Kezdődik Európa „olimpiája”

Ma a hivatalos megnyitóünnepséggel megkezdődik Bakuban az I. Európa Játékok, amelyen erős magyar csapat képviseli hazánkat, 200 sportolóval. Az olimpia mintájára létrehozott multisportesemény nem egyedüli, hiszen más földrészeken az Ázsiai és Pánamerikai Játékok jelentős múltra tekint vissza. 

Azt még nem tudni, milyen jövő áll az európai verseny előtt, hiszen éppen szerdán lépett vissza a következő, 2019-es Európa Játékok házigazdája, Hollandia. Mivel az ország egyedüliként pályázott, egyelőre nem sejthető, ki lesz helyette a beugró.

Valószínűleg a június 12. és 28. között rendezendő bakui seregszemle sikerén is múlik, hogy mit hoz a jövő. Az biztos, az azeriek mindent megtettek, hogy ez a multisportesemény tényleg gigantikus, már-már olimpiai szintű legyen. Ezt bizonyítják az impozáns létesítmények is, amelyek várják a 49 ország csaknem 6000 sportolóját - 20 sportág 253 versenyszámában osztanak érmeket.

Az esemény rangját emeli, hogy 12 sportágban ranglistapontokat, illetve kvótákat lehet szerezni a jövő évi riói olimpiára. Azonban vannak olyanok is – mint például a medencés sportágak –, ahol az utánpótláskorúak küzdenek majd egymással.

„Olimpiai és nem olimpiai sportágak, valamint a fogyatékosok sportja egyaránt szerepel a programban, ami egyedülállóvá teszi a kezdeményezést” – mondta Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára az indulás előtti csapatgyűlésen. A sportvezető elárulta, olimpiai szintű szereplést vár a magyaroktól, amire meg is van az esély, hiszen a cselgáncsozók számára például az Európa-bajnokságnak felel meg az esemény.

A mai megnyitón a világ- és Európa-bajnoki bronzérmes birkózó, Veréb István viszi majd a magyar zászlót. A Digisport 2-es csatornája egész napos közvetítéssel tudósít az Európa Játékokról.

Magyar képviselet

Az azeri fővárosban a magyar színeket 26 vízilabdázó, 22 birkózó, 20 kajak-kenus, 17 judós, 17 vívó, 16 úszó, 14 ökölvívó, 12 sportlövő, 12 strandlabdarúgó, 8 szinkronúszó, 6 aerobikos, 6 asztaliteniszező, 6 tornász, 5 triatlonos, 5 kerékpáros, 2 műugró, 2 taekwondós, 2 tollaslabdázó, 1 ritmikus gimnasztikázó és 1 karatézó képviseli.



Szerző

Svitek szerint elcsíphető a továbbjutás

Publikálás dátuma
2015.06.12. 07:53
Svitek (jobboldalt) mindent kihozott a női válogatott játékosaiból a felkészülés alatt FOTÓ: MKOSZ/PADOS NOEL
Tizennyolc év után ismét Magyarországon randevúzik az európai női kosaraselit, Temesvár és Nagyvárad mellett öt hazai város látja vendégül az Eb mezőnyét. A mieink péntek este Sopronban kezdenek Svédország ellen, és a Népszavának nyilatkozó Stefan Svitek amondó, a címvédő spanyolok mögött elcsíphető a továbbjutást érő második vagy harmadik hely.

- Otthon, édes otthon?

- Nagyon remélem, hogy így tekinthetünk majd a jól ismert soproni arénára – felelte megkeresésünkre a legtöbbek által csak Pistának hívott Stefan Svitek, a magyar női válogatott szlovák szövetségi kapitánya.

- Előny és hátrány is lehet a hazai rendezés.

- Az utóbbival nem foglalkozunk. Az előbbit pedig élvezni szeretnénk; egészen biztosan rengeteg magyar szurkoló buzdítja majd a csapatot, a lányok pedig tökéletesen ismerik a csarnok minden egyes pontját.

- Nézzük a felkészülést! Elégedett?

- Rövid volt, ám jól sikerült. Elvégeztük a tervezett munkát, plusz-mínusz…

- Mínusz? Mi maradt el?

