Előfizetés

Miért nem bűncselekmény a plakátrongálás?

Jogellenesek voltak a plakátrongálás miatti előállítások, a plakátok lefestése ugyanis nem minősül „grafitti-bűncselekménynek” - írta a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi blogja. A Helsinki Figyelő felidézte: a falfirkálással elkövetett rongálás (amely függetlenül attól, hogy mekkora kárt okoz, nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül) 2010-ben került a Btk.-ba.

A törvény indokolása szerint a jogalkotó a módosítással az „esztétikus épített környezethez való jogot” kívánta megvédeni. Az alaptörvény szerint a jogszabályokat elsősorban a céljukkal és az alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. Márpedig a minimális kárt okozó rongálást csak akkor lehet alkotmányosan büntetni, ha van egy kiemelt közérdek – az épített környezet épsége –, amely indokolja, hogy az állam a legsúlyosabb jogi eszközhöz folyamodjon. Nem véletlenül szerepel a Btk.-ban a „falfirka” szó, hívta fel a figyelmet a Helsinki Figyelő, ami világosan utal arra, hogy épített, vagyis állandó dolgok védelméről szól a szabályozás.

Hogy nem bármilyen felület esetén alkalmazható a büntetőjog, arról született is már jogerős bírósági döntés. Az idén január 10-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta azt az elsőfokú végzést, amely bűncselekmény hiányában megszüntette a Szabadság téri megszállási emlékműre kihelyezett molinót átfestő karikaturista elleni büntetőeljárást. Lapunk munkatársa, Pápai Gábor ügyében a döntés indoka az volt, hogy "egy olyan, ideiglenes kerítésre helyezett védőponyva, mely azt a célt szolgálja, hogy az építkezési területről kevesebb szennyezőanyag kerüljön ki a közterületre, nem lehet falfirka elkövetésének tárgya. Ez ugyanis a Btk. 371. § (7) bekezdés rendelkezéseinek, a magyar nyelv szabályainak és a józan észnek nem megfelelő módon a jogszabály olyan kiterjesztő értelmezését jelentené, amely a jogalkotói akarattal is összeegyeztethetetlen."

A döntés indoka ebben az esetben is az volt, szögezte le a Helsinki Figyelő hogy az a dolog, amire rajz felkerült, ideiglenes céllal volt elhelyezve, a védőponyvát levétel után nem hasznosítják újra eredeti állapotában: „A falfirka elhelyezésének felülete építmény, épület, műtárgy, közterületi berendezési tárgy. (…) Falfirka megállapíthatóságához nélkülözhetetlen a felület nem ideiglenes jellege (…). A felirat eltávolítása egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat, stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.” Vagyis egy plakáton, amely nem képezi az épített környezet részét, és amelyet rendeltetésszerűen rövid idő alatt eltávolítanak és eredeti célra nem használnak fel újra, nem lehet elkövetni a „graffiti-bűncselekményt”.

Egy plakát lefestése tehát legfeljebb szabálysértés lehet. A rendőrségi törvény szerint előállítható az, aki a szabálysértést felszólítás ellenére nem hagyja abba, vagy akivel szemben a szabálysértési eljárás azonnal lefolytatható. Nem ismert olyan eset, hogy valaki a felszólítás ellenére folytatta volna a plakátok átfestését, de arra sem volt példa, hogy azonnal lefolytatták volna a szabálysértési eljárást. Mindez önmagában elég indok az előállítások jogellenessége mellett - írta a Helsinki Figyelő.

Lótrágyával fűtenének

Az Yle finn közszolgálati műsorszóró szerint a kormány célja, hogy a következő évtizedekben az ország leálljon a szénhasználattal és felére csökkentse az importolaj-fogyasztását, ezért a kormány alternatív megoldásokat keres az energiaszükséglet kielégítésére.

A Fortum energiavállalat már hozzá is látott egy, lótrágya és faalapú szemét vegyítésével kifejlesztett bio-tüzelőanyag teszteléséhez. A vállalat szerint három ló éves "termelése" elegendő lenne egy családi otthon egész éves fűtéséhez. A Finnországban élő nagyjából 77 ezer ló tehát több mint 20 ezer otthon ellátásához lenne elegendő.

Az Yle szerint a lótrágya megújuló energiaforrásként való használata az istállók számára is könnyebbséget jelentene, hiszen egyre nagyobb problémát jelent számukra az állatok ürülékének kezelése. A bélsár megtermékenyítő közegként való használata ugyanis tilos az olyan földeken, amelyek vízi utakkal vannak összeköttetésben, és a gazdák nemsokára a szeméttelepekre sem szállíthatják el lovaik ürülékét.

2016-tól tilos lesz szerves hulladékot kihelyezni a finnországi szeméttelepeken - emlékeztetett a BBC News.

Évzárás és kapuzárás a Neptunban - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.15. 20:50
FOTÓ: Tóth Gergő
Megkezdődött a nyári vakáció a budapesti Neptun Általános Iskolában is, az évzáró rendezvény azonban nem volt örömtelinek mondható: az iskolát a kormány előzetes egyeztetések nélkül bezárja, a gyerekeket - akik közül sokan speciális nevelést igényelnek - más iskolákban szórják szét.

A tanárokra is hasonló sors vár, akiket nem tudnak "átszervezni" másik iskolába, a munkájukat is elveszítik. Az iskola közössége heteken keresztül kitartóan küzdött a kormányzati önkény ellen, ám úgy tűnik, hiába - a kormányzati politika tengerébe még a Neptun is belefullad.

A fő képre kattintva galéria nyílik!

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava