Dánia kikerült a válságból

Publikálás dátuma
2015.06.18. 07:31
Helle Thorning-Schmidtet megkedvelték az emberek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök valóságos csodát vihet véghez. Bár népszerűsége másfél éve még mélyponton volt, s bukása biztosnak látszott, van esélye arra, hogy a kormányfői bársonyszékben maradhasson. Igaz, a közvélemény-kutatások többsége a jobboldal győzelmét vetíti előre.

A szociáldemokraták ugyan nem szereztek többséget az előző, 2011-es választás után, a baloldali párt, a szociálliberálisok, valamint a Szocialista Néppárt kisebbségi kabinetjét kívülről támogatta az erőteljesen baloldali ideológiát képviselő Vörös-Zöld Szövetség. Ez a felállás nem volt a legszerencsésebb. Kivált a szociáldemokraták és a „vörös-zöldek” viszonya volt állandó feszültségek forrása.

Helle Thorning-Schmidt pártja többször nehezményezte, hogy a baloldali radikálisok a parlamentben nem egyszer együtt voksoltak az előző kormánypárttal, a Venstrével. A kormány válságát elmélyítette, hogy tavaly februárban kilépett a kabinetből a Szocialista Néppárt, amely nem tudta megemészteni, hogy a kormány eladta az állami tulajdonban lévő DONG Energy nevű energetikai cég részvényeinek többségét a Goldman Sachs banknak.

A kabinet a bukás szélére került, ám végül megmenekült, mert a néppártiaknál sokan nem támogatták a kilépésről szóló döntést, így a tömörülés kívülről tovább támogatta a kabinet munkáját, s nem szavazta meg a parlamentben a kormány bukását célzó javaslatokat.

Aligha számoltak sokan azzal, hogy a kormány túléli ezeket a viharokat, s még 2015-ben is Thorning-Schmidt maradhat a kormányfő. „Amikor négy éve miniszterelnöknek választottak meg, Dánia mély válságban volt. Egyetlen cél lebegett a szemem előtt: ki kell vezetni a krízisből az országot, s ez sikerült is” – közölte a kormányfő, amikor május végén bejelentette az idő előtti voksolás megrendezését. Hozzátette, „Dánia már jobb helyzetbe került, s úgy vélem, elérkezett az idő arra, hogy eldöntsék, merre haladjon tovább az ország” – fogalmazott.

A felmérések alapján a választás nagy esélyese a jobboldal, amely évek óta vezeti a közvélemény-kutatásokat, szakértők azonban mégis úgy látják, az elmúlt hónapokban annyit szűkült az olló a két oldal között, hogy bármi megtörténhet. Azért nem lehet előre biztosat mondani, mert a jobboldal előnye az irodák többsége szerint hibahatáron belüli. A Megafon ügynökség szerint például mindössze 0,4 százalékos. A Wilke 1,2, a Gallup 1,5 százalékos különbséget lát közöttük, viszont a Voxmeter 0,9 százalékkal Thorning-Schmidt szövetségét látja elől.

Akárhogyan végződjék is a voksolás, már az is nagy szó, hogy ennyire szorossá vált a finis. Bár a dánok többségének jobban tetszik a jobboldal gazdasági programja az alacsonyabb adókkal, az olcsóbb közszférával, s a lakosság nagyobbik része támogatná a bevándorlókkal szembeni keményebb fellépést, Lars Lokke Rasmussen ellenzéki vezetővel nem rokonszenveznek. 2009-2011 között ő töltötte be a kormányfői tisztséget, s azzal szerzett hírnevet magának, hogy az adófizetők pénzét költötte ruhákra és drága családi utazásokra.

A kampányban Thorning-Schmidt 5,2 milliárd eurós fejlesztési programot jelentett be. A kabinet szerint ugyanis az országban már nincs szükség megszorításokra. Eleinte sokan bírálták a kormányfőt, hogy konzervatívabb gazdaságpolitikát folytat a jobboldalnál.

Thorning-Schmidt népszerűsége 2015-ben indult meg felfelé a lejtőn, amelyben a 2015-ös koppenhágai merényleteknek is szerepe volt. Sokakat meghatott, amint az áldozatok temetésén a kormányfő is elsírta magát. Ha elvesztené a választást, talán Nagy-Britanniába költözne. Férje ugyanis az egykori brit munkáspárti vezető, Neil Kinnock fia, Stephen Kinnock.

