Zugló védi a Városligetet

Publikálás dátuma
2015.06.17. 07:03
Baán László és Karácsony Gergely egy meghekkelt kormányplakáttal: Ha külföldi sztárépítész vagy, ne vágasd ki a városligeti fáka
A zuglói önkormányzat továbbra sem támogatja, hogy teljesen megvalósuljon a Budapest Liget projekt. Karácsony Gergely polgármester szerint a kormány által tervezett múzeumi negyed túl sok zöld területet venne el a Városligetből. Baán László, a projekt miniszteri biztosa viszont állítja, tekintettel lesznek az ökoszisztémára, az építkezések jövő év elején indulnak.

Ha Budapest más területén valósulna meg egy hasonló kaliberű projekt, az turisztikai szempontból sok bevételt hozna, de így tönkreteszi a Városligetet - mondta sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely annak kapcsán, hogy a fővárosi önkormányzat honlapján hétfőn megjelent egy előterjesztés, melynek értelmében újranyitják az egyeztetéseket a városligeti építési szabályzatról. Zugló PM-es polgármesterének legfőbb kifogása a kormány terveivel kapcsolatban, hogy a tervezett múzeumi épületek csak úgy férnének el, ha az a zöld terület és a fák rovására menne. Az Állatkert bővítését támogatandónak nevezte, de elutasította az Állatkert főigazgatója, Persányi Miklós javaslatát, hogy a Biodóm zöldfelületét számolják bele a Liget zöldfelületébe. Arra reagálva, hogy a napokban aláírták a városligeti tóhoz tervezett Magyar Zene Házának tervezési szerződését, elmondta: a japán építész, aki végül az épületet tervezheti, úgy adta le terveit, hogy élőben még nem is látta a Városligetet.

A tájékoztatón megjelenő Baán László, a projekt miniszteri biztosa kifejtette, hogy a kormány a zöld területek helyett a lebetonozott részeket számolná fel a projekt során, továbbá a városligeti fák 2-3 százaléka érintett a beruházásban, de ezeket is pótolni fogják. Hozzátette, a kabinet rövidesen újra áttekinti a Liget Budapest projektet, az építkezés jövő év elején indulhat meg.

Megírtuk: a zuglói képviselő-testület ellenzi a budapesti Városligetbe tervezett Múzeumi Negyed megépítését, csak a meglévő épületek felújítását üdvözölték. A polgármester elhibázottnak tartja a projektet: ha a kormány szándéka szerint turistaközponttá válik a terület, akkor ott a budapestiek már nem tudnak úgy pihenni, ahogy most. A fővárosiak elveszítenek egy közparkot, akkor is, ha az "csili-vili" lesz - fogalmazott Karácsony. A zuglói civilek is tiltakoztak a Liget Budapest program ellen: Várnai László, a Civil Zugló Egyesület demonstrációkat helyezett kilátásba.

Május végén a zuglói polgármester leltárba vetette a Városliget fáit, mert nonszensznek tartotta, hogy a projekt gazdái úgy beszélnek a Városliget zöldfelületének megmaradásáról, hogy nem rendelkeznek pontos leltárral a ligeti fákról. Karácsony korábban a Hír Tv-ben beszélt arról, népszavazást tűzne ki a liget sorsáról: "Amennyiben a projekt nem valósul meg, akkor rendezni kell a jogi helyzetet, hiszen akkor nincs értelme annak, hogy egy állami cég vagyonkezelésébe adjuk ezt a területet. A főváros adja vissza a területet Zuglónak, és én megígérem, hogy rendbe tesszük a ligetet".

Ötből három
Orbán Viktor elégedetlen a Fotómúzeum és a Magyar Építészeti Múzeum két tervezett kockaépületével, ezek a mai formájukban nem épülnének meg - írta a Magyar Narancs. A Magyar Zene Háza tervei azonban Orbánnak is tetszenek, így ez mindenképp elkészülne, már a tervező japán építész cégével is aláírták a szerződést. A lap szerint három múzeum épülne meg biztosan a tervezett ötből a Ligetben: a Zene Házán kívül a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria, ezeknek az intézményeknek ugyanis ki kell költözniük jelenlegi helyükről - a Kúria épületéből és a Budavári Palotából.



Rainer M. János: az igazságtétel felemásra sikerült

Az igazságtétel és a múlt feldolgozása felemásra sikerült Magyarországon - mondta Rainer M. János történész a Kádár, Biszku, ...? Megtorlás 1956 után című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett konferencián, kedden Budapesten.

Az áldozatok rehabilitációja lényegében megtörtént, a kárpótlás azonban már természetszerűleg csak részleges lehetett, a felelősségre vonások mérlege pedig kifejezetten negatív - vélekedett a történész. A katarzis, a gyászmunka, a történtek kibeszélése társadalmi méretekben nem történt meg úgy, ahogy ez például a náci múlt vonatkozásában Németországban lezajlott. Ez a probléma azonban nemcsak Magyarországon, de az egész volt szocialista térségben megfigyelhető - fogalmazott Rainer M. János.

A történész előadásában kitért arra, hogy a Nagy Imre és mártírtársai elleni koholt perekhez hasonló eljárások funkciója kezdetben a hatalom megszerzése, később a párton belüli harcokban a hatalom megtartása volt. Példa az előbbire az állítólagos köztársaság-ellenes összeesküvés miatt indított eljárás, a Magyar Közösség pere 1947-ben, az utóbbira pedig az 1949-es Rajk-per.

A Nagy Imre-perben Kádárnak Moszkva adott mozgásteret, a szovjet kommunista párt vezetése 1958 elején "keménységet és nagylelkűséget" javasolt. Kádár János azonban úgy érezte, addig nem szilárdíthatja meg helyzetét a hatalom csúcsán, amíg a forradalom jelképének tekintett Nagy Imre él. Ebben támogatta Kádárt az 1956 utáni új nomenklatúra, a korábbi második-harmadik vonalbeli sztálinisták, akik szintén bosszút kívántak a forradalomért - idézte fel a történész.

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója előadásában a különböző forráscsoportokról szólva kifejtette: a pártállam története alaposan dokumentált, jól kutatható. A pártvezetők viszonylag nyíltan beszéltek a testületi üléseken, amelyeket számos dokumentum örökített meg. Ezekből például kiderül: a bírákkal, ügyészekkel kapcsolatos személyzeti politikában fontos volt, hogy "megfelelően viszik-e az ügyeket", azaz a politika által elvárt döntések születnek-e.

A korabeli peranyagok átfogó feltárásából kiderül, milyen bizonyítékokra alapították az ítéleteket, számos esetben ugyanis a "bizonyítékok királynőjének" tekintett beismerő vallomás is elegendő volt az elítéléshez, attól függetlenül, hogy milyen körülmények között született. Az is megfigyelhető, hogy eltérő tényállású ügyekben szó szerint azonos indoklással születtek ítéletek - mondta a szakember. Az ügyészi iratokból kiderül, hogy a vádhatóság hatásköre akkoriban milyen széles volt, például a disszidensek elkobzott vagyona is hozzájuk tartozott - tette hozzá. A főigazgató tapasztalatai szerint az egykori áldozatok jelentős része máig fájlalja, hogy ügyét egyedileg nem vizsgálták felül, és nem mondták ki, hogy konkrétan kik, milyen jogsértést követtek el a törvénytelen eljárásban.

Gellért Ádám nemzetközi jogász előadásában szóvá tette, hogy Biszku Béla ügyében tavaly az ügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette azt az eljárást, amely Biszku belügyminiszteri tevékenységével, így többek között a Nagy Imre-perben játszott szerepével volt kapcsolatos. (Egy másik, a 94 éves Biszku ellen az 1956 utáni sortüzek miatt indult büntetőeljárásban pedig a Fővárosi Ítélőtábla néhány hete semmisítette meg az elsőfokú, bűnösséget kimondó döntést és rendelt el új eljárást.)
A szakember megjegyezte, hogy a többi volt szocialista ország sem áll sokkal jobban a pártállami bűnök feltárása, és a felelősségre vonások terén. Ezen Gellért Ádám szerint a történész szakma aktívabb, kezdeményező fellépése javíthatna.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a konferencia megnyitóján emlékeztetett arra, hogy június 16-a kettős emléknap. Nagy Imrét és mártírtársait koholt vádakkal törvénytelen eljárás után 1958-ban ezen napon végezték ki, majd a rendszerváltás egyik kiemelkedő eseményeként 1989-ben ezen napon temették újra. Az elnök elmondta: a bizottság feladata a Kádár-rendszer működésének, a pártállam logikájának feltárása.

