Vádlottak padján a volt pedofil érsek

Pedofília és gyermekpornográf felvételek birtoklásának vádjával a vatikáni bíróság elé állítják Josef Wesolowski volt lengyel érseket és korábbi apostoli nunciust - jelentette be hétfőn a Vatikán.

A tárgyalás július 11-én kezdődik. Jozef Wesolowskit tavaly laikus státusba helyezték.             

A 67 éves volt lengyel pap a nyolcvanas évektől dolgozott a vatikáni diplomáciában. 2008 és 2013 között apostoli nunciusként szolgált a Dominikai Köztársaságban. Ferenc pápa 2013 nyarán visszahívatta Rómába Josef Wesolowskit az őt érő pedofíliavádak miatt, nem sokkal azután, hogy a karibi ország rendőrsége vizsgálatot indított ellene gyermekekkel való szexuális visszaélés címén.

Wesolowski ügye elsőként a vatikáni Hittani Kongregáció elé került, amely 2014 nyarán laikus státusba helyezte a volt nunciust, vagyis kizárta a papi rendből. A Hittani Kongregáció döntése tulajdonképpen az első fokú vatikáni ítéletnek felelt meg. Ezt követően, 2014. szeptemberében a vatikáni csendőrség őrizetbe vette a volt nunciust. Gyenge egészségi állapota miatt nem a vatikáni fogdába került, hanem majdnem két hónapig a vatikáni bíróság épületének egyik lakosztályában tartották fogva. Majd szabadlábra helyezték, de azóta nem hagyhatta el Vatikánváros területét.  

A pápai állam nem adta ki Jozef Wesolowskit az ezt kérelmező olasz, lengyel és dominikai hatóságoknak sem többek között arra hivatkozva, hogy a volt pap vatikáni államtitkár. Federico Lombardi szentszéki szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Vatikán aktívan együttműködik az érintett államok hatóságaival. 

Giuseppe Dalla Torre, a vatikáni bíróság elnöke közleménye szerint a júliusban kezdődő per két külön vádpontot vizsgál meg. Egyrészt Josef Wesolowskinak felelnie kell a Dominikai Köztársaságban elkövetett cselekményekért, ahol tanúvallomások szerint 8-17 év közötti fiatalokon követett el nemi erőszakot. Másrészt a volt papot pedopornográf felvételek birtoklásával is vádolják a Rómába való visszahívása és az őrizetbe vétele közötti időszakban, vagyis 2013 és 2014 nyara között. Tavalyi őrizetbe vételekor a vatikáni csendőrség Josef Wesolowski számítógépén mintegy százezer pornográf fotót és videót talált. A gyermekpornográfia bűncselekményét Ferenc pápa 2013-ban vezette be az egyházi jogba.    

Szintén hétfőn Ferenc pápa elfogadta John Clayton Nienstedtnek, az egyesült államokbeli Saint Paul és Minneapolis érsekének, valamint Lee Anthony Piché segédpüspöknek a lemondását. Mindkettőjükkel szemben az a vád merült fel, hogy papok által elkövetett pedofíliaügyeket lepleztek.  

Szerző
Frissítve: 2015.06.15. 16:33

Ráég a kormányra a Quaestor-botrány?A Ház előtt a bevándorlás is

Publikálás dátuma
2015.06.15. 15:14
Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
A brókerbotrányról, a bevándorlásról, az egészségügyről és Modern városok program keretében Székesfehérvárral kötött megállapodásról volt szó hétfőn a napirend előtti felszólalások között az Országgyűlésben.

LMP: a kormány nem akarja, hogy ráégjen a Quaestor-botrány

Schmuck Erzsébet - emlékeztetve arra, az Országgyűlés múlt héten nem fogadta el a pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjait - azt mondta, ezzel a törvénnyel akarta a kormány elkerülni, hogy ráégjen a Quaestor-botrány, a javaslatban azonban nem voltak olyan pontok, amelyek a brókercégek ellenőrzésének szigorításáról szóltak volna. Szerinte a törvénnyel a jegybanknak nem kell számot adni arról, hogy a pénzügyi rendszer felügyelőjeként milyen mulasztásokat vétett. 

Az LMP viselkedése ugyanolyan ebben az ügyben, mint amilyen Sallai R. Benedeké (LMP) a földpályázatok ügyében: kritizálja a pályázati rendszert, miközben annak az egyik legnagyobb nyertese -  reagált Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

A KDNP nem határon belül segítené a bevándorlókat

Harrach Péter (KDNP) a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy összegzett: a baloldal a magyar nemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja megakadályozni azt, hogy védekezhessen az ország a migrációval szemben, amely veszélyt jelent Magyarországra, Európára nézve.    

MSZP: több forrás kell az egészségügyre

Tukacs István (MSZP) az egészségügyről a nap folyamán tartandó parlamenti vitanap kapcsán több forrást szorgalmazott ennek a szférának. Szerinte az egészségügy működőképességének határára ért, és a vitanapon azt akarják világossá tenni, csak akkor érdemes szakmai koncepciókról tárgyalni, ha van kormányzati szándék a finanszírozás jelentős, legalább 120 milliárd forintos emelésére.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszámolt a kórházi adósságrendezésre szánt hatvanmilliárd forintról, a várólisták csökkentésére fordított összegekről. Idén hat százalékkal bővültek az egészségügy forrásai, jövőre 53 milliárd forinttal lesz több az egészségbiztosítási alap költségvetése - részletezte.      

Jobbik: a kormánynak takargatnivalója van a Quaestor-ügyben

Volner János is a brókerbotrányról beszélt, és több ügyben is a Fidesz, illetve az MSZP érintettségét firtatta. Azt is kérdezte, mi lehet annak a hátterében, hogy a kormány csak a Quaestor ügyfelein segített. A pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjainak elutasítását azzal indokolta, hogy a kormánypárti képviselők nem nyilatkoztak arról, menekítettek-e ki pénzt a Quaestorból bennfentes információk alapján. Nyilvánvaló, hogy a kormánynak ezen a területen valamilyen takargatnivalója van - mondta. Tállai András államtitkár azt kérte, ha a képviselőnek tudomása van arról, hogy bárki bennfentes információval élt vissza, akkor tegyen feljelentést.

Fidesz: Székesfehérvár Magyarország fejlődésének motorja

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy Székesfehérvár ma Magyarország egyik húzóvárosa, legerősebb motorja az országnak. A tervezett beruházások pedig a város kulturális infrastruktúrájának és egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztését célozzák - mutatott rá.

Húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni

A fideszes Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, az összegző módosító indítvány leginkább érdemi változtatása, hogy az országvédelmi alap előirányzata 100 milliárd forintról 70 milliárdra csökken.
A többi javasolt módosítás közül megemlítette a bankadócsökkentés hatásának átvezetését - ami 10 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a bankszektornak -, hat új nagykövetség megnyitásának egyszeri költségét - ami 3,8 milliárd forintot tesz ki -, a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatását, a Budai Vigadó felújításának elősegítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való felkészülés finanszírozását.

Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy szerintük a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta. Kritizálta továbbá a büdzsé korai elfogadását, valamint azt is mondta, hogy szerinte jelentősen csökkennek az oktatási, egészségügyi és szociális kiadások.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta. Sérelmezte továbbá, hogy szerinte jelentősen csökkentik a települések mozgásterét a gépjárműadóval kapcsolatos változtatások. Emellett uniós beruházásokkal kapcsolatos elvonások is sújthatják az önkormányzatokat - tette hozzá.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Pártja szerint az egykulcsos helyett progresszív személyijövedelemadó-rendszerre lenne szükség. A politikus hiányolta a pedagógusok illetményalapjának emelését és a környezeti kármentesítés forrásait is.

Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő szavai szerint a költségvetés nem szolgálja Magyarország polgárosodását, nem segíti a növekedést, a segítségre szorulókat. Kifogásolta a kormány oktatás- és egészségügy-politikáját. Előbbi szerinte gyermek- és tudásellenes, a fiatalok elhagyják miatta az országot. Az egészségügyben is változtatni kell, húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni - mondta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is. A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja - közölte, az intézkedések közül pedig kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését, a családi adókedvezmény bővítését és az állami rezsicsökkentést.

Szerző
Frissítve: 2015.06.15. 16:28

Ráég a kormányra a Quaestor-botrány?A Ház előtt a bevándorlás is

Publikálás dátuma
2015.06.15. 15:14
Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
A brókerbotrányról, a bevándorlásról, az egészségügyről és Modern városok program keretében Székesfehérvárral kötött megállapodásról volt szó hétfőn a napirend előtti felszólalások között az Országgyűlésben.

LMP: a kormány nem akarja, hogy ráégjen a Quaestor-botrány

Schmuck Erzsébet - emlékeztetve arra, az Országgyűlés múlt héten nem fogadta el a pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjait - azt mondta, ezzel a törvénnyel akarta a kormány elkerülni, hogy ráégjen a Quaestor-botrány, a javaslatban azonban nem voltak olyan pontok, amelyek a brókercégek ellenőrzésének szigorításáról szóltak volna. Szerinte a törvénnyel a jegybanknak nem kell számot adni arról, hogy a pénzügyi rendszer felügyelőjeként milyen mulasztásokat vétett. 

