Előfizetés

Megyénként összevonják a takarékokat

Csongrád megyében elindult az újabb takarékszövetkezeti fúziós-hullám: egyetlen takarékba olvadnak össze a megye takarékjai - értesült a Privátbankár.hu. 

A hírek szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) az új integrációban a korábbi takarékszövetkezeti létszám harmadával dolgozna tovább, ezért többek között már Észak-Magyarországon és Veszprém megyében is megkezdődött a összevonások, összeolvadások előkészítése. Csongrád megyében a Fontana Credit Takarékszövetkezet, a Partiscum XI Takarékszövetkezet, a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet, a Pillér Takarékszövetkezet és a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet egyesül, a jogutód a Pillér Takarékszövetkezet lesz. A portál információi szerint az SZHISZ korábban vezetőcserét is kezdeményezett, ami vélhetően befolyásolja a fúziók "sikerét". A folyamat végén a 122 takarékból maximum 36 maradna fenn középtávon.

A Balmazújvárosi Takarékszövetkezet is hamarosan beleolvad a Hajdú Takarékba - tudtuk meg az SZHISZ-től. Azt írják: a fúziót követően egy jelentős mérlegfőösszeggel, saját tőkével és fiókszámmal rendelkező regionális pénzintézet jön létre, amely a megnövekedett működési területén a korábbinál szélesebb szolgáltatási és termékpalettával, magasabb színvonalon tudja majd kiszolgálni az ügyfeleket. (Mérlegfőösszeg: 41,5 milliárd forint, a saját tőke: 4 milliárd forint lesz. 33 fiókot működtetnek majd.)

Az egyesülés nem jár elbocsátásokkal - írta az SZHISZ, mindkét takarékszövetkezet összes dolgozója továbbra is alkalmazásban marad. Mindössze egy-egy fiókja szűnik meg mindkét takaréknak az egyesülést követően, mert azok fenntartása nem indokolt. Hajdúszoboszlón a két takarékszövetkezet fiókjai egy utcában, egymástól százötven méter távolságra találhatóak, az egyik közülük alacsony forgalmú volt; hasonló a helyzet Debrecenben, itt is mindössze pár száz méterre van két fiók egymástól, az egyik egy mellékutcában, míg a másik egy forgalmas helyen, lényegesen nagyobb ügyfélkörrel működik. A két fiók megszüntetése így az ügyfelek számára sem jelent majd semmilyen fennakadást.

Kezelhető lenne a Grexit járványhatása

Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplőket joggal aggasztják a görög euróövezeti tagság egyre valószínűbb megszűnésének járványhatásai, főleg az a lehetőség, hogy Görögországot más eurógazdaságok is követik, ám e kockázatok több okból is jó eséllyel kezelhetők.

Az ICBC Standard Bank globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a lehetséges fejleményekről összeállított forgatókönyv-csokrukban úgy vélekedtek: a többi eladósodott euróövezeti tagország - ha racionálisan akar eljárni - megvárja, hogy Görögország miként boldogul az euróövezeten kívül, mielőtt maga is fontolóra venné a távozást.

A ház szerint azonban szinte biztosra vehető, hogy a görög gazdaság kaotikus körülmények közepette összeomlik a Grexit - vagyis a görög eurótagság megszűnése - után. Ezt a káoszt már az idei turistaszezon is megsínylené, márpedig az idegenforgalom látja el a görög gazdaságot "oxigénnel" - fogalmaznak az ICBC Standard Bank londoni elemzői. A cég szerint ráadásul politikai válsággal - akár a görög kormány összeomlásával - is számolni kellene, mivel a görög lakosság nagy többsége ellenzi a távozást az euróövezetből.

Mindemellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által szorgalmazott átfogó szerkezeti reformok nélkül Görögország továbbra is diszfunkcionális, korrupt gazdaság marad, amely taszítja a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. Nem a saját valuta, hanem a reformok teremtik meg a hosszú távú jólétet - áll az ICBC Standard Bank londoni elemzésében.
A ház szerint Grexit esetén Görögország nem számíthatna rokonszenvre az euróövezeti kormányok részéről sem, mivel a valutauniós országok vezetéseinek nem állna érdekükben, hogy a Grexit sikeres lépésnek bizonyuljon.

A pénzügyi járványhatást korlátozná emellett, hogy a görög gazdaság súlya jelentéktelen, nem éri el az euróövezet hazai össztermékének (GDP) 2 százalékát sem. Ez vonatkozik a görög szuverén adósságállományra is, amely a görög gazdaság teljesítőképességéhez mérve hatalmas, a hitelezők szempontjából ugyanakkor "gazdaságilag érdektelen". A görög államadósság-tömeg zöme szuverén euróövezeti hitelezők által támasztott követelés, és ha ennek az adósságállománynak akár az 50 százalékát leírják, a hitelezők esetében az is csak a GDP-arányos államadósság-ráták 1,5-2 százalékpontos emelkedését eredményezné, ami "semmiképpen sem végzetes" - áll az ICBC Standard Bank helyzetértékelésében.

Más nagy londoni házak sem tartanak súlyos pénzügyi járványhatástól abban az esetben, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő elemzése szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben - a tavaly szeptemberi állapot alapján - 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábban mért több mint 250 milliárd dollár helyett. Az S&P szerint ez arra vall, hogy csökkent a külföldi - főleg az euróövezeti - bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély. A Standard & Poor's is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) - követelésállománya Görögországgal szemben, és ez a Grexittel szinte bizonyosan együtt járó görög szuverén törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak, potenciálisan emelve államadósság-terhüket.

