CSOK a magyar családoknak

Publikálás dátuma
2015.06.15. 07:21
Az újlakás-építést nem, de a használtak forgalmát fellendítheti az új szocpol FOTÓ: NÉPSZAVA
Hosszú ideje ígérgette a kormány, hogy új lakástámogatási rendszert vezet be, és csodák csodája ez a régóta dédelgetett terv július 1-jétől meg is valósul. A keresztségben Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) nevet kiérdemlő rendszert nyugodtan tekinthetjük a szocpol modernizált változatának. Már csak a bankokat kell rávenni, hogy a lakosságnak is hitelezzenek, ám ez a jelek szerint még odébb van.

Javulhat azoknak a háztartásoknak a hitelképessége, amelyek jogosultak az új szocpol-támogatásra. A hitelezési portálok tapasztalatai szerint a Családi Otthonteremtési Kedvezményt várták is a lakásvásárlók, sokan közülük a feltételek megismerése óta többször újrakalkuláltatták, mennyit tudnak áldozni új lakásingatlan vásárlására, illetve mekkora törlesztőrészletet tudnak biztonságosan fizetni.

A megreformált szocpol újdonsága - hívta fel lapunk figyelmét Gergely Péter -, hogy a CSOK már nemcsak építésre és új lakás vásárlására, de használt lakásra, illetve bővítésre is felvehető lesz. A BankRáció internetes portál szakértője szerint további könnyítés, hogy egy gyerekkel, és már akár 40 négyzetméteres lakásra is lehet a CSOK-ot igényelni, de továbbra is fennmaradt az a lehetőség is, hogy a születendő gyermekre szintén lehet igényt alapozni. A legnagyobb támogatható lakásméret viszont igen gáláns mert akár 160 négyzetméteres is lehet - mondta Gergely Péter.

Ami az összeget illeti - folytatta a BankRáció szakértője, a vissza nem térítendő támogatás minimálisan 500 ezer, a maximálisan pedig 3,25 millió forint lehet. Az utóbbira akkor válik jogosulttá a hiteligénylő, ha 4 gyereke van emellett az ingatlanra előírt energiahatékonysági feltételeket is teljesíti, és 100-160 négyzetméteres lakást vásárol. Újdonság az is, hogy új lakásnál ugyan továbbra is minimum B kategóriás energiahatékonysági bizonyítványt kérnek, de a használtaknál - megfelelő hatósági igazolással - megelégszenek még a C-nél rosszabbal is. Ha nem így tennének, akkor számos lakható, de régi lakás eladhatatlanná válhatna.

Az nyilvánvaló volt, hogy nem csak a támogatás összegét, de a megvételre kiszemelt használt lakásingatlan árának felső határát is korlátozzák. Budapesten ez 35, a dunántúli megyeszékhelyeken 28, az alföldi és észak-magyarországi megyeszékhelyeken pedig 25 millió forint. (A kisebb településeken ez az összeghatár természetesen még kisebb.) Az új lakásoknál - a hazai szokásoknak megfelelően - a négyzetméterárat szabják meg, energiahatékonyságtól függően, ami így 300 illetve 350 ezer forint. A CSOK-kal támogatott lakásra 10 évig az állam elidegenítési tilalmat jegyez be, de kedvezményeket át lehet vinni másik ingatlanra, ha időközben mégis új lakásba költözne a támogatott család.

Már a korábbi szocpol is tartalmazott egy olyan korlátozást - amit most a CSOK is átvett -, hogy az igénylők és a velük együtt költöző családtagok közül egyiknek sem lehet tulajdonrésze egy másik lakásban. A jogalkotó szándéka egyértelmű - mondják a hozzáértők: senki ne vehessen fel támogatást akkor, ha van másik lakásingatlana. Így a törvény arra ösztönöz, hogy ha ez az állapot fennáll, akkor akinek lakástulajdona van, és a CSOK-ra igényt tart, akkor adja el azt, és az így kapott pénzt forgassa be az új lakásába. A jogalkotó ugyanakkor ismervén a tényleges helyzetet, kivétel tesz az olyan ingatlanrészekkel, amelyekben legfeljebb 50 százalékos tulajdonrésze van a CSOK-ot igénybevevőnek, de a kivételezettség lehetősége csak akkor áll fenn, ha az ingatlanhoz örökölés révén, vagy a tulajdonközösség megszűnése nyomán jutott hozzá a CSOK-ra számító. (Még a kivételek számát szaporítja, ha valaki több, mint két esztendeje olyan lakást örökölt, amiben haszonélvező lakik, vagy ha az ingatlan már bontásra van ítélve.) Kizáró ok viszont, ha valakinek adóhátraléka vagy egészségpénztári tartozása van.

