolgozik az országban, mert ha tudnánk, akkor kiderülne, hol kellene megszüntetni ellátásokat - akár a helyi hatalom akarata ellenére. Csakhogy, ha nem ismerjük a pontos helyzetet, azt sem lehet tudni, vajon milyen szakorvosokat kellene képezni valójában. Az egyetlen biztos pont ebben a rendszerben a háziorvoslás, ahol napra pontosan követhető a betöltetlen praxisok száma - érvelt. Emlékeztetett arra is, évekkel ezelőtt épp a Magyar Rezidensszövetség készített felmérést arról, hogy a hiányszakmákban milyennek tartják a fiatal orvosok a gyakorlati felkészítést. Az adatok akkor sokkolták a közvéleményt, hisz például az altatóorvosnak tanulók legjobb esetben kettesre értékelték a tanítást. A szervezet e kutatásért felelős alelnökét később ellehetetlenítették, azóta Németországban praktizál - tette hozzá óvatos megfogalmazásai magyarázataként a szövetség mostani vezetője. Annyit azért Dénes Tamás is elismert, hogy mára a helyzet tovább romlott, annyiban biztosan, hogy ma már szinte valamennyi szakterületre rá lehet aggatni a hiányszakma megjelölést, mindenhol kevés a szakember. "Teljesen esetleges, hogy milyen szakmai felügyeletben részesülnek a kezdő szakemberek, a legtöbbször bedobják őket a mély vízbe és a saját bőrükön, meg leginkább a betegek bőrén szereznek tapasztalatokat" - fogalmazott.

A MRSZ a minőségi képzés felé tett első lépésnek egy felmérés elkészítését tekintené, amelyből képet lehetne alkotni a mostani helyzetről, az állami egészségügyben elérhető gyakorlati oktatás színvonaláról, feltételeiről és a szakmai vezetésre kijelölt idősebb orvosok, vagyis tutorok hozzáállásáról. Az új egészségügyi szakképzési kormányrendelet alapján ennek a munkának az elvégzésére várhatóan szintén a szervezet kap felkérést. Így - Dénes szerint - megtehetik az első lépést egy egységes és minőségi rezidensképzés felé.

Bőrünkön tanulják a szakmát

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:00
A rezidensek érdekképviseletének elnöke, Dénes Tamás bizakodó az orvosképzés átalakításával, de óvatos, mert már volt, akit elle
Szeptembertől 151 ezer forintos támogatást kapnak a szakorvosi vizsga megszerzése után öt évig a fiatal orvosok, hogy a rezidensek ösztöndíjprogramja után ne zuhanjon vissza a fizetésük. A Magyar Rezidensszövetség az egészségügyi szakképzési kormányrendelet vitájában a gyakorlati felkészítés minőségi javítását szorgalmazza.

Hamarosan a kormány elé kerülhet a fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek képzését és ösztöndíjrendszerét szabályozó rendelet tervezete, amely a szakorvosnak készülő rezidensek ösztöndíjai mellett támogatási programot tartalmaz a fiatal szakorvosoknak is. A hatályos rendelkezések szerint ugyanis a végzés után 100-200 ezer forinttal is eshet a frissen végzett szakorvosok fizetése, ami az egyetem befejezése után az évfolyamok felét elriasztotta attól, hogy pályázzanak a rezidensi ösztöndíjra. Az erről szóló szerződésben ugyanis vállalniuk kell, hogy a képzés időtartamának megfelelő ideig nem hagyják el az országot és az állami ellátórendszerben folytatják a munkát.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elnöke korábban többször is nyilatkozott arról, hogy a szakvizsgára készülő orvosok ösztöndíjprogramja önmagában nem csillapítja a fiatalok elvándorlási kedvét, mert ennek végén nincs perspektíva, zuhan a fizetés, ráadásul a röghöz kötés mellett azt is aláíratják velük, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Ezzel magyarázható, hogy ismét nőtt a 29 év alatti egészségügyi szakemberek kivándorlása az országból. A végzős orvostanhallgatóknak ugyanakkor vonzóbb lehet a hazai állami ellátórendszer, ha a rezidensként kapható ösztöndíj után további öt évig kiszámítható plusztámogatást kapnak. Nincs ugyan nevesítve, de a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja keretében kínált 151 ezer forintos támogatás jó esetben akár alapja lehet az MRSZ által korábban szorgalmazott szakorvosi minimálbérnek, amelynek összegét a szervezet néhány hónapja 275 ezer forintban határozta meg. Ha nem sikerül a következő hónapokban sem megállapodni az egészségügyi életpálya részleteiről és nem változik alapjaiban a bértábla, akkor is legalább 500 fiatal orvos megtartásához járulhat hozzá a kiegészítő támogatás bevezetése 2016 januárjától.