- Arról inkább nem beszélek. Tekintsünk pozitívan az edzőtábor öt hetére: sikerült összerakni a támadás és a védekezés fő elemeit.

- Miben lesz erős a magyar válogatott?

- Abban, hogy a várakozásom szerint úgy játszik majd, mint egy igazi csapat. A lányok nagyon keményen dolgoztak, igyekeztünk kijavítani a felkészülési meccseken előforduló hibákat, meglátjuk, mindez mire lesz elég.

- Mire lehet? Optimista?

- Csúnya lenne, ha nem lennék az. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik szerint a címvédő Spanyolország kiemelkedik a D-csoportból, s bár a svédek, a litvánok és a szlovákok is erős együttessel érkeztek, e három rivális nem verhetetlen. Legalább kettőt meg kell előzni a továbbjutáshoz.

- Tudvalévő, kifejezetten bátorította Fegyverneky Zsófiát, hogy bő három hónappal a szülés után segítsen. Elégedett a kismama teljesítményével?

- Tökéletesen. Zsófi rutinos, nagyszerű kosaras, nagy segítségünkre lehet a pályán és azon kívül egyaránt.

- Sopronban járva tapasztalta, hogy emelkedik az Eb-láz?

- Őszinte leszek, az elmúlt napokban egyáltalán nem voltam az utcán. Az időm nagy részét a csarnokban töltöttem, aztán irány a szálloda. Ám, ahogy hallom, telt ház lesz a meccseinken, s ha jönnek az eredmények, a hangulatra sem lehet majd panasz.

- Negyedik, könnyen lehet, hogy mindent eldöntő forduló: Szlovákia-Magyarország, vagyis a honfitársai ellen meccsel. Ízlelgeti már a hétfői párosítást?

- Csak egy meccs lesz a többi közül. Érthető okokból elég jól ismerem a szlovák kosarasokat, ez talán még előnyünkre is válhat. A lengyel Wisla Krakkó edzőjeként találkoztam a kassaiakkal is, egy tréner életében előfordul az ilyesmi. Csak nyerjünk! Mármint mi, a magyar csapattal…

Ők tizenketten

Czank Tímea, Fegyverneky Zsófia, Határ Bernadett, Honti Katalin, Horti Dóra, Krivacsevics Tijana, Quigley Alexandria, Raksányi Krisztina, Simon Zsófia, Vajda Anna, Zele Dorina, Zsovár Orsolya.

 


Magyar menetrend (D-csoport, Sopron)

Péntek: Magyarország-Svédország

Szombat: Litvánia-Magyarország

Vasárnap: Magyarország-Spanyolország

Hétfő: Szlovákia-Magyarország

(A magyar válogatott valamennyi találkozója 19 órakor kezdődik, és a Sport Tv közvetíti.)

Döbbenetes erőfölény

Az 1938-as, olasz győzelmet hozó első női kontinenstornát követően olyan sorozat kezdődött, amelyre az egyetemes sportban is alig akad példa: Szovjetunió előbb négy, majd az 1958-as bolgár diadalt követően 17 Eb-t nyert meg zsinórban. Rögzítsük még egyszer, 1960 és ’91 közt kizárólag a szovjet válogatott diadalmaskodott. Az oroszok azóta nyertek újabb három aranyérmet, ám bő húsz éve más is odafér a húsosfazékhoz, felért Európa trónjára a spanyol, az ukrán, a lengyel, a francia és a cseh együttes is.

.

Szerző

Gyurcsány-effektus Bukarestben

Publikálás dátuma
2015.06.12. 07:31
Victor Ponta és Matteo Renzi – a román kormányfő sorsa azon is múlhat, mennyire állnak ki mellette az európai szocialisták FOTÓ:
Ma szavaz a román parlament a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizalmatlansági indítványáról. Vélhetően túléli ezt még a biztos többséggel rendelkező Ponta-kabinet, de a 2012-ben több mint kétharmados győzelmet arató, de múlt héten korrupcióval megvádolt miniszterelnök napjai mindenképpen meg vannak számolva. Victor Pontára sokak szerint Guyrcsány Ferenc sorsa vár- előbb-utóbb magától fog lemondani.

Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román parlamentbe múlt héten pénteken, június 5-én a legnagyobb ellenzéki párt, a PNL a Victor Ponta vezette kormány ellen. A szociáldemokrata miniszterelnök korábbi koalíciós partnerei a külföldön élő román állampolgárok választójogának állítólagos korlátozását, a levélben való szavazást szabályozó törvény elfogadásának halogatását kéri számon kormánykoalíción.

A párt véletlen egybeesésnek tartja, hogy az indítvány benyújtása egybeesett azzal, hogy a korrupcióellenes ügyészség, a DNA épp ezen a napon indított bűnvádi eljárást a miniszterelnök ellen.

Klaus Johannis államfő lemondásra szólította fel Victor Pontát, aki azonban nem hajlandó lemondani. A miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy felmerült benne a lemondás gondolata, de a politikai stabilitás érdekében folytatja. Szerinte ugyanis a vádhatóság politikai játszmát folytat.

Az államfő felfüggeszteni nem tudja a kormányfőt, mert Ponta egyben parlamenti képviselő is, a parlament hétfőn pedig nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését. Így, bár a hivatali ideje előtti feltételezett bűncselekmények tárgyában folytatódik az eljárás, a miniszterelnöki mandátuma alatt elkövetett feltételezett bűncselekmények, azaz összeférhetetlenség miatt nem vizsgálódhat tovább a DNA. Johannis szerint a román demokrácia fekete napja volthétfő, amikor a parlamenti többség megakadályozta a Ponta elleni eljárást.

A barát, akire ráfázott Ponta

Dan Sova szociáldemokrata szenátor, volt szállításügyi miniszter korábban a kormányzó Szociáldemokrata Párt szóvivője is volt. Előzetes letartóztatását azért kérte márciusban a DNA, mert a szociáldemokrata politikust három rendbéli hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják. A vádak a Dan Sova ügyvédi irodája és a turceni-i, illetve rovinari-i hőerőművek közötti szerződéssel kapcsolatosak, amelyek révén a szenátor jogtalanul jutott hozzá 3,5 millió lejhez.

Az ügyészek azért kérték a politikus letartóztatását, amelyet különben nem hagyott jóvá a parlament, mert szerintük a miniszter hamis dokumentumokkal próbálta kivédeni az ellene szóló vádakat, az ügyvédi iroda alkalmazottai az ő utasítására pedig megsemmisítették az ügyvédi iroda számítógépeinek merevlemezeit, hogy eltüntessék az iroda és a két hőerőmű közötti levelezést.

Vélhetően hasonló sorsra jut a mai bizalmatlansági indítvány is, amelynek sikerében még az indítványozók sem bíznak. Kelemen Hunor RMDSZ elnök, aki a Ponta-ügy kirobbanása pillanatában is úgy nyilatkozott, hogy az ország érdeke az lenne, hogy a korrupciógyanúba keveredett miniszterelnök lemondjon, annak ellenére, hogy őt is megilleti az ártatlanság vélelme, tegnap a Mediafax román hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy RMDSZ "egy pillanatig sem habozott volna" megszavazni a bizalmatlansági indítványt, ha a PNL-vel együtt meglett volna a kellő szavazatszám, hogy megbuktassák a kormányt.

Így azonban az RMDSZ nem szavaz egységesen, hanem mindenki maga dönti el, hogy megszavazza vagy tartózkodik, ellene viszont nem szavaznak.

A bizalmatlansági indítvány sikeréhez jelenleg 58 voks hiányzik. Kelemen azt kizártnak tartotta, hogy a kormánypárti parlamenti tagoktól kapják meg a kormánybuktatáshoz hiányzó szavazatokat. Ez a lehetőség egyáltalán azért merült fel a román sajtóban, mert 2012 tavaszán Ponta is bizalmatlansági indítvánnyal került kormányra. Akkor Mihai Razvan Ungureanu kabinetjét átszavazással úgy buktatták.

