Lezsák: mindig volt és mindig lesz magyar összefogás
Az Országgyűlés alelnöke szerint a nagy történelmi pillanatokban mindig volt és mindig lesz magyar összefogás, ahogy volt 1956-ban és 1989. június 16-án is volt a Hősök terén. Lezsák Sándor azt mondta, az újratemetés több volt puszta gyászszertartásnál. Kifejtette: 1989-ben ezen a napon 1956 igazsága és szellemisége kiszabadult a meghamisított történelem és a megtorló bírósági ítéletek lapjairól.
Mint mondta, 26 év után még mindig kerülnek elő újabb tények, dokumentumok, melyek újabb kérdéseket vetnek fel, de az soha nem lehet kérdés, hogy 1956 forradalmában a magyar nemzet és a népakarat nyilvánult meg. Az sem lehet kérdés - folytatta - , hogy a kommunista a megtorlást nemcsak a vérszomjas bosszú vezérelte, hanem az a tudatos elhatározás is, hogy a politikai gyilkosságokkal a magyarságot lehetőleg örök időre eltántorítsák nemzeti önazonossága és érdekei védelmétől akár súlyos véráldozat árán is.
Ellen kell állni a demokrácia csorbításának
Ellen kell állni minden olyan törekvésnek, amely csorbítani akarja a demokráciát - jelentette ki Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke kedden.
A független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: 1958. június 16., Nagy Imre és társai kivégzésének napja arra emlékeztet, milyen embertelen volt a kommunista diktatúra, milyen gyalázatos volt az elnyomás a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben. 1989-ben pedig sokan tettek, dolgoztak, demonstráltak azért, hogy Magyarországon szabadság, tolerancia, demokrácia és piacgazdaság legyen - folytatta.
Nagy Imre a Nyugatot választotta
Az Együttnek és ifjúsági szervezetének, az Igennek a belvárosi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobornál tartott megemlékezésén Szigetvári Viktor azt mondta: Nagy Imre egy európai szövetséges rendszerben képzelte el az ország jövőjét. Ez még akkor is igaz, ha a forradalmárok az esetleges győzelmük után összevesztek volna Magyarország iránya és fejlődése miatt - tette hozzá. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: "a nyugati értékválasztás egyértelmű volt". "Fájdalom, hogy 2015-ben Magyarországon egy ellenzéki pártnak mindezt úgy kell emlegetnie, hogy ez releváns probléma" - fogalmazott.
Szigetvári Viktor kijelentette, büszkék arra, hogy 1989-1990-ben a rendszerváltó alapító atyák olyan modellt választottak Magyarországnak, amely európai integrációról, Magyarország szociális piacgazdasággá változtatásáról és a liberális demokráciáról szólt. A liberális demokrácia mára megszűnt Magyarországon - mondta a pártelnök, hangsúlyozva: az Együtt "elkötelezett abban, hogy a 2018-as kormányváltás után ezt helyreállítsa". A beszéd után a párt vezetői, aktivistái és szimpatizánsai fehér rózsákat helyeztek el Nagy Imre szobránál.
MTI Fotó: Soós Lajos
Nagy Imre példája előtt ma is meghajolunk
Ötvenhét év után is főhajtást érdemel Nagy Imre egykori miniszterelnök példája, aki a forradalom hatására még élete árán is hazáját és nemzetét választotta - hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke kitért arra, hogy Nagy Imre egész politikai pályafutása ellentmondásos képet mutat: 1956-ig egy a néphez valamelyest közelebb álló kommunista pártkáder életútja az övé, azonban a forradalom során az akkori miniszterelnök szembesült azzal, hogy választania kell kommunizmus és szabadság, diktatúra és népuralom, nemzetköziség és nemzet között.
Gulyás Gergely beszéde. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nagy Imre a forradalom hatására értette meg Kós Károly író, építész igazságát: "az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja, aki ez alól kihúzza magát, az népe árulója". A fideszes képviselő szerint Nagy Imre példája bizonyítja, hogy a Saulusból Paulusszá válás akkor lehet maradandóan hiteles, "ha a bűnt nem csupán bűnbocsánat, hanem megigazulás is követi".
