A Figyelő azonban megkereste az előző tulajt, a szintén magyar származású Julian Beck műgyűjtőt, aki elmondta, hétmillió dollárért vált meg a képtől 12 évvel ezelőtt. Beck azt is elmondta, hogy annak idején azzal a feltétellel hagyta a Golgotát a Magyar Nemzeti Múzeumnál, hogy az állam kiviteli kötelezettséget vállal rá, tehát visszaviheti Amerikába.
Amikor Pákh Imre nem volt hajlandó elfogadni a hatmilliós ajánlatot a kért 9 millió helyett, bejelentette, hogy elviteti a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia darabját. A Miniszterelnökség erre gyorsan elrendelte a festmény védési eljárását, aminek feltételei között szerepel, hogy a védett képet nem lehet kivinni az országból. Ebben az esetben az állam azonban nagyon ráfázhat, mert Pákhnak egyszerűen csak a nemzetközi bírósághoz kell fordulnia, hogy hatásosan emlékeztesse a magyar kormányt régebben vállalt kötelezettségére.
A magyarországi kiállításokra kölcsönadott műtárgyakat az örökségvédelmi és a kölcsönzött kulturális javakról szóló törvények szigorúan védik, így a visszaviteli kötelezettséggel behozott képet nem lehet védetté nyilvánítani - közölte a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, amely évente 30-40 új védést mond ki.
Egy műtárgy védettsége annyit tesz, hogy azt tulajdonosa nem viheti ki engedély nélkül az országból, és időnként köteles hozzáférhetővé tenni kiállítás és kutatás céljából. A védetté nyilvánítás nem újdonság és nem is magyar sajátosság: Görögországban például minden 1833 előtti tárgy védettnek minősül és kiviteli tilalom alá esik. Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában egyedi eljárással nyilvánítják védetté a műtárgyakat.
