Itt a közeljövőnk - Ezekről határozott a Parlament

Számos, a közeli és a távolabbi jövőnket is érintő határozatot fogadott el ma az Országgyűlés. Egyebek mellett a jövőben börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket.

Egészségügyi tárgyú törvények is változtak

Gyógyszerek engedélyezés előtti rendelését, fiókgyógyszertárak létesítését, a szakgyógyszerészi vizsgát, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez nyújtott támogatást is tartalmazza egyebek mellett az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály, amelyet 156 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadott el a parlament. Bevezetik például az engedélyezés előtti gyógyszerrendelést, ami bővíti az innovatív gyógyszerterápiás megoldásokkal kapcsolatos ismereteket, és növeli a hazai orvoslás versenyképességét. Változás az is, hogy a jövőben a betegek támogatást kaphatnak bizonyos - a miniszteri rendeletben meghatározott - gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez is, valamint a dokumentumban pontosították a gyermekvállalás további ösztönzése érdekében a csecsemőgondozási díjra (csed) és a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak egyes csoportjai számára az ellátás kiszámítására és igénybevételére vonatkozó szabályokat.

Törvény az iskolaszövetkezeti munkavállalás elősegítéséért

Törvényt fogadott el a parlament a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatásának elősegítéséről. Az indítvány lényege, hogy iskolaszövetkezeti munkavállalásuk során a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket, mint az aktív jogviszonnyal rendelkezők. A törvénnyel kimondják azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzéskor a kiválasztás során a tényleges foglalkoztatónak - azaz a kölcsönvevőnek - is be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, nem csupán a kölcsönbeadónak.

Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket

Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.

Módosult a versenytörvény

A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról csak költségtérítés ellenében lehet másolatot készíteni - ezt is tartalmazza a versenytörvény módosítása, amelyet 123 igen, 14 nem szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadott el a parlament. Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a kérelmezőnek írásban kell vállalnia az adat titokban tartását. A versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról azonban másolat nem, csak feljegyzés készíthető.

A kis- és közepes vállalkozások az első versenyjogsértésükért bírság helyett figyelmeztetést kaphatnak, kivéve, ha európai uniós jogba ütköznek, vagy ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, de akkor is, ha a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Szintén bírságolni kell - figyelmeztetés helyett - ha a jogsértésre az emberek egy olyan csoportját érinti, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatottak.

Önkormányzatokhoz kerülnek egyes ingatlanok

Állami tulajdonból önkormányzatiba kerülnek egyes megyei hatáskörű múzeumok és könyvtárak ingó és ingatlan vagyontárgyai. A fideszes képviselők vonatkozó javaslatáról 160 igen, 33 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött a parlament. A lépést 2014 januárjában a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte azzal az indokkal, hogy az eddigi tulajdonosi konstrukció megnehezíti a pályázati lehetőségeket, a fejlesztések, beruházások pénzügyi nehézséget okozhatnak. A változás összesen 152 ingatlant érint, az átadott vagyon elidegeníthetetlen és kulturális közfeladat ellátáshoz kötött.

Felgyorsítják a közlekedési beruházásokat

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű - vasúti és közúti - közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsítására vonatkozó törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés, 126 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett. Újdonság, hogy a beruházónak előzetes egyeztetést kell kezdeményeznie a hatósági engedélyek megszerzése érdekében, s így valamennyi érintett hatóság részvételével már a munka kezdeti stádiumában feltárhatók a nyomvonalakkal és a tervezéssel összefüggésben felmerülő akadályokat.

A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a kiadástól számított 5-ről 10 évre módosult, s az építési engedélyezési eljárást akkor is le lehet folytatni, ha a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálaton van és még nem adták ki azt. A jogszabály felgyorsítja a régészeti munkákat, illetve pontosítja az engedélyezésben résztvevő önkormányzat többletigényét.

Változik a Hungarikum Bizottság összetétele

A parlament 151 igen, 37 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett módosította a hungarikum törvényt. A jogszabályban egyrészt jogértelmezési pontosításokat tettek, másrészt megváltoztatták a Hungarikum Bizottság összetételét. A testületbe a továbbiakban a nemzeti fejlesztési, a honvédelmi és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az országgyűlési ellenzék és a kisebbségi szószólók is delegálhatnak tagot. A törvénymódosítás tartalmazza azt is, hogy tiltani fogják a hungarikum kifejezés visszaélésszerű használatát.

Stratégia a biológiai sokféleség megőrzésére

A Ház 187 igen, 1 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiáját. A biológiai sokféleség egyezményt Magyarország megszületésének évében, 1992-ben aláírta, ennek alapján stratégiát kell kidolgozni a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Az első magyar stratégia 2014-ben lejárt, ezért szükségessé vált a felülvizsgálata és a megújítása. A határozat célként fogalmazza meg a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállítását Magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javítását.

