Országgyűlés;végrehajtási törvény;

2015-06-12 13:08:00

Nem marad a pusztán "nyereségorientált" cégeknél a végrehajtás

Erősödik a végrehajtási szervezet állami kontrollja és szigorodnak a kinevezési feltételek - ezt az igazságügyi miniszter közölte a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását célzó javaslat általános vitáját megnyitva az Országgyűlésben. Az ellenzéki pártok közül az LMP és a Jobbik támogatja az indítványt, az MSZP azonban nem.

Jelenleg nyereségorientált magánirodák végzik a feladatot 

Trócsányi László az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában hangsúlyozta, hogy a végrehajtáshoz kapcsolódó közfeladatok ellátása a javaslat alapján közvetlen állami felügyelet alá kerül azzal, hogy azokat a kar egy szervezeti egysége, a hivatal útján látja el, amelynek vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki. A végrehajtás közfeladat, de a jelenlegi rendszerben nem hatóság, hanem erre felhatalmazott, nyereségorientált magánirodák végzik. A szervezetrendszerre vonatkozó szabályok fogyatékosságait a tisztán "állami" és a tisztán "magánosított" végrehajtás közötti átmeneti megoldás orvosolhatja, amely a kettő előnyeit, és nem hátrányait ötvözi - mutatott rá.

7 évre szól majd a kinevezés

A végrehajtói kinevezés a jövőben nem határozatlan, hanem meghatározott időre, 7 évre szól majd. A végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek - ha ezzel nem rendelkeznek - 2022-ig jogi diplomát kell szerezniük és közben folyamatosan igazolniuk kell tanulmányi előremenetelüket - ismertette a javaslatot Trócsányi László. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályrendszernek biztosítania kell nemcsak az eljárások szakszerű és jogszerű folyását, hanem a feladatok folyamatos ellátását is. A területen olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja a végrehajtási ügyek folyamatos ellátását, ha távolléte miatt a végrehajtó akár átmenetileg is, de nem képes az ügyeket ellátni. A javaslat a helyettesítést ellátó személyi körre, valamint a helyettesítés esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályok egyértelmű meghatározásával gondoskodik a végrehajtói működés folyamatos biztosításáról. Jelenleg a végrehajtói irodának gazdasági társaságok és nem végrehajtó természetes személyek is tagjai lehetnek. A javaslat alapján a jövőben a végrehajtói irodának kizárólag végrehajtó tagjai lehetnek, másrészt a végrehajtási tevékenységen kívül az iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat - közölte a miniszter.

LMP: igen a javaslatra

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta: bár vannak kritikai észrevételeik, meg fogják szavazni a törvényt. Megköszönte azt az egyeztetést, amit előzetesen lefolytattak a javaslatról, és jelezte: örömmel tapasztalták, hogy indítványaik közül többet befogadtak. Azt ugyanakkor szóvá tette, hogy a második Orbán-kormány a kétharmados többsége ellenére nem nyúlt hozzá a végrehajtási törvényhez. A végrehajtási rendszer könyörtelenül földönfutóvá tesz, ezért már akkor megoldási javaslattal kellett volna előállni - rögzítette az LMP-s politikus. A javaslat előrelépés, de fel kell számolni azt a helyzetet, hogy önálló vállalkozóként azt csinálnak bírósági végrehajtók, amit akarnak. Ki kell mondani, hogy ezt államosítani kell - jelentette ki Schiffer András, hozzátéve: az állami kontrollt az országos bírósági hivatalhoz rendelné. A mostani megoldást ugyanakkor kicsit hibridnek tartotta, szerinte az fog történni, hogy szétkenik a felelősséget. Világos intézmények kellenek, vagy kormányzati, vagy magánfelelősségről kell beszélni.

Az MSZP elvi problémák miatt nem támogatja a javaslatot

Bárándy Gergely leszögezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a Ház előtt fekvő javaslatot, amellyel szemben elvi problémáik vannak. Hangsúlyozta, semmiféle hibrid rendszert nem fognak támogatni. A képviselő azt mondta, végrehajtókra szükség van és azzal is egyetért, hogy a tevékenységhez a jogi diploma megszerzését feltételül szabják meg. Az indítvány nem teremt egyértelmű felelősségi viszonyokat, jobb lett volna eldönteni, hogy a felelősséget a privát szférában hagyják vagy átviszik az államiba - bírált Bárándy Gergely. Szerinte a kar olyan lesz, hogy "látszólag van, de valós jogkörei nincsenek", mert azokat a hivatal fogja gyakorolni, ami fölé egy miniszteri biztost is ki lehet nevezni.