Szerző

Szerbia nem fog falakat emelni

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt szavai szerint meglepte és sokkolta a hír, hogy Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le a magyar-szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszát, és kijelentette: Szerbia nem követi a magyar példát, "nem fog falakat emelni (…) és nem fog Auschwitzban élni".

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában a szerb kormányfő azt mondta, szerinte nem az a megoldás, hogy falakat emelnek. A legtöbb illegális migráns Macedóniából (az uniós Görögországon keresztül) és az EU-tag Bulgáriából érkezik Szerbiába. Bulgária már felhúzott egy 240 kilométer hosszú kerítést a török határon, hogy távol tartsa az illegális bevándorlókat. "Nekünk is falakat kellene emelnünk a macedón és a bolgár határon? Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni" - fogalmazott a szerb kormányfő. Hozzátette: nem érti, miről van szó, ezért beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel és az európai uniós vezetőkkel arról, hogyan akarják megoldani a menekültkérdést.

Vucic szerint Szerbia nem tehető felelőssé a migránsok miatt, akik a nyugat-balkáni országot csak tranzitútvonalnak használják. Ők nem akarnak Szerbiában maradni - szögezte le a szerb miniszterelnök. "Etetjük őket, vigyázunk rájuk. Mit várnak még tőlünk? Ők semmit sem akarnak a mi országunkban, és akkor még valaki falakat is emel felénk. Nem értem ezt a lépést, de hiszem azt, hogy logikus választ fogok kapni magyar kollégámtól" - hangoztatta a szerb kormányfő. Hozzáfűzte még, hogy a július elsejei budapesti magyar-szerb kormánycsúcson mindenképpen beszélni fog Orbán Viktorral erről az ügyről.

Szerző

Határzár - Szerbia az EU-tagországok segítségét kérte

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett.

A szerb belügyi tárca vezetője ezzel reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére, amely szerint a magyar kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg. Stefanovic kiemelte: Szerbia a menekülthullám megjelenése óta elkötelezett a probléma megoldása iránt. "Szeretnénk megmutatni, hogy olyan komoly partnerek vagyunk, akik a saját és az EU határait is védik, ebben a folyamatban azonban a szerbiai állampolgárok érdekeire és biztonságára is figyelnünk kell" - írta a szerb miniszter.

"Arra kérjük az Európai Unió országait, hogy segítsenek nekünk ebben, tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Szerbia megvédhesse azokkal az országokkal közös határait, ahonnan a migránsok érkeznek, hiszen ők elsősorban az EU-tagországokból - Görögországból és Bulgáriából - jönnek Szerbiába" - mondta a szerb belügyminiszter.

Aleksandar Senic, a szerb parlament integrációs bizottságának elnöke szerint azonban nem jó üzenetet hordozna sem az Európai Unió, sem a szomszédos országok számára, ha Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le déli határát. A Boris Tadic volt köztársasági elnök vezette ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDS) politikusa kiemelte: az európai kontinens bármely részén emelt kerítés nem fogja megállítani a migránsokat. Az integrációs bizottság elnöke kiemelte, hogy a szolidaritás az EU egyik alapvető értéke, egy kerítés felhúzása pedig semmiképpen sem lehet az európai népek közötti szolidaritás szimbóluma.

Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint egy kerítéssel nem lehet gátat emelni az illegális bevándorlók óriási hulláma előtt. A B92 televízióban nyilatkozva az igazgató kiemelte: a kerítés miatt egyre többen maradnak majd a határsávban. "Egy kerítés nem állíthatja meg azt, aki az erőszak elől menekül, és menedéket keres" - fogalmazott. Szerinte a kerítés felállítása után a csempészet még elterjedtebbé válik, az emberek alagutakat fognak ásni, a "senki földjén" ragadnak, és alternatív átjutási lehetőségeket fognak keresni. Szerinte Szerbia azért is van rossz helyzetben, mert ez az utolsó állomás a schengeni terület előtt, ezért nem nagyon fognak a bevándorlók más útvonalakat keresni.

Magyarországra csak az idén 54 ezer menedékkérő érkezett, az év végéig ez a szám elérheti a 130 ezret is, és a hivatalos adatok szerint a migránsok 95 százaléka Szerbián keresztül jut az országba - emlékeztetett a szerb sajtó szerdán.

Szerző