csók;szocpol;

2015-06-15 07:21:00

CSOK a magyar családoknak

Hosszú ideje ígérgette a kormány, hogy új lakástámogatási rendszert vezet be, és csodák csodája ez a régóta dédelgetett terv július 1-jétől meg is valósul. A keresztségben Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) nevet kiérdemlő rendszert nyugodtan tekinthetjük a szocpol modernizált változatának. Már csak a bankokat kell rávenni, hogy a lakosságnak is hitelezzenek, ám ez a jelek szerint még odébb van.

Javulhat azoknak a háztartásoknak a hitelképessége, amelyek jogosultak az új szocpol-támogatásra. A hitelezési portálok tapasztalatai szerint a Családi Otthonteremtési Kedvezményt várták is a lakásvásárlók, sokan közülük a feltételek megismerése óta többször újrakalkuláltatták, mennyit tudnak áldozni új lakásingatlan vásárlására, illetve mekkora törlesztőrészletet tudnak biztonságosan fizetni.

A megreformált szocpol újdonsága - hívta fel lapunk figyelmét Gergely Péter -, hogy a CSOK már nemcsak építésre és új lakás vásárlására, de használt lakásra, illetve bővítésre is felvehető lesz. A BankRáció internetes portál szakértője szerint további könnyítés, hogy egy gyerekkel, és már akár 40 négyzetméteres lakásra is lehet a CSOK-ot igényelni, de továbbra is fennmaradt az a lehetőség is, hogy a születendő gyermekre szintén lehet igényt alapozni. A legnagyobb támogatható lakásméret viszont igen gáláns mert akár 160 négyzetméteres is lehet - mondta Gergely Péter.

Ami az összeget illeti - folytatta a BankRáció szakértője, a vissza nem térítendő támogatás minimálisan 500 ezer, a maximálisan pedig 3,25 millió forint lehet. Az utóbbira akkor válik jogosulttá a hiteligénylő, ha 4 gyereke van emellett az ingatlanra előírt energiahatékonysági feltételeket is teljesíti, és 100-160 négyzetméteres lakást vásárol. Újdonság az is, hogy új lakásnál ugyan továbbra is minimum B kategóriás energiahatékonysági bizonyítványt kérnek, de a használtaknál - megfelelő hatósági igazolással - megelégszenek még a C-nél rosszabbal is. Ha nem így tennének, akkor számos lakható, de régi lakás eladhatatlanná válhatna.

Az nyilvánvaló volt, hogy nem csak a támogatás összegét, de a megvételre kiszemelt használt lakásingatlan árának felső határát is korlátozzák. Budapesten ez 35, a dunántúli megyeszékhelyeken 28, az alföldi és észak-magyarországi megyeszékhelyeken pedig 25 millió forint. (A kisebb településeken ez az összeghatár természetesen még kisebb.) Az új lakásoknál - a hazai szokásoknak megfelelően - a négyzetméterárat szabják meg, energiahatékonyságtól függően, ami így 300 illetve 350 ezer forint. A CSOK-kal támogatott lakásra 10 évig az állam elidegenítési tilalmat jegyez be, de kedvezményeket át lehet vinni másik ingatlanra, ha időközben mégis új lakásba költözne a támogatott család.

Már a korábbi szocpol is tartalmazott egy olyan korlátozást - amit most a CSOK is átvett -, hogy az igénylők és a velük együtt költöző családtagok közül egyiknek sem lehet tulajdonrésze egy másik lakásban. A jogalkotó szándéka egyértelmű - mondják a hozzáértők: senki ne vehessen fel támogatást akkor, ha van másik lakásingatlana. Így a törvény arra ösztönöz, hogy ha ez az állapot fennáll, akkor akinek lakástulajdona van, és a CSOK-ra igényt tart, akkor adja el azt, és az így kapott pénzt forgassa be az új lakásába. A jogalkotó ugyanakkor ismervén a tényleges helyzetet, kivétel tesz az olyan ingatlanrészekkel, amelyekben legfeljebb 50 százalékos tulajdonrésze van a CSOK-ot igénybevevőnek, de a kivételezettség lehetősége csak akkor áll fenn, ha az ingatlanhoz örökölés révén, vagy a tulajdonközösség megszűnése nyomán jutott hozzá a CSOK-ra számító. (Még a kivételek számát szaporítja, ha valaki több, mint két esztendeje olyan lakást örökölt, amiben haszonélvező lakik, vagy ha az ingatlan már bontásra van ítélve.) Kizáró ok viszont, ha valakinek adóhátraléka vagy egészségpénztári tartozása van.

Újraértelmezett jelzáloghitel
Sokaknak a támogatáson túl a banki hitelfelvétel adhat esélyt álmaik ingatlanjának megszerzéséhez. A devizahiteles kálvária azonban rávilágít, hogy a családoknak a jövőbeni kötelezettségeiket, tehervállalásukat alaposabban kell megtervezniük. Kormányzati berkekben a hitelfelvételi kedv fokozódására számítanak, a bankok oldalán pedig egyenesen hitelezési versenyről beszélnek. Varga Mihály a hét végi Napi Gazdaságban megjelent nyilatkozatában ezt a bankadócsökkentés és a hitelezésben élen járt bankok további adókedvezményére alapozta. Úgy véli évi tízmilliárd forint adókedvezmény elegendő ösztönző lehet a hitelezési aktivitás fokozására, ám azt a gazdasági miniszter sem tagadja, hogy elsősorban a vállalkozók hitelezésében számít előrelépésre. A lakossági, és ezen belül a hosszú futamidejű lakáshiteleken még egy két évig "gondolkodnak" a bankok - derült ki Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének a Reutersnek adott interjújából.
Az óvatos hozzáállást - a lakossági piac átlagosnál nagyobb kockázatain túl - az is magyarázza, hogy a deviza jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forint eszközök és források közötti lejárati eltérés. Azaz forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége 10 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, miközben a bankrendszer forint forrásai - jellemzően betétek formájában - éven belüli lejáratúak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért azt tervezi, hogy 2016. október 1-jétől bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM), amelynek minimális elvárt szintje 15 százalék lesz, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú lejáratú értékpapírokkal kell finanszírozni, amelyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg.A JMM bevezetése csökkenti a lejárati idő eltéréséből eredő kockázatot. Az új szabályozás hatására az MNB előzetes becslése szerint mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátása várható, amelyeket színesítik a befektetési eszközök tárházát, még ha azokat elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolják majd meg.