Újraértelmezett jelzáloghitel
Sokaknak a támogatáson túl a banki hitelfelvétel adhat esélyt álmaik ingatlanjának megszerzéséhez. A devizahiteles kálvária azonban rávilágít, hogy a családoknak a jövőbeni kötelezettségeiket, tehervállalásukat alaposabban kell megtervezniük. Kormányzati berkekben a hitelfelvételi kedv fokozódására számítanak, a bankok oldalán pedig egyenesen hitelezési versenyről beszélnek. Varga Mihály a hét végi Napi Gazdaságban megjelent nyilatkozatában ezt a bankadócsökkentés és a hitelezésben élen járt bankok további adókedvezményére alapozta. Úgy véli évi tízmilliárd forint adókedvezmény elegendő ösztönző lehet a hitelezési aktivitás fokozására, ám azt a gazdasági miniszter sem tagadja, hogy elsősorban a vállalkozók hitelezésében számít előrelépésre. A lakossági, és ezen belül a hosszú futamidejű lakáshiteleken még egy két évig "gondolkodnak" a bankok - derült ki Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének a Reutersnek adott interjújából.
Az óvatos hozzáállást - a lakossági piac átlagosnál nagyobb kockázatain túl - az is magyarázza, hogy a deviza jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forint eszközök és források közötti lejárati eltérés. Azaz forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége 10 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, miközben a bankrendszer forint forrásai - jellemzően betétek formájában - éven belüli lejáratúak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért azt tervezi, hogy 2016. október 1-jétől bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM), amelynek minimális elvárt szintje 15 százalék lesz, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú lejáratú értékpapírokkal kell finanszírozni, amelyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg.A JMM bevezetése csökkenti a lejárati idő eltéréséből eredő kockázatot. Az új szabályozás hatására az MNB előzetes becslése szerint mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátása várható, amelyeket színesítik a befektetési eszközök tárházát, még ha azokat elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolják majd meg.



Szerző
Témák
szocpol csók

Egészségügy - Kifogynak az érvekből

Publikálás dátuma
2015.06.15. 07:04
FOTÓ: Népszava
Az egészségügyről hetek óta tartó vitában már kifogynak az érvekből a felek, az alapellátási kerettörvény pénteki tárgyalásakor elhangzottakat veszik elő a frakciók „a magyar egészségügy helyzetéről” szóló hétfő délutáni. Ez derül ki ellenzéki képviselőkkel folytatott beszélgetéseinkből és az ágazat hétvégi állami híreiből. 

Az MSZP kezdeményezésére beiktatott napirendet késő délután, kora este tárgyalják, várhatóan média- és képviselői érdeklődés nélkül, egyre jobban kiüresedő széksorokkal. A jó esetben vita-félnapnak nevezhető felszólalások kicsivel több, mint négy órát kaptak a képviselők drága idejéből, ennek fele értelemszerűen a kormánypártoké, amelyek megkeresésünkre nem akartak előzetes összefoglalót adni érveikből.

