Az NGM egy minapi rendeletében megváltoztatta a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjét, így egyes élelmiszerek, iparcikkek, kertészeti terméket, illetve állateledel eladásakor nem mindig szükséges szakképzettség. Ez a kivételezés azonban kizárólag a zárva tartási időszakban, vasárnap, munkaszüneti nap és éjszaka érvényes. A nyitva tartási időszakban (hétköznap fél 5 és 22 óra között) viszont az eladást végző bármely személynek - mint eddig is -, fel kell tudni mutatni szakképesítést igazoló papírt. A rendelet június 17-én lép hatályba.
Csak egy példát kiragadva, mennyire zavaros az új jogszabály: aki jár vásárolni, az tudja, hogy a kisebb boltokban ugyanannál a pultnál és általában ugyanattól a személytől kérheti a vásárló a húsfélét, vagy éppen a párizsit, trappistát. Nos, itt lesz majd némi zavar, hiszen a segítő családtag nagyi szakképzettség hiányában a csirkemellet vasárnap sem adhatja oda, míg az ementálit vidáman darabolhatja. (A hús, hentesáru és a hal továbbra is kivétel marad.) Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, húskészítmény ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása - figyelmeztetett a blokkk.com.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke a Népszavának elmondta, a minisztérium most sem egyeztetett a szakmai szervezettel és elismerve a jó szándékot, ismét született egy ad hoc intézkedés, amely azonban több sebből is vérzik. Az egyik gond, hogy az egyes szakképesítési előírásokat kormányrendelet szabályozza, amit most egy alacsonyabb szintű rendelettel felülírtak. Ráadásul a szakmán belül a szakképesítések közötti esélyegyenlőséget sérti. Az ügyvezető elnök szerint nem lehet olyan megkülönböztetést tenni, hogy vasárnap a tulajdonos, segítő családtagnak nem kell szakképesítés, hétköznap pedig az alkalmazottnak kell.