Startol a családi csőd

Publikálás dátuma
2015.06.11. 07:27
Az eszközkezelő nem hozta a várt eredményeket – erre az ócsai lakópark is példa –, ezért a kormány tervezi, hogy átalakítja FOTÓ
A kormánypártok rákényszerültek arra, hogy a szocialisták öt esztendeje benyújtott, és többször megismételt javaslatának elutasítása után maguk nyújtsanak be egy törvényjavaslatot a családi csődvédelemről. A tervezet tárgyalását tegnap kezdte meg az Országgyűlés. A kezdeményező kereszténydemokraták egy új bérlakás-kezelő szervezet létrehozását is szükségesnek tartanák.

Rövid idő alatt egyértelművé vált: az adósságspirálba került hiteladósokon érdemben nem segített a hatalmas kormányzati propagandával beharangozott elszámolás és forintosítás. Az ócsai lakópark sikertelensége, a Nemzeti Eszközkezelő erősen korlátozott tevékenysége láttán már a kormánypártok is felismerték, lépniük kell, ha valamiképpen meg akarják akadályozni, hogy családok ezrei kerüljenek utcára, mert nem tudják törleszteni az ingatlanukra felvett hitelt. Több éves késéssel ugyan, de Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője vezérletével beterjesztették a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását tegnap megkezdte az Országgyűlés. A korábbi javaslatukat Harrach Péter azzal egészítette ki, hogy létre kell hozni egy bérlakás-kezelő szervezetet, amely a több százezer üresen álló lakás egy részét, amely igénybe vehető, jogilag kezelné. Erről a közelmúltban kormányhatározat is született, aminek a részletei ugyan még nem ismertek, de Népszava információi szerint a jelenlegi Nemzeti Eszközkezelő (NET) tevékenységét bővítenék ki, és az is elképzelhető, hogy újragondolják az eszközkezelő szerepét. A NET-ben eredetileg 25 ezer darab lakás megvételére biztosított forrást a kormány, amelyből még 10 ezer darab lakást tudna megvenni. Az elképzelések szerint a jövőben összesen 100 ezer darab fizetésképtelen lakástulajdonoson segítenének.

A családi csődvédelem lényege egyébként az, hogy az adós kezdeményezésére, a hitelezők közbenjárásával, az állam segítségével eldöntik mekkora törlesztőrészlet vállalható, és így milyen életforma valósítható meg. A csődvédelem pedig abban áll, hogy az adós mentesítést kap a végrehajtás alól, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a csődvédelemhez részleges moratórium kapcsolódik, és ha a folyamat sikeres, akkor a végén, öt esztendő múltán az adósság egy részét - akár 60 százalékát is - elengedhetik.

A készülő törvény kapcsán Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője úgy vélekedett, hogy ki kell mondani a lakhatáshoz való jogot, ugyanis ehhez az előterjesztés nem ad erős garanciát. A politikus megjegyezte, hogy megkésettnek és elégtelennek ítélte meg a törvényjavaslatot, mert az szerinte idén csak "az adósságcsapdában vergődők" egy szűk körének nyújt lehetőséget, pusztán a lakáshiteleseknek, míg a közmű- vagy lakbértartozással rendelkezők számára csak másfél év múlva nyitja meg a magáncsőd lehetőségét. Emellett sokallta a minimális éves törlesztő részlet értékét - amely az ingatlan forgalmi értékének 7,8 százaléka -, mert, mint rámutatott, az egy 10 millió forintos lakás esetében havi 65 ezer forintos kiadást jelent. Nem látott garanciát arra, hogy a részvevőknek elegendő jövedelmük marad a megélhetéshez, és hiányolta a családi vagyonfelügyelők esetében az adósságkezelési képzettség előírását, de annak részéletezését is, hogy egy csődgondnok egyszerre hány esettel foglalkozhat.

Jelenleg félmillió családot, legalább másfél millió embert fenyeget a végrehajtás réme, nagy részüket nem a lakáshitel törlesztésük elmaradása, hanem közműtartozásuk miatt. Ezért is kellene 2016 ősze helyett már idén lehetővé tenni, hogy ők is bekerülhessenek a családi csődvédelem hatálya alá - mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő. Helytelenítette, hogy csak azok élhetnének ezzel a lehetőséggel, akiknek a tartozása nem haladja megy az ingatlanuk értékének kétszeresét.

A magánnyomozóknak is lehet munkájuk a csődvédelem kapcsán - vélik a követeléskezelők. Baráth György, a Magyar Detektív Szövetség elnöke ezt a Népszava érdeklődésére nem tagadta, de felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi jogszabályok korlátozzák például egy magánvagyon felkutatásának a lehetőségét, márpedig a bankoknak is érdeke lenne, hogy a hátralékos ügyfeleik tényleges vagyoni helyzetét megismerjék.

