Dánia kikerült a válságból

Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök valóságos csodát vihet véghez. Bár népszerűsége másfél éve még mélyponton volt, s bukása biztosnak látszott, van esélye arra, hogy a kormányfői bársonyszékben maradhasson. Igaz, a közvélemény-kutatások többsége a jobboldal győzelmét vetíti előre.

A szociáldemokraták ugyan nem szereztek többséget az előző, 2011-es választás után, a baloldali párt, a szociálliberálisok, valamint a Szocialista Néppárt kisebbségi kabinetjét kívülről támogatta az erőteljesen baloldali ideológiát képviselő Vörös-Zöld Szövetség. Ez a felállás nem volt a legszerencsésebb. Kivált a szociáldemokraták és a „vörös-zöldek” viszonya volt állandó feszültségek forrása.

Helle Thorning-Schmidt pártja többször nehezményezte, hogy a baloldali radikálisok a parlamentben nem egyszer együtt voksoltak az előző kormánypárttal, a Venstrével. A kormány válságát elmélyítette, hogy tavaly februárban kilépett a kabinetből a Szocialista Néppárt, amely nem tudta megemészteni, hogy a kormány eladta az állami tulajdonban lévő DONG Energy nevű energetikai cég részvényeinek többségét a Goldman Sachs banknak.

A kabinet a bukás szélére került, ám végül megmenekült, mert a néppártiaknál sokan nem támogatták a kilépésről szóló döntést, így a tömörülés kívülről tovább támogatta a kabinet munkáját, s nem szavazta meg a parlamentben a kormány bukását célzó javaslatokat.

Aligha számoltak sokan azzal, hogy a kormány túléli ezeket a viharokat, s még 2015-ben is Thorning-Schmidt maradhat a kormányfő. „Amikor négy éve miniszterelnöknek választottak meg, Dánia mély válságban volt. Egyetlen cél lebegett a szemem előtt: ki kell vezetni a krízisből az országot, s ez sikerült is” – közölte a kormányfő, amikor május végén bejelentette az idő előtti voksolás megrendezését. Hozzátette, „Dánia már jobb helyzetbe került, s úgy vélem, elérkezett az idő arra, hogy eldöntsék, merre haladjon tovább az ország” – fogalmazott.

A felmérések alapján a választás nagy esélyese a jobboldal, amely évek óta vezeti a közvélemény-kutatásokat, szakértők azonban mégis úgy látják, az elmúlt hónapokban annyit szűkült az olló a két oldal között, hogy bármi megtörténhet. Azért nem lehet előre biztosat mondani, mert a jobboldal előnye az irodák többsége szerint hibahatáron belüli. A Megafon ügynökség szerint például mindössze 0,4 százalékos. A Wilke 1,2, a Gallup 1,5 százalékos különbséget lát közöttük, viszont a Voxmeter 0,9 százalékkal Thorning-Schmidt szövetségét látja elől.

Akárhogyan végződjék is a voksolás, már az is nagy szó, hogy ennyire szorossá vált a finis. Bár a dánok többségének jobban tetszik a jobboldal gazdasági programja az alacsonyabb adókkal, az olcsóbb közszférával, s a lakosság nagyobbik része támogatná a bevándorlókkal szembeni keményebb fellépést, Lars Lokke Rasmussen ellenzéki vezetővel nem rokonszenveznek. 2009-2011 között ő töltötte be a kormányfői tisztséget, s azzal szerzett hírnevet magának, hogy az adófizetők pénzét költötte ruhákra és drága családi utazásokra.

A kampányban Thorning-Schmidt 5,2 milliárd eurós fejlesztési programot jelentett be. A kabinet szerint ugyanis az országban már nincs szükség megszorításokra. Eleinte sokan bírálták a kormányfőt, hogy konzervatívabb gazdaságpolitikát folytat a jobboldalnál.

Thorning-Schmidt népszerűsége 2015-ben indult meg felfelé a lejtőn, amelyben a 2015-ös koppenhágai merényleteknek is szerepe volt. Sokakat meghatott, amint az áldozatok temetésén a kormányfő is elsírta magát. Ha elvesztené a választást, talán Nagy-Britanniába költözne. Férje ugyanis az egykori brit munkáspárti vezető, Neil Kinnock fia, Stephen Kinnock.