Előfizetés

Putyin meghátrál a FIFA-botrány miatt?

Az újra fellángolt kelet-ukrajnai harcok következtében távolodik a rendezés, miközben Kijev egyre több nyugati figyelmeztetést kap. A véletlen azonban besegíthet – a FIFA-botrány meghátrálásra késztetheti Putyint.

Petro Porosenko ukrán államfő csütörtökön a fekete-tengeri kikötővárosban, Mariupolban jelentette be, hogy a kabinet kérésére leváltja Donyeck megye kormányzóját, Olekszandr Kihtenkót, helyébe pedig helyére Pavlo Zsebrivszkijt nevezi ki.

Ezzel azonban két gond is van. Mindenekelőtt az, hogy Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök és kormánya azért volt elégedetlen a kormányzóval, mert a megyében nem épült eléggé gyorsan a fal az ukrán-orosz határon, illetve mert Kihtenkó a megye szakadár részével való együttműködés híve volt. Kijev ugyanis nem hajlandó a szakadárokkal tárgyalni, annak ellenére, hogy a februárban aláírt minszki tűzszüneti egyezmény azt írja elő, hogy egyeztetnie kell velük az alkotmányreform és a közigazgatási reform kapcsán. Az ukrán vezetés azonban kizárólag a minszki kontaktcsoport keretében hajlandó szóba állni képviselőikkel, minden közvetlen kapcsolatot elutasít. Az Ukrajnát támogató nyugati országok eközben egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a minszki megállapodást „maradéktalanul”, mindkét félnek végre kell hajtania. A kontaktcsoport munkája is akadozik, múlt héten benyújtotta lemondását Heidi Tagliavini, az EBESZ elnökének ukrajnai különmegbízottja, aki a szervezetet képviselte a minszki kontaktcsoportban. Tagliavini nem hozta még nyilvánosságra lemondásának okát, de hírek szerint a felek kompromisszumképtelensége késztette erre a lépésre.

A donyecki kormányzóváltás másik szépséghibája az, hogy Zsebrivszkij önkéntesként harcolt az ukrán erők oldalán, nem valószínű, hogy különösebben ösztönözné a békés rendezést. Az viszont mellette szól, hogy dolgozott az ügyészség korrupcióellenes részlegén. Ukrajnában ugyanis az általános korrupció is bonyolítja a helyzetet, a háborús korrupció virágzik, a Transparency International idei listája szerint Ukrajna Európa legkorruptabb országa.

Az EBESZ csütörtöki jelentése is mindkét felet vádolta a harcok kiújulása miatt, közleményében azt írta, hogy egyik fél sem vonta ki teljesen a nehézfegyverzetet a konfliktusövezetből, mindkét oldalon csapatmozgások észlelhetők.

Mindez a kijevi vezetés nyugati támogatottságát gyengíti, amely azonban számára létszükséglet, mind politikai, mind katonai, mind pedig gazdasági téren. A Kijev mellett leglátványosabban kiálló Washingtonban is feltűntek a kétkedő hangok. Az Unian.net ukrán hírportál szerint John Conyers demokrata és Ted Yogo republikánus képviselő kezdeményezésére az amerikai kongresszus úgy döntött, hogy az Azov önkéntes ezred – amelyet Conyers neonáci gyülekezetnek nevezett - tagjai nem képezhetők ki az Egyesült Államok pénzén és Ukrajna nem kap hordozható légvédelmi rendszereket.

Egy a napokban közzéadott amerikai, a Pew Research Center közvélemény-kutató intézet által végzett kutatás szerint annak ellenére, hogy Oroszországot felelősnek tartják a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusért, sem Ukrajna felfegyverzését nem támogatják a legnagyobb NATO-tagországok lakosai, sem azt, hogy a szövetség fegyveres konfliktusba bonyolódjon Oroszországgal.

A véletlen azonban besegíthet a rendezésbe. Az Echo Moszkvi rádiónak nyilatkozva orosz politológusok azt valószínűsítették, hogy Moszkva vélhetően lemond a „Novorosszija-projektről”, mert nem akarja elveszíteni a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát. Azt állították, Putyinnak a VB fontosabb, mint Kelet-Ukrajna.

Botrány: érettségit hamisított a miniszterelnök

Gál Mária
Publikálás dátuma
2015.06.13. 07:34
Chiril Gaburici az Európai Bizottság elnökénél – rövid ideig állt a kormány élén FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG
Alighogy pont került a tavalyi parlamenti választást követő politikai válságra, máris újabb körvonalazódik a Moldovai Köztársaságban. A közvélemény még ki sem heverte az „évszázad bankbotrányát”, kiderült, hogy a miniszterelnök hamisította érettségi bizonyítványát. Vasárnap helyhatósági választásokat rendeznek, amelyek nem sok jót ígérnek a nyugatbarát erőknek. A miniszterelnök tegnap lemondott.

Két nappal a helyhatósági választások előtt lemondott Chiril Gaburici moldovai miniszterelnök, aki február 18-ától tölti be a tisztséget. Gaburicinak nem igen volt más választása, ugyanis április óta folyik a nyomozás érettségi bizonyítványának ügyében, amelyről kiderült, hogy hamisítvány. A legfőbb ügyészség tegnap hallgatta ki a kormányfőt, aki ezt követően sajtótájékoztatón jelentette be lemondását.

