Bartók a Café Budapest középpontjában

Magyarország legjelentősebb kortárs összművészeti fesztiválja, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál idén is sokszínű programmal várja az érdeklődőket 2015. október 2. és 18. között.

A tavalyi sikereket követően folytatódik a Müpa, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Magyar Turizmus Zrt. együttműködése, így ismét e három intézmény koordinálásában várja a kortárs és progresszív művészet rajongóit az immár 24 éves őszi kulturális seregszemle.

Az idei évtől a fesztivál Bartók Béla előtt tisztelegve több programján is műsorra tűzi a közép-európai népzene nagy gyűjtőjének szerzeményeit, és felcsendülnek az azokat megihlető eredeti dallamok is, többek között a Söndörgő együttes és a Kelemen Kvartett közös koncertjén vagy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi Zenekar közös produkciójában.

A fesztivál másik kiemelt zeneszerzője az idén 80 éves Arvo Pärt lesz. Az észt komponista műveit olyan avatott tolmácsolók adják elő, mint a Tõnu Kaljuste vezette Észt Filharmónia Kamarakórusa és a Tallinni Kamarazenekar, Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar, vagy Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok.

Az operarajongókat új bemutatókkal és koprodukciókkal várja a fesztivál, látható lesz a Neue Oper Wien és a Müpa legújabb közös előadásában Sosztakovics Az orr című operaszatírája, és Bella Máté darabja, A tavasz ébredése.

Különleges csemegének ígérkezik Eötvös Péter új cimbalomversenyének ősbemutatója Lukács Miklós és a BMC Kamaraegyüttes előadásában, Bogányi Bence és Bogányi Gergely koncertje a Münchener Kammerorchesterrel, és az ENSEMBLE GENEAMUS (Budapest–Bécs) estje.

A könnyedebb műfajok, a táncelőadások, valamint a crossover és világzenei programok kedvelőinek is bőven lesz miből válogatniuk, Budapestre érkezik többek között a Pink Martini, a Radiohead alapítójaként ismert Jonny Greenwood, a Black Box Dance Company, Jojo Mayer és Lajkó Félix, a New York Gypsy All Stars, az új hangzások mestere, Hauschka és a finn dobvirtuóz, Samuli Kosminen.

Izgalmas kiállítások várják az érdeklődőket: többek között a Ludwig Múzeum Ludwig Goes Pop tárlata vagy a Magyar Festészet Napja a Bálnában.

Szerző

Hallgat a török elnök

Publikálás dátuma
2015.06.11. 07:31
Nehéz volt a kampány során olyan pillanatot találni, amikor nem Erdogan volt látható valamely csatornán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Nem szólalt meg a nyilvánosság előtt a török elnök a vasárnapi parlamenti választás óta, amelyen pártja, az AKP 12 év után elvesztette abszolút többségét. Török lapok szerint a koalíciókötés frontján még nem dőlt el semmi.

Erdogan kiterjedt hadjáratot folytatott a kormánypárt mellett a választási kampány során. Külön kiemelte, milyen nagyszerű vívmánya lenne az országnak az elnöki köztársaság bevezetése. Most azonban visszavonult, s ez azért figyelemreméltó, mert amint a Cumhuriyet című lap rámutatott, a kampány időszakában az elnök 127 alkalommal tűnt fel különféle televíziós műsorokban, s összesen 367 órát és 23 percet volt látható a képernyőkön.

Török bloggerek ezért honlapjukon órát tüntettek fel, amely azt mutatja, mióta ítélte magát szilenciumra az államfő. A kurd párt társvezetője, Selahattin Demirtas szerint Erdogan visszavonult monumentális elnöki palotájába, s ott nyalogatja sebeit.

Nem zárható ki teljesen, hogy Törökországban a kormánypárt, az AKP lépjen koalícióra az ellenzék, második helyen végzett CHP-val . A Hürriyet úgy tudja, puhatolózó tárgyalások kezdődtek a két tömörülés között. A párt olyan politikusai vették fel egymással a kapcsolatot, akik látnának lehetőségeket egy AKP-CHP közötti koalícióban. A parlamentben az AKP 258 mandátumra tett szert, a CHP pedig 132-re.

Mint a Hürriyet írja, a két párt közös kormányzásának célja a gazdaság erősítése, a szociális szektorba való befektetések növelése lehet, valamint olyan intézkedések meghozatala, amellyel helyreállítanák a török demokráciát. Cél lenne továbbá a török-kurd békefolyamat folytatása. Hogy nem csak pletykáról van szó, az is bizonyítja: Denis Baykal, a CHP nagy öregje tegnap találkozott Erdogannal, igaz, hozzátette, nem a két párt koalíciókötéséről beszéltek. Mint mondta, az államfő "minden koalíciós megoldásra nyitottnak mutatkozott".

Egy AKP-CHP koalíciónak komoly akadályai is lennének. A CHP ragaszkodik ahhoz, állítsák bíróság elé azt a négy minisztert, akiket 2013-ban elítéltek egy korrupciós ügy kapcsán. A szociáldemokraták a korrupcióellenes harc fokozását is fontosnak tartanák. Ami különösen nem lenne az AKP ínyére, ragaszkodnának ahhoz, hogy Erdogan ne szóljon bele a kormányzat ügyeibe. Nehéz elképzelni, egy ilyen feltételt hogyan valósítana meg az AKP, az a párt,amelyet a jelenlegi államfő több mint egy évtized óta kézi vezérléssel irányít.

A CHP folyamatosan egyeztet a hogyan továbbról, de még nem tudni, miként dönt a párt vezetése. Sezgin Tanrikulu, a CHP elnökhelyettese például a kurd HDP-vel és a nacionalista MHP-val lépne koalícióra. Idő még persze van a koalíciós egyeztetésekre, s arról, hogyan alakul majd Törökország politikai térképe, sokat elárulhat majd, melyik párt jelöltjét választják meg a parlament elnökének – írja a Hürriyet.