Szerző

Rainer M. János: az igazságtétel felemásra sikerült

Az igazságtétel és a múlt feldolgozása felemásra sikerült Magyarországon - mondta Rainer M. János történész a Kádár, Biszku, ...? Megtorlás 1956 után című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett konferencián, kedden Budapesten.

Az áldozatok rehabilitációja lényegében megtörtént, a kárpótlás azonban már természetszerűleg csak részleges lehetett, a felelősségre vonások mérlege pedig kifejezetten negatív - vélekedett a történész. A katarzis, a gyászmunka, a történtek kibeszélése társadalmi méretekben nem történt meg úgy, ahogy ez például a náci múlt vonatkozásában Németországban lezajlott. Ez a probléma azonban nemcsak Magyarországon, de az egész volt szocialista térségben megfigyelhető - fogalmazott Rainer M. János.

A történész előadásában kitért arra, hogy a Nagy Imre és mártírtársai elleni koholt perekhez hasonló eljárások funkciója kezdetben a hatalom megszerzése, később a párton belüli harcokban a hatalom megtartása volt. Példa az előbbire az állítólagos köztársaság-ellenes összeesküvés miatt indított eljárás, a Magyar Közösség pere 1947-ben, az utóbbira pedig az 1949-es Rajk-per.

A Nagy Imre-perben Kádárnak Moszkva adott mozgásteret, a szovjet kommunista párt vezetése 1958 elején "keménységet és nagylelkűséget" javasolt. Kádár János azonban úgy érezte, addig nem szilárdíthatja meg helyzetét a hatalom csúcsán, amíg a forradalom jelképének tekintett Nagy Imre él. Ebben támogatta Kádárt az 1956 utáni új nomenklatúra, a korábbi második-harmadik vonalbeli sztálinisták, akik szintén bosszút kívántak a forradalomért - idézte fel a történész.

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója előadásában a különböző forráscsoportokról szólva kifejtette: a pártállam története alaposan dokumentált, jól kutatható. A pártvezetők viszonylag nyíltan beszéltek a testületi üléseken, amelyeket számos dokumentum örökített meg. Ezekből például kiderül: a bírákkal, ügyészekkel kapcsolatos személyzeti politikában fontos volt, hogy "megfelelően viszik-e az ügyeket", azaz a politika által elvárt döntések születnek-e.

A korabeli peranyagok átfogó feltárásából kiderül, milyen bizonyítékokra alapították az ítéleteket, számos esetben ugyanis a "bizonyítékok királynőjének" tekintett beismerő vallomás is elegendő volt az elítéléshez, attól függetlenül, hogy milyen körülmények között született. Az is megfigyelhető, hogy eltérő tényállású ügyekben szó szerint azonos indoklással születtek ítéletek - mondta a szakember. Az ügyészi iratokból kiderül, hogy a vádhatóság hatásköre akkoriban milyen széles volt, például a disszidensek elkobzott vagyona is hozzájuk tartozott - tette hozzá. A főigazgató tapasztalatai szerint az egykori áldozatok jelentős része máig fájlalja, hogy ügyét egyedileg nem vizsgálták felül, és nem mondták ki, hogy konkrétan kik, milyen jogsértést követtek el a törvénytelen eljárásban.

Gellért Ádám nemzetközi jogász előadásában szóvá tette, hogy Biszku Béla ügyében tavaly az ügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette azt az eljárást, amely Biszku belügyminiszteri tevékenységével, így többek között a Nagy Imre-perben játszott szerepével volt kapcsolatos. (Egy másik, a 94 éves Biszku ellen az 1956 utáni sortüzek miatt indult büntetőeljárásban pedig a Fővárosi Ítélőtábla néhány hete semmisítette meg az elsőfokú, bűnösséget kimondó döntést és rendelt el új eljárást.)
A szakember megjegyezte, hogy a többi volt szocialista ország sem áll sokkal jobban a pártállami bűnök feltárása, és a felelősségre vonások terén. Ezen Gellért Ádám szerint a történész szakma aktívabb, kezdeményező fellépése javíthatna.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a konferencia megnyitóján emlékeztetett arra, hogy június 16-a kettős emléknap. Nagy Imrét és mártírtársait koholt vádakkal törvénytelen eljárás után 1958-ban ezen napon végezték ki, majd a rendszerváltás egyik kiemelkedő eseményeként 1989-ben ezen napon temették újra. Az elnök elmondta: a bizottság feladata a Kádár-rendszer működésének, a pártállam logikájának feltárása.

Szerző