Június 5-én került nyilvánosságra, hogy bűnvádi eljárást indíthatnak a miniszterelnök ellen érettségi bizonyítványának meghamisítása miatt. Az, hogy a kormányfőnek nincs érettségije, még év elején kiderült, de akkor az üzleti szférából érkező 38 éves politikus azzal védekezett, hogy a kilencvenes évek közepén, amikor ő elvégezte a középiskolát még nem is volt szükség érettségire ahhoz, hogy felvételizzen és bejuthasson az egyetemre. E hét elején viszont már másképpen látta a dolgokat, s azt hangsúlyozta, hogy politikai indíttatású bosszúról van szó, a főügyészség azért indított nyomozást az ő tanulmányait igazoló okmányok ügyében, mert miniszterelnökként nyílt levélben kérte a parlamenttől a Főügyészség és a Nemzeti Bank vezetésének leváltását a nemrég nyilvánosságra került, az évszázad csalásaként emlegetett banki sikkasztási ügy miatt.

Gaburici csak alig négy hónapja Moldova miniszterelnöke, máris második nagy horderejű botránnyal kell szembenéznie. Moldovában ugyanis nem kevesebb, mint egymilliárd dollárnak veszett nyoma az ország három legnagyobb kereskedelmi bankjából. Ez az összeg a volt szovjet tagköztársaság GDP-jének 15 százalékát teszi ki. A jegybank hónapok óta vizsgálódik, de máig nem bukkant az összeg nyomára és azt sem sikerült kideríteni, hogy pontosan kik, mikor és milyen tranzakciók révén tüntették el. Egy amerikai könyvvizsgáló cégnek, a Kroll kockázatkezelőnek annyit sikerült feltárnia, hogy Moldova bankszektorának harmadát birtokló Takarékbank, Unibank és Szociális Bank a tavaly novemberben 30-án rendezett parlamenti választások előtt három nap leforgása alatt helyezte ki a hiányzó összeget hitel formájában. Egy több tízezres tüntetésre hatására a chisinaui parlament nyilvánosságra hozta a Kroll-jelentést, amely szerint a hitelek egy litván bankon keresztül offshore – többek között Nagy-Britanniában és Hong Kongban bejegyzett – cégek számláin landoltak. Az ügylet felelősének tartott Ilan Short, az ország egyik leggazdagabb üzletemberét házi őrizetbe helyezték, ez viszont nem akadályozta meg a gyanúsítottat, hogy induljon a vasárnap sorra kerülő helyhatósági választáson Orhei város polgármesteri tisztségéért, amelynek focicsapatát is birtokolja.

A lakossági indulatok nem csitulnak, a politikaiakat pedig a közelgő választás még inkább felkorbácsolta. A szemben álló pártok egymást vádolják azzal, hogy a sikkasztással meggyanúsított Shor a másik tábor finanszírozója. Ez viszont könnyen újabb politikai válságot okozhat az Európai Unióval tavaly június 28-án társulási- és szabadkereskedelmi megállapodást aláírt Moldovában, hiszen a parlamenti választások után is csupán az utolsó métereken sikerült kormányt alakítani. Az erőviszonyok rendkívül kiegyensúlyozottak a nyugat- illetve oroszbarát erők között. A Moszkva párti szocialisták 25, a kommunisták 21, a liberális-demokraták 23, a demokraták 19, a liberálisok pedig 13 mandátummal rendelkeznek. Gaburici kormánya kompromisszumos kormány, a miniszterelnököt az üzleti világból kompromisszumként hozták a nyugatbarát erők, a liberális demokraták (PLDM) és a demokraták (PD), de a kommunisták támogatásától függ, nélkülük ugyanis nincs többség.

De az európai partnerek segítsége nélkül is szinte lehetetlen a kormányzás, a sorozatos botrányok miatt pedig Chisinau végképp elveszítheti az európai partnerek máris megrendült bizalmát. Moldova is a fizetésképtelenség / államcsőd határán mozog. A EU-párti erők bukása egyben az orosz befolyási övezet terjeszkedését hozná.

Ponta: van kormány, megyünk tovább

Nem történt meglepetés, elutasította tegnap a Ponta-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt a román parlament. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) azért kezdeményezte az eljárást, mert álláspontja szerint Victor Ponta kabinetje korlátozza a külföldön élő románok szavazati jogát.

A bizalmatlansági indítvány aktualitását az adja, hogy múlt héten bűnvádi eljárást kezdeményezett a korrupcióellenes ügyészség a miniszterelnök ellen, Klaus Johannis államfő pedig lemondásra szólította fel Pontát.

Az 554 tagú kétkamarás román törvényhozás ülésén 364-en jelentek meg. Ahhoz, hogy elfogadják az indítványt, és megbukjon a kormány, 278 szavazatra lett volna szükség, amiből a parlamenti matematika szerint előzetes számítások szerint is minimum 58 voks hiányzott. A kormánytöbbség nem szavazott, az indítvány pedig 194 támogató, 13 nem voksot kapott, 7 szavazat érvénytelen volt.

Maguk a kezdeményezők sem tartották valószínűnek, hogy kormánybuktatásra kerülhessen sor, hiszen az tudott volt, hogy parlamenti többség kiáll a korrupciógyanúba keveredett miniszterelnök mellett. Az ellenzék azonban nem adja fel. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke bejelentette, hogy az őszi ülésszakban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, amely meggyőződése szerint már sikeres lesz. A liberálisok abban reménykedhetnek, hogy sikerül átcsábítani politikusokat a szociáldemokrata táborból, vagy két kisebb koalíciós partnertől.

Victor Ponta a voksolás előtt azt mondta, "izgul, elvégre ő a miniszterelnök, és egy bizalmatlansági indítványról van szó”. Az eredményhirdetés után pedig úgy nyilatkozott, "Van kormányunk, van parlamenti többségünk, megyünk tovább".