Közlekedési jogsértések elleni megállapodást hirdettek ki

Az Országgyűlés kedden kihirdette azt a nemzetközi megállapodást, amely a bolgár, a horvát, a magyar és az osztrák közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértések utáni bírságkiszabást könnyíti meg, az ehhez szükséges információk határokon átnyúló cseréjének lehetővé tételével. A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal járultak hozzá a ratifikációhoz.

A BKV-adósságátvállaláshoz és az Iszlám Állam elleni fellépéshez adott fedezetet a parlament

A fővárosi közösségi közlekedés 52 milliárd forintos adósságának állami átvállalásához, az Iszlám Állammal szembeni katonai fellépéshez és az Erste Bankban történő, legfeljebb 15 milliárd forintos állami tulajdonszerzéshez is fedezetet biztosít az idei költségvetés kedden elfogadott módosítása. Az Országgyűlés 130 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely a büdzsé pénzforgalmi hiányát 15 milliárd forinttal, az uniós módszertan szerinti deficitet pedig mintegy 50 milliárd forinttal (a GDP 0,15 százalékával) növeli. A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint az idénre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiány a magasabb kiadásokkal is teljesíthető.

A 2015-ös költségvetés változtatásával az államnak lehetősége nyílik ellenérték nélkül átvállalni a BKV Zrt. 52,3 milliárd forintos tartozását, a kabinetnek az erről szóló megállapodást június végéig kell megkötnie a budapesti közlekedési társasággal. A parlament emellett 15 milliárd forintos fedezetet teremtett a büdzsében ahhoz, hogy az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az Erste Bank magyar leánybankjában. A kabinet célja, hogy a tőkeerősebbé és a magyar piacon hosszútávon elkötelezettebbé váló nagybank hitelezésével hatékonyan és aktívan támogassa a gazdasági növekedést - indokolta ezt a lépést Varga Mihály előterjesztésében, hozzátéve, a kisebbségi tulajdonrész pontos értéke egyelőre nem ismert, azt egy független értékelés határozza majd meg.

A honvédség költségvetését 10 milliárd forinttal emelték meg a képviselők annak érdekében, hogy Magyarország megkezdhesse az Iszlám Állam elleni kurdisztáni katonai szerepvállalását. Szintén 10 milliárd forinttal növelik a Liget Budapest projekt idei költségvetését, a kiemelt közúti beruházásokra pedig 11 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Utóbbi forrás annak a kormányzati célnak a része, hogy 2018-ig az összes megyei jogú város bekapcsolódhasson az országos gyorsforgalmi úthálózatba.

A fentiek mellett a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 3 milliárd forinttal emelkedik az ingyenes bölcsődei és óvodai közétkeztetés kiterjesztéséhez kapcsolódóan, míg a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 2 milliárd forinttal több támogatás jut majd idén. A KT korábban úgy látta, a változtatásokkal az államadósság összesen mintegy 67 milliárd forinttal, vagyis a GDP 0,2 százalékával emelkedhet, ami mellett azonban teljesülhet az alaptörvényben előírt GDP-arányos államadósság csökkentési követelmény.

Elhalasztották a zárószavazást a pénzügyi szolgáltatók felügyeletének szigorításáról

Elhalasztotta a parlament a zárószavazását annak a törvényjavaslatnak, amely a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást szigorítaná. Az indítvány zárószavazását azt követően halasztották el, hogy az előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezései nem kapták meg a szükséges szavazatszámot. A törvényjavaslatot egyebek mellett azzal a céllal nyújtotta be a kabinet, hogy a brókerügyek miatt szigorítsa az ellenőrzési rendszert, megerősítse a jegybank pénzügyi felügyeleti hatáskörét.

Az MSZP szerint a Fidesz-KDNP a csaló brókereknek és segítőiknek falazó törvényt próbált elfogadtatni, a javaslat ugyanis nem több jogosítványt adna a jegybanknak, hanem mentességet a jövőbeni lopásokban való közreműködés felelőssége alól. Álláspontjuk szerint a törvénymódosítás lehetetlenné tenné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelősségre vonását az olyan mulasztásokért, mint amiket az a Quaestor-ügyben elkövetett. Az MNB-nek eddig is minden jogköre megvolt ahhoz, hogy elláthassa ellenőrzési feladatát. Nem az ellenőrzési jogkörök hiánya okozta a brókerbotrányokat, hanem az, hogy a jegybanki vezetők hanyag munkájukkal segítettek Tarsoly Csabának és a Fidesz-KDNP milliárdos politikusainak ellopni az emberek pénzét - tette hozzá Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.