Bármennyire stabil is egyelőre a kormánytöbbség, a legtöbb elemző szerint nem bírja hosszú ideig a kabinet Ponta nemzetközi hitelvesztése miatt. Sokak szerint Pontara is Gyurcsány Ferenc sorsa vár, vagyis előbb-utóbb magától fog lemondani a kormányzás ellehetetlenülése miatt. A román ellenzéki pártok máris nem hajlandók semmilyen kérdésben együttműködni Pontával.

Két szálon is vizsgálódik a miniszterelnök ellen a DNA. Volt ügyvédi minőségében 17 rendbéli okirat-hamisítással, folytatólagosan elkövetett adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással, miniszterelnökként pedig három rendbéli érdekkonfliktussal gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Victor Pontát.

Az összeférhetetlenségi ügye volt miniszterével, Dan Sovaval kapcsolatos. A korrupcióellenes ügyészség közleménye szerint Victor Ponta kormányfőként, 2012 augusztusában a parlamenttel való kapcsolattartásért felelő miniszterré, decemberben az országos érdekű beruházások tárcavezetőjévé, 2014 februárjában közlekedési megbízott miniszterré, egy hónappal későbben pedig közlekedési miniszterré nevezte egykori ügyvéd kollégáját, Dan Sovát. Mindezt azért, mert az ügyészek szerint Ponta mintegy 250 ezer lejes hasznot húzott korábban a Sova Dan-Coman ügyvédi irodától, valamint megkapta egy gépkocsi ingyenes használati jogát.

A miniszterelnök 2007 októbere és 2008 decembere között havi 7900-14 000 lejes juttatásban részesült az ügyvédi irodán belüli szakmai együttműködésért, de a DNA szerint ennek a juttatásnak nem volt alapja, Ponta ezért semmilyen ügyvédi munkát nem végzett Dan Sova számára.

Mindezt tetőzi az, hogy a kormányfő még ügyvédként, 2008 novembere és 2009 júniusa között ingyenesen használhatta az ügyvédi iroda tulajdonában levő lízinges Mitsubishi személygépkocsit, amelynek ugyan 2009 júniusában hivatalosan átvállalta a lízingszerződését, de nem fizetett érte az ügyvédi irodának. A DNA szerint a 2011 májusa és októbere között pénzügyi ellenőrzések alkalmával Ponta megegyezett Sovával abban, hogy utóbbi hamis jelentéseket állítson ki a Victor Ponta által végzett tevékenységről, 2011 augusztusában el is készültek a hamis jelentések.

Vagyis a DNA szerint a feltételezett bűncselekményeket Victor Ponta nem politikusként, hanem még ügyvédként követte el, de később miniszterelnökként ezek miatt került összeférhetetlenségi helyzetbe.

A bíróság szerint Johannis nem összeférhetetlen
Klaus Johannis tavaly novemberben megválasztott államfőnek is volt már szerencséje a román igazságszolgáltatáshoz. A gyulafehérvári táblabíróság szerdán az elnöknek adott igazat abban a perben, amelyben az állami tisztségviselők összeférhetetlenségét és vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) érdek-összefonódással gyanúsította meg.
A vád szerint Johannis még Nagyszeben polgármestereként egy európai uniós projekt keretében azzal a Honterus nyomdával írt alá egy szerződést, amely a Romániai Német Demokrata Fórum tulajdonában van. A kisebbségi szervezet elnöke akkoriban a polgármester volt.Januárban a legfelsőbb bíróság hozott jogerősen kedvező ítéletet Johannis számára egy másik összeférhetetlenségi perben, amely szintén a polgármesteri tevékenységére vonatkozott.
Az ANI egy 2013-as jelentése szerint Johannis polgármesterként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, mert két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt. Az ANI elmarasztalás ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely elsőfokon az időközben államfővé választott Johannis javára döntött.
Az ANI fellebbezése nyomán került az ügy a legfelső bíróságra.E döntés meghozatalakor nemcsak Románia, hanem a világ szeme is a román bíróságra vetült, ugyanis egy elmarasztaló ítélet esetén precedens nélküli helyzet állt volna elő.
Megtörténhetett volna, hogy a frissen megválasztott és ünnepelt elnököt be sem tudják iktatni, vagy ha mégis – Johannist november 16-án választották meg, az elsőfokú ítélet 25-én volt – egy elmarasztaló jogerős ítélet után beiktatása ellenére is három évre eltiltják a köztisztségek viselésétől. Persze, Johannis is hivatkozhatott volna az államfőnek kijáró mentelmi jogra és sérthetetlenségre.

