Szellemi kútmérgezés a Hóman-szobor

Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása ellen tiltakozott tegnap Székesfehérváron az MSZP és a DK városi szervezete. Mihályi Mónika, a szocialisták helyi elnökségi tagja és Földi Judit, a DK székesfehérvári elnöke a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár oszlopához láncolta magát, amiért a város közgyűlése pénteken támogatta, hogy Hóman Bálint szobrát állítsák fel a Bartók Béla téren. Forrásaink szerint a város fideszes vezetése az ülés előtt egy nappal terjesztette a képviselők elé a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kérését, ami ellen már a közgyűlésen is tiltakozott a demokratikus ellenzék.

"Hóman Bálint nem példakép", "Szellemi kútmérgezés" feliratú transzparenseket tartottak tegnap kezükben a tiltakozók, a helyi DK elnök pedig arról beszélt: Hóman szobra vállalhatatlan, mert a zsidótörvények előkészítésében, megszavazásában is részt vett, ezért minden eszközt megragadnak, hogy ne kaphasson szobrot a városban. Márton Roland, az MSZP alelnöke, székesfehérvári elnöke szerint Hóman történészi érdemeit senki nem vonja kétségbe, mint kultuszminiszter sokat tett az általános és középiskolai közoktatásért, de 1932-1945 között a város országgyűlési képviselőjeként, az akkori nemzeti radikális párt tagjaként a náci kollaboráció vezéralakja volt. Hóman több mint kétezer zsidó deportálásában segédkezett a városban és környékén, szobra pedig nem a nemzeti megbékélés és a történelmi igazságtétel irányába mutatna. A szocialista politikus úgy vélte, hiába tiltakoznak, " a Fidesz és a Jobbik el fogja helyezni a szobrot, ugyanakkor politikai aberráció, hogy mindezt a Bartók Béláról elnevezett téren teszik majd meg". Márton ígéretet tett arra, ha többséget szereznek a városi közgyűlésben, haladéktalanul elviszik a szobrot a majdani helyéről. Lebovits Imre holokauszttúlélő arról beszélt, Hóman nagy tudású ember volt, akinek azonban a gyűlölete erősebb volt, mint a tudása. Ügye pedig nem zsidó ügy, hanem olyan, amely az ország sorsát befolyásolta.

A Fővárosi Törvényszék március 6-án bűncselekmény hiányában felmentette Hómant a háborús bűntett vádja alól. A néhai kultuszminisztert a népbíróság 1946-ban életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését.