Előfizetés

Határzár - Eloszlatná a félreértést Izrael magyarországi nagykövetsége

Publikálás dátuma
2015.06.18. 10:03
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Izrael magyarországi diplomáciai képviselete a Facebookon tett közzé egy közleményt a magyar-szerb határon tervezett szögesdrótkerítés kapcsán megjelent írások miatt, amelyekben hivatkozás történik az izraeli biztonsági kerítésre is.

„A mai napon a közösségi médiában bejegyzés jelent meg az izraeli biztonsági kerítésről, amely a 2000-es évek közepén épült. Határozottan visszautasítjuk az erre vonatkozó helytelen utalásokat. Szeretnék bemutatni ismételten az okokat, amelyek miatt Izrael a biztonsági kerítés megépítésére kényszerült:

– A biztonsági kerítésnek egyetlen célja van: kívül tartani a palesztin terroristákat, és ezzel megmenteni az izraeli polgárok életét, legyenek akár zsidók, akár arabok.

– A biztonsági kerítés nem a béke akadálya, miképp azt a palesztinok megpróbálják beállítani. Valójában a kerítés a terror útjába állított olyan akadály, amely hozzájárul a térség nyugalmának helyreállításához, és növeli a béke elérésének esélyeit. A kerítés nem tekinthető állandó, végleges építménynek, így a jövőbeli tárgyalások végkimenetelét sem fogja befolyásolni.

– A palesztinok Izraelt, a terror áldozatát vádolják, holott Izrael pusztán védelmi intézkedést tesz. Nem vesznek tudomást az ártatlan áldozatok százairól, akiket a Ciszjordániából beszivárgó palesztin terroristák gyilkoltak le. Erre a biztonsági kerítésre nem lett volna szükség, ha nem előzte volna meg építését egy olyan szervezett, összehangolt terrorkampány, amelyben izraeli civilek, férfiak, nők és gyermekek lelték halálukat. A halál állandó, végleges, visszafordíthatatlan. A kerítéssel a palesztinoknak okozott kellemetlenség viszont átmeneti és visszafordítható, mihelyt véget ér a terror és megszületik a béke.

– Izrael mindent megtesz annak érdekében, hogy ne okozzon nehézségeket, kényelmetlenségeket és ne zavarja meg normális napi életvitelüket a palesztinoknak. Ez nem gettó.

- A biztonsági kerítés 100%-kal csökkentette az öngyilkos (robbantásos) merényletek számát a felépítése után Izraelben egy 2013-ig vizsgált felmérés alapján.

Nem híradózhat a kamuzó műsorvezető

Az NBC tévécsatornánál maradhat, de nem vezetheti tovább az Egyesült Államok piacvezető esti híradóját Brian Williams, akit februárban felfüggesztettek állásából, mert valótlanul azt állította, hogy az iraki háborúban benne ült egy olyan helikopterben, amelyet páncéltörő gránát talált el.

A műsorvezető és az országos tévéhálózat előzetes megállapodásáról megjelent értesülések szerint a fizetés nélküli felfüggesztés augusztus végéig érvényben marad, de Williams nem lehet többé az NBC Nightly News arca a helyébe lépett Lester Holt helyett.

A CNN szerint Brian Williams jövőbeni szerepéről még az NBC legtöbb vezetőjét sem tájékoztatták. A csatornánál egyébként belső vizsgálat indult, amikor kiderült, hogy a televíziós személyiség eltúlozta saját iraki megpróbáltatásait. Bebizonyosodott, hogy az újságíró az "arab tavaszról", az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktusról és a Katrina hurrikán 2005-ös New Orleans-i pusztításairól készített riportjaiban is túlzásokba keveredett.

A Holt vezette NBC Nightly News májusban a 25-54 és 18-49 éves korcsoport-kategóriában is lemaradt az ABC World News Tonight című híradója mögött. Ez utoljára 2007-ben fordult elő. Az általános összesítésben azonban az NBC esti hírműsora továbbra is piacvezető maradt, 7 millió 708 ezer nézővel, szemben az ABC rivális műsorának 7 millió 673 ezer nézőjével.

