Előfizetés

Hackertámadás érte a német törvényhozás alsóházát

Hackertámadás miatt le kell cserélni a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag több mint 20 ezer számítógépet kiszolgáló informatikai rendszerét - írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung című napilap.

A müncheni lap és két regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportjának beszámolója szerint a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) a Bundestag specialistáival és egy német informatikai cég szakembereivel már több mint egy hónapja próbálja feltartóztatni és elemezni a Bundestag rendszerére mért támadást.

A BSI vezetője, Michael Hange csütörtökön tájékoztatja a Bundestag infokommunikációs ügyekkel foglalkozó bizottságát az eddig végzett munkáról. A lap szerint nem szolgál jó hírekkel, arról számol be, hogy a rendszer "totálkáros", a megoldás pedig egy új hálózat felépítése.

Az ismeretlen elkövetők több hónapig észrevétlenül tevékenykedtek és a rendszer valamennyi eleméhez hozzáférnek, így a több mint 20 ezer számítógépből álló hálózat elemeinek adatait tartalmazó címtárhoz (Directory Service) is, és rendszergazdai jogosultságot szereztek, vagyis átvették az irányítást a frakciók, a Bundestag összes tagja és a képviselők valamennyi munkatársának gépe felett.

Ugyanakkor a támadóknak nem sikerült behatolni a titkos minősítésű dokumentumokat - így az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyűjtő programjainak német vonatkozásait vizsgáló parlamenti bizottság iratait -, valamint a Bundestag dolgozóinak személyzeti anyagát kezelő, különálló és különlegesen védett hálózatokba.

A hackerek motivációja egyelőre ismeretlen, csak annyit tudni, hogy igen professzionálisan dolgoznak és támadásukat még nem sikerült kivédeni. Meglehet, hogy valamely külföldi titkosszolgálat megrendelésére tevékenykednek. Elképzelhető, hogy gazdasági vonatkozású adatokat akarnak megszerezni, de az is lehet, hogy képviselőkre nézve terhelő adatokat keresnek, amelyekkel aztán zsarolhatják őket.

Orbán valljon színt: pártja a tőkés világcégek oldalán áll?

A Lehet Más a Politika (LMP) arra szólítja fel Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét, tisztázza, hogy pártja a tőkés világcégek vagy a magyar nemzeti érdekek oldalán áll-e.

Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerinte kettős beszédet folytat a nagyobbik kormánypárt az Egyesült Államok és az Európai Unió között tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban.

Az LMP-s politikus szerint Orbán Viktor a magyar parlamentben kiállt a magyar szuverenitás mellett, hogy "offshore bíróságok" ne rendezhessenek el vitákat tőkés világcégek és nemzeti kormányok között, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője viszont Brüsszelben teljes mellszélességgel támogatta az egyezményt. Schiffer András az európai szocialisták hétvégi budapesti kongresszusa kapcsán az MSZP-t is felszólította, hogy győzzék meg az európai szocialista pártokat, utasítsák el az egyezményt, viselkedjenek baloldali pártként. Emlékeztetett arra, hogy szerdán lekerült az EP napirendjéről a szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalása.

Jelezte, az LMP szerint a szabadkereskedelmi egyezmények veszélyeztetik a fenntarthatóságot, végzetes következményekkel járnak az élelmiszerbiztonságra, a termőföld védelmére. Az LMP társelnöke azt is firtatta, hogy Orbán Viktor támogatja-e az EU és a Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Hozzátette: annak ratifikálása esetén "zárójelbe" kerül az alaptörvény GMO-mentességről rendelkező része.

A Fidesz menedékjogi törvénymódosításáról kérdésre válaszolva Schiffer András elmondta, a kivándorlást tartják az első számú problémának, és szerintük a Fidesz ennek erősödéséről akarja elterelni a figyelmet az uszítással és a gyűlöletkeltéssel. A jelenlegi bevándorlási jogszabályok elégségesek ahhoz, hogy el tudják látni ezeket a feladatokat - közölte.

Szövevényes pénzmosási ügy, magyar szálakkal

Publikálás dátuma
2015.06.11. 14:30
Illusztráció/Thinkstock
Magyarországot is érintő nemzetközi pénzmosási ügyben nyomoz a milánói ügyészség - jelentette a Corriere della Sera című olasz napilap csütörtökön. A másfél évvel ezelőtt indított olasz hatósági vizsgálat részletei most először kerültek nyilvánosságra. 

A cikk szerint a hatóságok 2013. december 18-án fogtak gyanút az ügyben. A milánói Linate repülőterére aznap Magyarországról érkezett egy magángép, amelyen egy magyar és egy orosz állampolgár utazott. A két utas az olasz repülőtér vámhivatalában bejelentette, hogy 10 millió eurót, vagyis több mint 3 milliárd forintnak megfelelő összeget visz magával készpénzben. Állításaik szerint a tetemes összeget egy magyar bankból vették fel és egy olaszországi ingatlanügylethez kellett. A pénzcsomag 20 ezer 500 eurósból állt. A magyar és az orosz férfi kitöltötte a pénz beviteléhez szükséges vámdokumentumokat, majd páncélozott kocsikban elhajtottak. A pénznek ezt követően nyoma veszett - írta a Corriere della Sera.

Az azóta folyó nyomozás szerint a két férfi az összeget a Torinóhoz közeli Ivreánál, az autósztráda egyik pihenőhelyén egy büntetett előéletű olasznak adta át, akit mostanra sikerült azonosítani, és előzetes letartóztatásba is helyezték. A házkutatás során az olasz férfi lakásában egy értékes, 16. századi olasz festményt is találtak darabokra vágva. Az olasz hatóságok rekonstrukciója szerint a 10 millió eurót egy budapesti bankszámláról vették fel - állítja a lap. A számla tulajdonosa egy vietnami állampolgár, aki 2013 decemberéig folyamatosan pénzt halmozott fel a magyar számlán. A vizsgálat szerint a vietnami kis címleteket tett a bankba, de sokszor nagy tételekben (volt olyan nap, amikor 44 ezer 20 euróst rakott be), majd az összegyűlt pénzt kínai számlákra utalta át. Az utalások azonban 2013 decemberében leálltak, és a számlán maradt 10 milliót felvette a magyar és az orosz férfi - áll a cikkben.