A parlament alakuló ülését június 24-én tartják meg, öt nappal azután, hogy a választási bizottság hivatalosan is közzéteszi az eredményt. A törvények szerint ideiglenesen a törvényhozás legidősebb tagját, Deniz Baykalt (CHP) kérik fel a parlamenti elnökségre, ám ezzel egy időben komoly háttértárgyalások kezdődnek arról, ki kövesse őt az elnöki székben. Az elnök személyének megválasztásához az első két szavazási körben kétharmados többségre van szükség, a harmadikban viszont már abszolút többség is elég.

Mivel az AKP-nak nincs többsége, ezért amennyiben az ellenzéki pártok dűlőre jutnának a parlamenti elnök személyéről, úgy az ő jelöltjük lenne. Ha azonban az AKP addig előrehaladott tárgyalásokat folytatna a jelenlegi ellenzék egyik pártjával, akkor egy „nagylelkű” gesztusként felajánlhatja számára a törvényhozás elnöki tisztségét.

Szerző

Hallgat a török elnök

Publikálás dátuma
2015.06.11. 07:31
Nehéz volt a kampány során olyan pillanatot találni, amikor nem Erdogan volt látható valamely csatornán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Nem szólalt meg a nyilvánosság előtt a török elnök a vasárnapi parlamenti választás óta, amelyen pártja, az AKP 12 év után elvesztette abszolút többségét. Török lapok szerint a koalíciókötés frontján még nem dőlt el semmi.

Erdogan kiterjedt hadjáratot folytatott a kormánypárt mellett a választási kampány során. Külön kiemelte, milyen nagyszerű vívmánya lenne az országnak az elnöki köztársaság bevezetése. Most azonban visszavonult, s ez azért figyelemreméltó, mert amint a Cumhuriyet című lap rámutatott, a kampány időszakában az elnök 127 alkalommal tűnt fel különféle televíziós műsorokban, s összesen 367 órát és 23 percet volt látható a képernyőkön.

Török bloggerek ezért honlapjukon órát tüntettek fel, amely azt mutatja, mióta ítélte magát szilenciumra az államfő. A kurd párt társvezetője, Selahattin Demirtas szerint Erdogan visszavonult monumentális elnöki palotájába, s ott nyalogatja sebeit.

Nem zárható ki teljesen, hogy Törökországban a kormánypárt, az AKP lépjen koalícióra az ellenzék, második helyen végzett CHP-val . A Hürriyet úgy tudja, puhatolózó tárgyalások kezdődtek a két tömörülés között. A párt olyan politikusai vették fel egymással a kapcsolatot, akik látnának lehetőségeket egy AKP-CHP közötti koalícióban. A parlamentben az AKP 258 mandátumra tett szert, a CHP pedig 132-re.

Mint a Hürriyet írja, a két párt közös kormányzásának célja a gazdaság erősítése, a szociális szektorba való befektetések növelése lehet, valamint olyan intézkedések meghozatala, amellyel helyreállítanák a török demokráciát. Cél lenne továbbá a török-kurd békefolyamat folytatása. Hogy nem csak pletykáról van szó, az is bizonyítja: Denis Baykal, a CHP nagy öregje tegnap találkozott Erdogannal, igaz, hozzátette, nem a két párt koalíciókötéséről beszéltek. Mint mondta, az államfő "minden koalíciós megoldásra nyitottnak mutatkozott".

Egy AKP-CHP koalíciónak komoly akadályai is lennének. A CHP ragaszkodik ahhoz, állítsák bíróság elé azt a négy minisztert, akiket 2013-ban elítéltek egy korrupciós ügy kapcsán. A szociáldemokraták a korrupcióellenes harc fokozását is fontosnak tartanák. Ami különösen nem lenne az AKP ínyére, ragaszkodnának ahhoz, hogy Erdogan ne szóljon bele a kormányzat ügyeibe. Nehéz elképzelni, egy ilyen feltételt hogyan valósítana meg az AKP, az a párt,amelyet a jelenlegi államfő több mint egy évtized óta kézi vezérléssel irányít.

A CHP folyamatosan egyeztet a hogyan továbbról, de még nem tudni, miként dönt a párt vezetése. Sezgin Tanrikulu, a CHP elnökhelyettese például a kurd HDP-vel és a nacionalista MHP-val lépne koalícióra. Idő még persze van a koalíciós egyeztetésekre, s arról, hogyan alakul majd Törökország politikai térképe, sokat elárulhat majd, melyik párt jelöltjét választják meg a parlament elnökének – írja a Hürriyet.

A parlament alakuló ülését június 24-én tartják meg, öt nappal azután, hogy a választási bizottság hivatalosan is közzéteszi az eredményt. A törvények szerint ideiglenesen a törvényhozás legidősebb tagját, Deniz Baykalt (CHP) kérik fel a parlamenti elnökségre, ám ezzel egy időben komoly háttértárgyalások kezdődnek arról, ki kövesse őt az elnöki székben. Az elnök személyének megválasztásához az első két szavazási körben kétharmados többségre van szükség, a harmadikban viszont már abszolút többség is elég.

Mivel az AKP-nak nincs többsége, ezért amennyiben az ellenzéki pártok dűlőre jutnának a parlamenti elnök személyéről, úgy az ő jelöltjük lenne. Ha azonban az AKP addig előrehaladott tárgyalásokat folytatna a jelenlegi ellenzék egyik pártjával, akkor egy „nagylelkű” gesztusként felajánlhatja számára a törvényhozás elnöki tisztségét.

Szerző