A dohánygyártóknak nem tetszik az államosítás

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. dohánytermékek központi kiszállítására tett közös ajánlatának elfogadásával a magyar kormány teljességgel átláthatatlan és diszkriminatív módon két kiváltságos piaci szereplő kiválasztása mellett döntött a pályáztatásból kimaradt nagyvállalatok álláspontja szerint.

A dohánytermékek nagykereskedelmének államosítása szükségtelen beavatkozás a jelenleg működő piaci környezetbe - áll a cégek közös közleményben, amelyet szerdán juttattak el az MTI-nek.

A pályáztatásból kimaradt nagyvállalatok, az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. közleményükben kiemelik: a BAT és a Tabán Trafik részére kiadott koncesszió egy minimális állami koncessziós díj befizetését eredményezi, ami végső soron a magyar adófizetőket károsítja meg. "Csakis egy teljesen nyílt és átlátható nyilvános pályázat tudná meghatározni a koncessziós díj megfelelő piaci árát, és csak ez tenné lehetővé, hogy a magyar adófizetők is részesüljenek a magasabb bevétel előnyeiből" - írták. Meggyőződésük szerint a döntés sérti Magyarország uniós tagságából eredő kötelezettségeit. A kormány elmulasztotta értesíteni az Európai Bizottságot a dohánytermékek államosítására vonatkozó jogszabály tervezetéről, pedig az EU szabályai ezt egyértelműen előírják.

Úgy vélik, a tervezett rendszer világosan és nyíltan hátrányosan megkülönbözteti a nem magyar tulajdonú vállalatokat, valamint azon európai székhelyű cégek ellen irányul, amelyek nem Magyarországon gyártják termékeiket. Harmadsorban a javasolt tervezet értelmében a magyar kormány jogellenes állami támogatásban részesíti mind a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-t, mind pedig a Tabán Trafik Zrt.-t., továbbá a kormány a két céget állandó és tisztességtelen versenyelőnnyel ruházza fel. A központi disztribútor kiválasztásának folyamata figyelmen kívül hagyja a széles körben elfogadott uniós pályáztatási alapelveket, ami nyílt és átlátható pályáztatást ír elő - közölték.

Elfogadhatatlannak nevezik azt a helyzetet, hogy átadják a termékeik értékesítése és disztribúciója feletti kontrolt, megosszák az árképzésükkel, készletállományukkal, az új piaci tevékenységeikkel kapcsolatos versenyjogilag érzékeny információkat, és saját termékeik kiszállítását közvetlenül két versenytársukra bízzák. Arra kérik ezért a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntését és valamennyi dohányipari vállalat bevonásával nyissa újra az eljárást. "Egyéb esetben minden jogi eszközzel élni fogunk annak érdekében, hogy megvédjük saját és munkavállalóink jogait, valamint megőrizzük befektetéseinket Magyarországon" - fogalmaz a közlemény.

A British American Tobacco és a Tabán Trafik Zrt. végzi a dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat november 1-jétől - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hét csütörtökön.

Lázár János tájékoztatása szerint a nagykereskedelmi tevékenységre 2014. december 24. óta a két cég tett közös ajánlatot. Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a szerződést, 600 millió forint koncessziós díj fejében kösse meg. A szerződéskötést követően minden dokumentumot - köztük az ajánlattételi anyagot - nyilvánosságra hoz a nemzeti fejlesztési tárca - tette hozzá.

Az Országgyűlés tavaly év végén döntött arról, hogy a trafikok kizárólag állami vagy azzal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak dohányterméket az idén szeptembertől. A miniszter az elfogadott javaslat indoklásában hangsúlyozta, a dohánytermék-nagykereskedők folytathatják tevékenységüket, vagyis a dohánytermékek megrendelésekor javaslatot tehetnek a trafikoknak, de dohányterméket nekik nem adhatnak el, csak a kiskereskedelmi ellátóknak.

A törvény kimondta, hogy amennyiben a dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat az állam maga látja el, akkor a miniszter erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít, de lehetőséget adott arra is, hogy az állam e feladatot ne maga lássa el, hanem nyilvános koncessziós pályázat útján szerződést kössön.

A törvény ugyanakkor a nyilvános koncessziós pályázat kihagyását is lehetővé teszi, amennyiben a szerződést úgynevezett megbízható dohánykereskedő személlyel vagy az ő többségi tulajdonában álló társasággal kötik. Ide olyan társaságok tartozhatnak, amelyeknek 2005 óta nincs félmillió forintot meghaladó adóhátralékuk, illetve nem indult ellenük legalább ugyanakkora értékben végrehajtási eljárás. További kritérium ezen cégekkel szemben, hogy működésük során egyszer sem kaptak húszmillió forintot meghaladó bírságot, valamint legalább 15 éve folytatják a dohánytermékek nagykereskedelmét.

A dohány-kiskereskedelmi ellátóknak az ország valamennyi nagykereskedőjével szerződést kell kötniük, akik kötelesek mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve az ellátónál fenntartani, amely legalább 15 százalékkal meghaladja a forgalmazott dohánytermékek kétheti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét. Seszták Miklós a változtatásokat azzal indokolta, hogy a trafikok a nagykereskedők "kereskedelmi kényszerítő eszközei" miatt nem tudnak befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően működni.