Ma senki nem tudja, merre akar haladni a kormány, két fideszes sem ért egyet egymással, a stratégiának nevezett helyzetelemzések nem számon kérhetőek – mondja a szocialisták délutáni vezérszónoka. Tukacs István kommunikációs egészségpolitikának tartja az utóbbi hónapok állami lépéseit, egyben sürgeti, hogy a politika és a szakma bevonásával azonnal kezdődjön érdemi egyeztetés olyan nemzeti ügyekről, mint az egészségügy, az oktatás vagy a nyugdíjrendszer középtávú jövője. Ezeken a területeken minden beavatkozás 5-10 év múlva hoz érdemi eredményeket, amikor egyáltalán nem biztos, hogy a mostani kurzus lesz a kormányzó erő, bűn tehát egymásra mutogatniuk a pártoknak. A szocialista politikus úgy látja, kevés figyelmet kap, hogy még ezen a rossz színvonalú ellátási rendszeren belül is milyen óriási eltérések vannak az ország egyes pontjai között. Biztos jó valamire, ha előbbre kerül a várólistákon az, aki nem kötelező szűréseken vett részt, de a hátrányos helyzetű falvakban az idős, beteg emberek azt sem tudják, mit kellene nekik tenni – érvel a politikus.

Az LMP kihasználta, hogy dupla időkeretet kérhet a parlamenti vitában. A párt vezérszónoka, Ikotity István a legnagyobb gondnak a dolgozói szegénységet tartja. A fizetésekből ma nem lehet megélni, ezért a szakemberek elvándorolnak, az itthon maradók a végletekig túlterheltek – sorolja, majd emlékeztet rá, hogy az év elején átfogó programot dolgoztak ki a bérből élők megélhetési gondjainak felszámolására. Emellett célzott egészségügyi bérfejlesztésre 100 milliárd forintos költségvetési átrendezést javasoltak azért, hogy az alapbérek nettó 50-70 ezer forinttal emelkedhessenek. Az LMP képviselője úgy látja, minderre megvan a fedezet, csak a kormányzati akarat hiányzik.

A frakcióval nem rendelkező pároknak összes 9 perc jut a mai egészségügyi vitanapon. A Demokratikus Koalíció nevében szót kérő Varju László 150 milliárdos működési és ugyanekkora éves fejlesztési igényről beszél. Szerinte az egészséggazdaság képes lenne kitermelni magasabb bérek és ellátási színvonal mellett is, hogy nullszaldós legyen az ágazat, de ehhez át kellene alakítani a biztosítási rendszert és ki kellene dolgozni a külföldi betegek fizetős ellátásának módszertanát, ami bevételt hozna és segítene itthon tartani a kiváló szakembereket is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára egy jobbikos írásbeli kérdésre válaszolva a hétvégén a minőségi betegellátás felé tett elmozdulásként értékelte az utóbbi évek kiegészítő jövedelmeinek alapbéresítését, illetve a rezidensek kiegészítő támogatásának meghosszabbítását a végzett fiatal szakorvosok körében, amihez jövőre az Egészségbiztosítási Alap 53 milliárd forintos megemelése teremt alapot. Morzsák, amelyek nem töltik ki a szakadt szövet házagait. Nemcsak az ágazat dolgozói látják ezt, hanem néha Zombor Gábor államtitkár is igazságpirulát vesz be megnyilatkozásai előtt. Május 12-én az ágazat tízezer tiltakozójával értett egyet: mindenben igazuk van - mondta. Szombaton pedig a magyar védőnői szolgálat százéves fennállását ünneplő parlamenti rendezvényen a kitüntetések mellé azt a mondatot is odaadta az MTI beszámolója szerint, hogy „a következő időszakban csak munkát tudok ígérni és kérni”. Legalább ne kergessen senki illúziót.

Témák
egészségügy

Egészségügy - Kifogynak az érvekből

Publikálás dátuma
2015.06.15. 07:04
FOTÓ: Népszava
Az egészségügyről hetek óta tartó vitában már kifogynak az érvekből a felek, az alapellátási kerettörvény pénteki tárgyalásakor elhangzottakat veszik elő a frakciók „a magyar egészségügy helyzetéről” szóló hétfő délutáni. Ez derül ki ellenzéki képviselőkkel folytatott beszélgetéseinkből és az ágazat hétvégi állami híreiből. 