Szerző

Nem építtet a lakosság

Közel 3,5 ezer milliárd forint jut építésre hazánkban 2020-ig - erről Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára egy tegnapi szakmai konferencián beszélt. Kifejtette: az építőipar teljesítménye 22 hónapja növekszik, ez az állami és uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal magyarázható. Ugyanakkor távlati célnak nevezte az évi 40 ezer lakás megépítését, amelyet a szakértők a 4 milliós lakásállomány pótlásához szükségesnek tartanak.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az építőipari lánctartozások visszaszorításához hozzájárult a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely tavaly 121 panaszt fogadott be, ezek szerződéses értéke 46,5 milliárd forint volt, a vitatott érték pedig 3,5 milliárd forintot tett ki. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) adatai szerint a panaszok 60 százaléka zárult egyezséggel ebben a bírósági pert megelőző eljárásban. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a rendezvényen kifejtette, az építőipar még a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásaiból dolgozik, de ez csak az első fél év végéig “tart ki”, a második fél évben visszaesés várható az építőipar teljesítményében. Ezt azzal magyarázta, hogy a szerződésállomány 32 százalékkal kisebb, mint egy éve volt. Az ÉVOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire hiányzik az építőipari piacon a lakosság, mint megrendelő. Összehasonlításképpen elmondta: a múlt évben az uniós országok átlagában az építőipari munkák 35 százalékát rendelte meg a lakosság, Németországban ez az arány 51 százalék, míg Magyarországon mindössze 7 százalék volt.

Szerző

Olcsó volt – kizárták a Közgépet

Látványos helyszíneken folytatódik az Orbán-Simicska háború, az egymásból kiszeretett felek most a közbeszerzésekben mérik össze erejüket. 

Látványos helyszíneken folytatódik az Orbán-Simicska háború, az egymásból kiszeretett felek most a közbeszerzésekben mérik össze erejüket. Tegnap derült ki, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépet kizárta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Grassalkovich út – Ócsai út – Haraszti úti csomópontnál lévő felüljáró felújítására írt ki közbeszerzésből, mert túl olcsó ajánlatot adott. A Közgép 430 millió forintért, az A-Híd és a Strabag konzorciuma 668, a Colas 679, a Swietelsky 775 millió forintért vállalta volna a munkát. Az ajánlatokat még februárban nyitották ki, ezután 60 nap alatt lehetett volna döntést hozni a győztesről, ám a határidőt még két hónappal kitolták, így az a múlt héten járt le. A győztes az A-Híd-Strabag páros lett - írta a 444.hu.

A BKK számításai szerint a Közgép 37 százalékkal olcsóbban végezte volna el a felújítást, mint ahogy a közlekedési cég szakértői becsülték a költségeket. A kizárást azzal indokolta közlekedési központ, hogy "az ajánlattevő bizonyos egységárai túlzottnak alacsonynak bizonyultak úgy a többi ajánlattevő, mint ugyanezen vállalkozó saját (korábbi) egységáraihoz viszonyítottan”.

Szakírók szerint várható volt, hogy a Közgép a következőkben a versenytársaknál olcsóbb ajánlattal fog előállni a tendereken, amelyeket a jelenlegi közbeszerzési szabályok szerint a kiírónak köztelező elfogadni. (Jövőre már ezen is lazítana a kormány.) Mentsvárként marad még a kizárás, mint jelen esetben is, és a kínos magyarázkodás. Vélhetően több hasonló eset után az adófizetők is rákérdeznek arra, hogy ha valami megépülhet 200-300 millió forinttal olcsóbban is, akkor hova kerül/került a különbözet?

Ez azért is indokolt kérdés, mert a Népszava információi szerint a beruházó egy rövid "túl olcsó" érveléssel mutatott ajtót Simicska cégének. A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elmondta, ilyen nagyságrendű projekteknél legalábbis illik részletezni az okokat. A Közgép várhatóan élni fog jogorvoslati lehetőségeivel.

Ez annál is inkább valószínűsíthető, mert szakértőnk szerint nem irreális a cég alacsony árajánlata, ha figyelembe vesszük, hogy a többi pályázóval ellentétben gyakorlatilag a műtárgy tőszomszédságában van a telephelye, vagyis nincs szükség ilyen létesítmény kialakítására, a szállítási távolsága alig 2 kilométer, így a fuvarozás költségei is elenyészőek a versenytársakéhoz képest. A tender kiírója arra sem hivatkozhat, hogy esetleg nem megfelelő műszaki tartalmat kapna az "olcsó húsnak híg a leve" elvén, mert ezeket a beruházásokat folyamatosan kell(ene) ellenőrizni és minden kifizetést csak a megbízó által megbízott mérnök jóváhagyásával lehet teljesíteni.

Szerző