Dénes Tamás a Népszava érdeklődésére is elsősorban azt hangsúlyozta, hogy reményeik szerint a minőség és átláthatóság irányába tolja el a szakképzést az új javaslat - már ha a felek betartják a jogszabályokat. Az MRSZ elnöke ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a rezidensek felügyeletét eddig is szabályozták, a fiatal szakemberek mégis sokszor arra panaszkodnak, hogy akár országos intézetekben is kénytelenek egyedül ügyelni és sokszor életet menteni, miközben kijelölt vezetőjük bő félóra távolságban pihen és csak telefonon elérhető. Ezért kérték, hogy épüljön ki egy új minőségösztönző rendszer az orvosi szakképzésben, ami meg is jelent a kormányrendeletben, a feladattal pedig épp a rezidensek érdek-képviseleti szervezetét bízzák meg.

Arra a kérdésre, vajon azokon a szakterületeken képeznek-e fiatal szakorvosokat, ahol hiány van, Dénes nem tudott pontosan válaszolni. Zombor Gábor államtitkár múlt heti kijelentésére utalva, amely szerint a hazai egészségügy 25 éve vergődik a politika csapdájában, a Rezidensszövetség elnöke is megemlítette, ma senki nem tudja, hány sebészeti osztályon, hány sebész dolgozik az országban, mert ha tudnánk, akkor kiderülne, hol kellene megszüntetni ellátásokat - akár a helyi hatalom akarata ellenére. Csakhogy, ha nem ismerjük a pontos helyzetet, azt sem lehet tudni, vajon milyen szakorvosokat kellene képezni valójában. Az egyetlen biztos pont ebben a rendszerben a háziorvoslás, ahol napra pontosan követhető a betöltetlen praxisok száma - érvelt. Emlékeztetett arra is, évekkel ezelőtt épp a Magyar Rezidensszövetség készített felmérést arról, hogy a hiányszakmákban milyennek tartják a fiatal orvosok a gyakorlati felkészítést. Az adatok akkor sokkolták a közvéleményt, hisz például az altatóorvosnak tanulók legjobb esetben kettesre értékelték a tanítást. A szervezet e kutatásért felelős alelnökét később ellehetetlenítették, azóta Németországban praktizál - tette hozzá óvatos megfogalmazásai magyarázataként a szövetség mostani vezetője. Annyit azért Dénes Tamás is elismert, hogy mára a helyzet tovább romlott, annyiban biztosan, hogy ma már szinte valamennyi szakterületre rá lehet aggatni a hiányszakma megjelölést, mindenhol kevés a szakember. "Teljesen esetleges, hogy milyen szakmai felügyeletben részesülnek a kezdő szakemberek, a legtöbbször bedobják őket a mély vízbe és a saját bőrükön, meg leginkább a betegek bőrén szereznek tapasztalatokat" - fogalmazott.

A MRSZ a minőségi képzés felé tett első lépésnek egy felmérés elkészítését tekintené, amelyből képet lehetne alkotni a mostani helyzetről, az állami egészségügyben elérhető gyakorlati oktatás színvonaláról, feltételeiről és a szakmai vezetésre kijelölt idősebb orvosok, vagyis tutorok hozzáállásáról. Az új egészségügyi szakképzési kormányrendelet alapján ennek a munkának az elvégzésére várhatóan szintén a szervezet kap felkérést. Így - Dénes szerint - megtehetik az első lépést egy egységes és minőségi rezidensképzés felé.