Az MSZP kezdeményezésére beiktatott napirendet késő délután, kora este tárgyalják, várhatóan média- és képviselői érdeklődés nélkül, egyre jobban kiüresedő széksorokkal. A jó esetben vita-félnapnak nevezhető felszólalások kicsivel több, mint négy órát kaptak a képviselők drága idejéből, ennek fele értelemszerűen a kormánypártoké, amelyek megkeresésünkre nem akartak előzetes összefoglalót adni érveikből.

Ma senki nem tudja, merre akar haladni a kormány, két fideszes sem ért egyet egymással, a stratégiának nevezett helyzetelemzések nem számon kérhetőek – mondja a szocialisták délutáni vezérszónoka. Tukacs István kommunikációs egészségpolitikának tartja az utóbbi hónapok állami lépéseit, egyben sürgeti, hogy a politika és a szakma bevonásával azonnal kezdődjön érdemi egyeztetés olyan nemzeti ügyekről, mint az egészségügy, az oktatás vagy a nyugdíjrendszer középtávú jövője. Ezeken a területeken minden beavatkozás 5-10 év múlva hoz érdemi eredményeket, amikor egyáltalán nem biztos, hogy a mostani kurzus lesz a kormányzó erő, bűn tehát egymásra mutogatniuk a pártoknak. A szocialista politikus úgy látja, kevés figyelmet kap, hogy még ezen a rossz színvonalú ellátási rendszeren belül is milyen óriási eltérések vannak az ország egyes pontjai között. Biztos jó valamire, ha előbbre kerül a várólistákon az, aki nem kötelező szűréseken vett részt, de a hátrányos helyzetű falvakban az idős, beteg emberek azt sem tudják, mit kellene nekik tenni – érvel a politikus.

Az LMP kihasználta, hogy dupla időkeretet kérhet a parlamenti vitában. A párt vezérszónoka, Ikotity István a legnagyobb gondnak a dolgozói szegénységet tartja. A fizetésekből ma nem lehet megélni, ezért a szakemberek elvándorolnak, az itthon maradók a végletekig túlterheltek – sorolja, majd emlékeztet rá, hogy az év elején átfogó programot dolgoztak ki a bérből élők megélhetési gondjainak felszámolására. Emellett célzott egészségügyi bérfejlesztésre 100 milliárd forintos költségvetési átrendezést javasoltak azért, hogy az alapbérek nettó 50-70 ezer forinttal emelkedhessenek. Az LMP képviselője úgy látja, minderre megvan a fedezet, csak a kormányzati akarat hiányzik.

A frakcióval nem rendelkező pároknak összes 9 perc jut a mai egészségügyi vitanapon. A Demokratikus Koalíció nevében szót kérő Varju László 150 milliárdos működési és ugyanekkora éves fejlesztési igényről beszél. Szerinte az egészséggazdaság képes lenne kitermelni magasabb bérek és ellátási színvonal mellett is, hogy nullszaldós legyen az ágazat, de ehhez át kellene alakítani a biztosítási rendszert és ki kellene dolgozni a külföldi betegek fizetős ellátásának módszertanát, ami bevételt hozna és segítene itthon tartani a kiváló szakembereket is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára egy jobbikos írásbeli kérdésre válaszolva a hétvégén a minőségi betegellátás felé tett elmozdulásként értékelte az utóbbi évek kiegészítő jövedelmeinek alapbéresítését, illetve a rezidensek kiegészítő támogatásának meghosszabbítását a végzett fiatal szakorvosok körében, amihez jövőre az Egészségbiztosítási Alap 53 milliárd forintos megemelése teremt alapot. Morzsák, amelyek nem töltik ki a szakadt szövet házagait. Nemcsak az ágazat dolgozói látják ezt, hanem néha Zombor Gábor államtitkár is igazságpirulát vesz be megnyilatkozásai előtt. Május 12-én az ágazat tízezer tiltakozójával értett egyet: mindenben igazuk van - mondta. Szombaton pedig a magyar védőnői szolgálat százéves fennállását ünneplő parlamenti rendezvényen a kitüntetések mellé azt a mondatot is odaadta az MTI beszámolója szerint, hogy „a következő időszakban csak munkát tudok ígérni és kérni”. Legalább ne kergessen senki illúziót.

Témák
egészségügy