Az LMP viselkedése ugyanolyan ebben az ügyben, mint amilyen Sallai R. Benedeké (LMP) a földpályázatok ügyében: kritizálja a pályázati rendszert, miközben annak az egyik legnagyobb nyertese -  reagált Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

A KDNP nem határon belül segítené a bevándorlókat

Harrach Péter (KDNP) a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy összegzett: a baloldal a magyar nemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja megakadályozni azt, hogy védekezhessen az ország a migrációval szemben, amely veszélyt jelent Magyarországra, Európára nézve.    

MSZP: több forrás kell az egészségügyre

Tukacs István (MSZP) az egészségügyről a nap folyamán tartandó parlamenti vitanap kapcsán több forrást szorgalmazott ennek a szférának. Szerinte az egészségügy működőképességének határára ért, és a vitanapon azt akarják világossá tenni, csak akkor érdemes szakmai koncepciókról tárgyalni, ha van kormányzati szándék a finanszírozás jelentős, legalább 120 milliárd forintos emelésére.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszámolt a kórházi adósságrendezésre szánt hatvanmilliárd forintról, a várólisták csökkentésére fordított összegekről. Idén hat százalékkal bővültek az egészségügy forrásai, jövőre 53 milliárd forinttal lesz több az egészségbiztosítási alap költségvetése - részletezte.      

Jobbik: a kormánynak takargatnivalója van a Quaestor-ügyben

Volner János is a brókerbotrányról beszélt, és több ügyben is a Fidesz, illetve az MSZP érintettségét firtatta. Azt is kérdezte, mi lehet annak a hátterében, hogy a kormány csak a Quaestor ügyfelein segített. A pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjainak elutasítását azzal indokolta, hogy a kormánypárti képviselők nem nyilatkoztak arról, menekítettek-e ki pénzt a Quaestorból bennfentes információk alapján. Nyilvánvaló, hogy a kormánynak ezen a területen valamilyen takargatnivalója van - mondta. Tállai András államtitkár azt kérte, ha a képviselőnek tudomása van arról, hogy bárki bennfentes információval élt vissza, akkor tegyen feljelentést.

Fidesz: Székesfehérvár Magyarország fejlődésének motorja

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy Székesfehérvár ma Magyarország egyik húzóvárosa, legerősebb motorja az országnak. A tervezett beruházások pedig a város kulturális infrastruktúrájának és egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztését célozzák - mutatott rá.

Húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni

A fideszes Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, az összegző módosító indítvány leginkább érdemi változtatása, hogy az országvédelmi alap előirányzata 100 milliárd forintról 70 milliárdra csökken.
A többi javasolt módosítás közül megemlítette a bankadócsökkentés hatásának átvezetését - ami 10 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a bankszektornak -, hat új nagykövetség megnyitásának egyszeri költségét - ami 3,8 milliárd forintot tesz ki -, a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatását, a Budai Vigadó felújításának elősegítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való felkészülés finanszírozását.

Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy szerintük a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta. Kritizálta továbbá a büdzsé korai elfogadását, valamint azt is mondta, hogy szerinte jelentősen csökkennek az oktatási, egészségügyi és szociális kiadások.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta. Sérelmezte továbbá, hogy szerinte jelentősen csökkentik a települések mozgásterét a gépjárműadóval kapcsolatos változtatások. Emellett uniós beruházásokkal kapcsolatos elvonások is sújthatják az önkormányzatokat - tette hozzá.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Pártja szerint az egykulcsos helyett progresszív személyijövedelemadó-rendszerre lenne szükség. A politikus hiányolta a pedagógusok illetményalapjának emelését és a környezeti kármentesítés forrásait is.

Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő szavai szerint a költségvetés nem szolgálja Magyarország polgárosodását, nem segíti a növekedést, a segítségre szorulókat. Kifogásolta a kormány oktatás- és egészségügy-politikáját. Előbbi szerinte gyermek- és tudásellenes, a fiatalok elhagyják miatta az országot. Az egészségügyben is változtatni kell, húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni - mondta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is. A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja - közölte, az intézkedések közül pedig kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését, a családi adókedvezmény bővítését és az állami rezsicsökkentést.

Szerző
Frissítve: 2015.06.15. 16:28