Európa ismét üzent

Ha nem is a világ, de legalábbis Európa szeme ismét Magyarországra irányult: kora délután megtartották a szavazást azon a strasbourgi plenáris ülésen, ahol a téma az a közös javaslat volt, amelyet a szociáldemokrata, a baloldali, a liberális és a zöldpárti képviselőcsoport terjesztett az EP elé a magyarországi helyzetről. Noha a beterjesztő képviselőcsoportnak szüksége volt más képviselőcsoportok, illetve függetlenek szavazataira, az Európai Parlament elfogadta a javaslatot.

Elfogadta az Európai Parlament Strasbourgban ülésező plenáris ülése a magyarországi helyzettel, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó határozatát. Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.

Halálbüntetés, bevándorlás, nemzeti konzultáció

A "magyarországi helyzet" megjelölés alatt a frakciók a májusi plenáris vitához hasonlóan két témára összpontosítottak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra. A közös javaslat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.

"A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - húzza alá az EP határozata, majd nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

Ki beszél itt halálbüntetésről?

Orbán Viktor június 4-én Manfred Weber európai néppárti frakcióvezetővel tartott munkareggelije után újfent közölte: nem vezetik be a halálbüntetést. Előzőleg a Helmut Kohl tiszteletére szervezett konferencián afféle "jótanulóként" kijelentette: "egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával".

"A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - állt a végül elfogadott javaslatban, amely nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

A dokumentum elítéli, hogy a miniszterelnök több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, de a tervezet tudomásul veszi, hogy a kormányfő tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását.

A határozati javaslat kiemeli, hogy a kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékei tiszteletben tartásának előmozdítása terén, s jó példát kell mutatnia.

A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi ugyanakkor, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása.

Miért kellene szeretni a bevándorlókat?

Legutóbbi rádióinterjújában Orbán Viktor ismét ráerősített a bevándorlóellenes hangulatra, amikor leszögezte: egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be. A kormányfő szerint ha nem lennének az életszerűtlen EU-s szabályok, akkor már az összes bevándorlót hazaküldtük volna, majd feltette azt a kérdést: miért is kellene szeretnünk a bevándorlókat?

A többpárti javaslat nem csak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélte.

"(Az Európai Parlament) nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" - áll a plenáris elé terjesztett dokumentumban. A javaslat emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú részvevői.

Uniós alapjogok, európai értékek, fenyegetés a jogállamiságnak

A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. Az elfogadott javaslat ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbb magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.

A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozat arra ösztönzi a bizottságot, hogy készítsen mélyreható jelentést Magyarországról még az idei év szeptemberéig, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.

A közös javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti. A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete "erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan".

A pártcsalád védelme

A Fidesz-KDNP képviselőit is tagjai közt tudó néppárti frakció és a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) külön javaslatot terjesztett a plénum elé. Az általuk előterjesztett határozati javaslat hangsúlyozta, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt a halálbüntetésről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és pár nappal később tudatta az EP-vel, hogy a kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését. A tervezet kitért arra, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak. A néppárt azt is hangsúlyozza, hogy a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak.

Cikkünk a pártok reagálásával a következő oldalon folytatódik!