Debreceni ritkaság: látott már ilyen csini galambokat? - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.14. 18:00
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Pompás koronásgalambok, vagy más néven nyugati koronásgalambok (Goura cristata) érkeztek a Debreceni Állat- és Növénykertbe. 

A madarak a galambvilág óriásai, mivel testhosszuk elérheti a 75 centimétert, fogságban akár 40-50 évig is élhetnek. A veszélyeztetett faj példányai az Európai Törzskönyvi Programban (ESB) érkeztek Debrecenbe. 

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

 

Szerző

Ritka édes állat született Amszterdamban - Fotó!

Publikálás dátuma
2015.06.11. 19:17
Illusztráció: Thinkstock
Ritka tüneményes állat látott napvilágot az Artis nevezetű amszterdami állatkertben. Sokak szerint a kancsil egy őz és egy egér keverékére hasonlít. Ön szerint is így van?

A Föld legkisebb patásaként tartják számon a kancsilokat. A párosujjú patások rendjébe tartoznak, aprós testű állatkák, Afrikában, Indiában és Ázsiában is előfordulnak. Az amszterdami állatkertben élő jávai kancsil mindössze 1-2 kilós, az utód pedig még ennél is apróbb. A pálcika lábú patások nagyon félénkek, a látogatóknak nagyon türelmesnek kell lenniük, ha szeretnék megfigyelni őket - írja a hvg.hu az amszterdami AT5 televízió alapján.

Az újszülött kancsilról a képet ide kattintva láthatja!

Szerző

Virágzik a pipacs Debrecennél

Publikálás dátuma
2015.06.11. 10:25
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A pipacs vagy vadmák (Papaver rhoeas) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj - írja a Wikipédia.

A pipacs feltűnő és ismert, 30–80 centiméter magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan, mélyen szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrösek. A végálló virágok átmérője 5–8 centiméter. Mindegyik virágnak négy lángvörös sziromlevele van, a tövén fekete folttal. Termése fordított tojás alakú, kopasz, többrekeszű, lyukakkal nyíló tok, amit népiesen „borstartónak” neveznek. Utak szélén, parlagokon, gyomtársulásokban nő, 1800 m magasságig. A 20. század közepén még a gabonák egyik alapvető gyomnövénye volt, azóta a vegyszeres gyomirtás jobbára kiszorította a vetésekből. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal együtt ma is tömegesen terem. Kerti növénynek ma már ritkán ültetik (bár több, dísznövényként nemesített változata létezik); ilyenkor magról szaporítható. Terméséből a szél rázza ki a magokat.

Magját sütemények és saláták ízesítésére, salátaolaj készítésére használják. Leveleit nyersen vagy főzve fogyasztják (mint a spenótot), de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. Virágszirmait vörös ételfesték készítésére, szirupkészítésre használják. Régen bort is színeztek vele. Gyermekeknél a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat!

Szerző
Témák
Debrecen pipacs