Rajoy a fellendülésben bizakodik

Mariano Rajoy spanyol kormányfő közölte, nem készül a parlamenti választások előrehozására. A konzervatív néppárti miniszterelnök megerősítette azt is, hogy még a hónap vége előtt átalakítja kabinetjét. A május 24-i tartományi és önkormányzati választásokon a kormányzó párt brutálisan visszaesett, két és félmillió szavazatot veszített, de a legnagyobb ellenzéki erő, a szocialista párt is érzékeny veszteségeket szenvedett. Még folyik a koalíciós alkudozás számos autonómiában és településen, ahol egyik párt sem szerzett abszolút többséget.

Madridban azt valószínűsítik, hogy Rajoy jövő héten jelenti be a tervezett átalakításokat, amelyekről egy szóvivő előzetesen azt mondta, hogy „nem kozmetikai jellegű”, hanem „mélyreható” változtatások lesznek. A spanyol miniszterelnök, aki Brüsszelben, az EU-latin-amerikai csúcs margóján nyilatkozott, nem erősítette meg, hogy a milánói expóra tett látogatását követően tervezi nyilvánosságra hozni a kormányátalakítás részleteit, s tervezett új intézkedéseit.

Rajoy nem titkolja, fő célja, hogy pártja megnyerje a következő parlamenti választásokat, s folytathassák a megkezdett munkát. A néppárti miniszterelnök főként a javuló gazdasági adatokra támaszkodva reméli, hogy a következő négy éves időszakra is elnyeri a választók bizalmát, dacára annak, hogy a tartományi és önkormányzati választásokon egyértelműen kiderült, kormányával szemben jelentős az elégedetlenség.

A miniszterelnök kizárta, hogy akár csak néhány hónappal is előrehoznák a voksolást, legvalószínűbbnek azt tartják, hogy november végén – 22-én vagy 29-én – szólítják majd urnákhoz a szavazókat.

Spanyolországnak a válságból való kilábaláshoz szigorú megszorító intézkedéseket kellett meghoznia, de a legrosszabbat elkerülték, nem kellett a görögökhöz és másokhoz hasonlóan mentőcsomagért folyamodniuk. Rajoy egy bankmentő csomaggal átvészelte a legnehezebb időszakot, s most abban bizakodik, hogy az év végéig már a választók számára is érzékelhető jelei lesznek a fellendülésnek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idénre 3,1 százalékos, s 2016-ra is legalább 2,5 százalékos növekedést jósol. A legsúlyosabb gondot azonban továbbra sem sikerült leküzdeni, jelenleg is rekordmagas, majd 24 százalékos a munkanélküliség, s a 25 év alatti fiatalok körében ennek éppen a duplája, annak ellenére, hogy az elmúlt évben több mint 500 ezer új állást sikerült teremteni.

Az IMF szerint Madridnak tovább kell folytatnia a munkaügyi reformot, rugalmasabbá téve az állásteremtést és az elbocsátásokat, ez az, amit ugyanakkor a szakszervezetek nem támogatnak. Májusban a regisztrált munkanélküliek száma majd 118 ezerrel csökkent, ez 1996 óta a legjobb eredmény hasonló időszakban. A madridi kormány az IMF-nél valamivel alacsonyabbra, 2,9 százalékosra teszi az idei várható növekedést, s azt remélik, hogy az év végéig 23,8 százalékról 22,1 százalékra dolgozzák le a munkanélküliséget.

A Moncloa-palota, azaz a miniszterelnökség arra kérte a kormányzó Néppárt parlamenti frakcióját, hogy a törvényhozási időszak végén gyorsítsák fel a munkát, összesen 44 törvényt akarnak elfogadtatni szeptember 20-ig. Azért pont addig, mert egy héttel később, szeptember 27-én tartják a tartományi választásokat Katalóniában, s a tervek szerint október elején feloszlatják a törvényhozást, s indulhat a kampány.

A legfontosabb kétségkívül a 2016-os költségvetés tervezete. Új törvényjavaslatokat azonban már nem terjesztenek be. Rajoy a voksolásig rendet szeretne tenni saját pártjában is, a választási kudarc egyik okának azt tartják, hogy a kormány és a frakció között szinte nincs is kommunikáció. Az átalakítások nem utolsósorban a kormány és a törvényhozás közötti munka jobb összehangolását szolgálják majd. Két tárcavezető várhatóan távozik, José Ignacio Wert oktatási minisztert az OECD mellé akkreditálják nagykövetnek, Luis de Guindos gazdasági miniszter ugyanakkor az eurócsoport elnöki posztjára pályázna.

Több mint két héttel a tartományi és önkormányzati választások után még rengeteg a nyitott kérdés, de néhány napon belül le kell zárni a pártok közötti alkudozást, s meg kell kötni az elengedhetetlen paktumokat. A helyi választás nyomán az új pártok komoly alkupozícióba kerültek: a szocialistáktól balra álló, radikális Podemos, a köztereken tábort vert "felháborodottak" mozgalmából alakult új párt, illetve az országosan is megerősödött katalán középpárt a Ciudadanos kezében a döntés, hogy milyen színezetű és összetételű kormányzat alakul több autonómiában és nagyvárosban.

Andalúziában, ahol jóval korábban tartották a tartományi választást, még mindig nem tudták beiktatni a helyi kormányzat élére a szocialista Susana Díazt, mivel kudarcot vallottak az egyeztetések a Podemos helyi képviselőjével, Teresa Rodríguezzel. Díaz végül várhatóan a Ciudadanossal összefogva foglalhatja el posztját.

Más tartományokban, így Extremadurában és Castilla-La Manchában ugyanakkor a PSOE és a Podemos között küszöböl áll a megegyezés. A zűrzavaroknak az El País című lap szerint az a fő oka, hogy Pedro Sánchez, a PSOE új főtitkára és Pablo Iglesias, a Podemos vezetője egyaránt pártja helyi képviselőire bízta a koalíciós tárgyalásokat, s így a helyi rokon- és ellenszenvek, korábbi tapasztalatok nagyban befolyásolják az összefogási hajlandóságot.

Mariano Rajoy kormányfő érthetően azt szorgalmazná, ha minden tartományi és városvezetésben egységesen a legtöbb szavazatot szerzett párt alakíthatna koalíciót. Több helyen is előfordulhat ugyanis, hogy hiába végzett az élen a konzervatív PP, a baloldali pártok képesek lehetnek összehozni a kormányzóképes többséget. Következetlen a koalíciókötésekben a Ciudadanos is, miközben Andaluziában végül a PSOE mellé állnak, Madridban a PP-vel készülnek összefogni.

Az új sztárpárt, a radikális baloldali Podemos sorain belül máris ellentétek mutatkoznak. A tömörülés helyi képviselőinek egy része azt javasolta, hogy a helyi voksoláskor bevált módon nyissanak más politikai erők felé, mindazok felé, akik „változást” szeretnének, és széles baloldali front részeként induljanak.

Azzal érvelnek, hogy a Podemos, amely a hagyományos politizálás helyett az embereknek akar nagyobb beleszólást adni, „mégsem lehet olyan, mint akármelyik más párt”. Pablo Iglesias, a Podemos vezetője azonban ahhoz ragaszkodna, hogy pártja önállóan mérettesse meg magát a parlamenti választásokon.