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az ügy múlt heti kirobbanása után a kolozsvári Transindexnek a vádakkal kapcsolatosan elmondta, a hamisításra vonatkozó vádat nem szeretné kommentálni, az az ügyészség dolga. A miniszterelnöksége előtti, ügyvédi tevékenységének idejére tehető egyik vád kapcsán viszont megjegyezte, viccesnek tartja, hogy Pontát azzal vádolják, hogy vezetett egy autót.

"Ha ez egy vádpont, akkor én elköltözöm ebből az országból, mert akkor ez nem egy jogállam. Az ügyészségnek semmi köze, hogy egy magáncég mikor fizeti ki az adósságát a másik magáncégnek. Ha én kések a gázszámla befizetésével, akkor vádat emelhetnek ellenem az ügyészségen? – mondta Máté. Állítása szerint azonban azokkal az ügyekkel kapcsolatos vádak, amelyeket állítólag a miniszterelnöksége alatt követett el Ponta, „nagyon érdekesek”. Érdekkonfliktus vádolják, mert kinevezte Sovát, habár azelőtt együttműködött vele, tehát munkaviszonyban voltak.

„Ha nekem van egy cégem, és a cégből valakit kiemelek, mert jó volt az illető személlyel az együttműködésem, és miniszterként azt mondom az illetőnek, hogy jöjjön velem a minisztériumba szóvivőnek, vagy államtitkárnak, a DNA álláspontja szerint ez érdekkonfliktus. Itt van a baj román törvénykezéssel, beleértve a parlamentet is, hogy nem fogalmaztuk meg rendesen a törvényt, és most össze-vissza értelmezik az ügyészek.

Egy agyrémmel ér fel az, hogy én miniszterként nem válogathatom meg a szóvivőmet, mert korábban együttműködtem vele. Viszont ha a btk. 301-es cikkelyét olvasom, akkor az ügyészségnek lehet, hogy igaza van” vélekedett az RMDSZ-es politikus.

Az RMDSZ is szigorítana
Bár több nyugat-európai ország és az Amerikai Egyesült Államok is többször kifogásolták már, hogy a román parlament nem minden esetben engedélyezi a korrupcióval gyanúsított parlamenti képviselők és szenátorok elleni büntetőjogi eljárások lefolytatását, nem hagyja jóvá mentelmi joguk megvonását, a román törvényhozás az ügyészek és bírák jogállását szabályozó törvény módosítását tervezi.
A nyugat mindannyiszor az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását kéri Bukaresttől valamint azt, hogy ne akadályozzák annak munkáját. A román politika szereplőinek jó része azonban visszaélésékről, politikai meghurcoltatásokról beszél, és szükségesnek tartja az ügyészek és a bírák felelősségre vonásának szigorítását.Kedden, a törvénytervezet képviselőházi vitáján az RMDSZ is ezt az álláspontot képviselte.
A magyar érdekvédelmi szervezet indoklása szerint erre azért van szükség, mert például az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán 2012–2013-ban Romániának több mint 17 millió lej kártérítést kellett kifizetnie a bírói tévedések miatt. „Mindezek után szükségesnek tartjuk, hogy az önhibájukból elkövetett tévedések miatt az ügyészek és a bírák felelősségre vonásán szigorítsunk” – indokolt Máté András frakcióvezető.
A legutóbbi nagy visszhangot kapott eset az úgynevezett Rarinca-ügy, amely ismét felvetette az ügyészek és bírák jogállásának módosítását. Marian Rarinca 6 hónapot ült előzetes letartóztatásban, majd jogerősen felmentették a vádak alól. Az RMDSZ frakció szerint az ilyen esetek megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás hitelét.



Szerző