Brian Williams, aki 22 évet töltött televíziós újságírói pályán, februárban kénytelen volt bocsánatot kérni a nézőktől, amiért valótlanul állította, hogy az Irak elleni 2003-as invázió idején az őt szállító helikopter kényszerleszállást hajtott végre, mert eltalálta egy páncéltörő gránát. A Stars and Stripes katonai lap előzőleg megszólaltatott több helikopterezőt, akik szerint az újságíró "a közelében sem járt" annak a hármas köteléknek, amelyet támadást ért, és csak akkor érkezett helyszínre egy negyedik járművön, amikor a három gép már egy órája földet ért.

Európai falak a bevándorlók ellen

Publikálás dátuma
2015.06.18. 07:40
A Földközi-tengeren minden csónak megtelik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARCO DI LAURO
Fizikai határzárról döntött tegnap a kormány. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, a kabinet arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar–szerb határ lezárását. Ez azt jelenti, hogy 175 kilométer hosszan négy méter magas kerítést húznak fel a menekültek feltartóztatására. Érvei között szerepelt, hogy a görög–török, a bolgár–török határon is épült kerítés, és a spanyol városok Észak-Afrikában is így védik magukat. Ehhez képest Románia befogadó országként viselkedik. Victor Ponta kormányfő azt közölte, elfogadhatatlan a migránsok elutasítása. Bukarest már korábban is elítélte a falépítéseket.

Bulgária 

határán 2014 júliusának készült el a harminc kilométeres fal, amelyet kilenc hónapon át építettek, s a Törökország felőli illegális bevándorlást kívánják megakadályozni vele. A szíriai polgárháború óta egyre több közel-keleti menekült Bulgárián keresztül próbál meg az Európai Unió országaiba jutni. Angel Najdenov akkori bolgár védelmi miniszter 2013. október 24-én rendelte el három méter magas fal építését a törökországi határnál. Átlagosan naponta körülbelül száz illegális bevándorló érkezik Bulgária területére. Szófia ugyan egyelőre nem tagja a schengeni övezetnek, mégis külső, török határa az Európai Unió határa is. Az úgynevezett védőkerítést azokon a szakaszokon - Leszovo és Krainovo között - építették, ahol a menekültek 85 százaléka lépte át az ország határát. A „fal” építésének megkezdése óta a menekülteknek Szvilengrad határátkelőnél kell beutazniuk az országba, mert így törvényesen regisztrálhatják őket. A kerítés építésének költségei elérték a 2,5 millió eurót. A hidegháború idején Bulgária 143 kilométer hosszú szögesdrót-kerítést emelt, hogy megvédje a Törökországgal határos, 210 kilométer hosszú területet. Az ottani "vasfüggöny" nagy részét azonban lebontották, amikor az ország 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.

Görögország

2012 decemberére készült el a török határszakasz egy részén épült kerítéssel. Ennek összköltségei elérték a 3,2 millió eurót. A munkálatokhoz 6000 köbméter betont, 800 tonna acélt és 370 kilométer különféle minőségű acéldrótot használtak fel. Görögország 2012 tavaszán kezdte meg a 12 és fél kilométer hosszú és három méter magas kerítés építését. Athén - Szófiával ellentétben - a schengeni övezet tagja. Hrisztosz Paputszisz, a görög állampolgárok jogaiért felelős korábbi miniszter szerint csak 2012-ben több tízezer illegális bevándorló érkezett az országba, jelentős részük Törökország felől. A görög-török határ hossza mintegy 200 kilométer.

Az északkeleti szakasz az Evrosz folyó körzetében földrajzi adottságai miatt különösen nehezen ellenőrizhető. Már csak azért is, mert a területen megannyi akna lapul, melyek egy része az első Balkán-háborúból (1912-1923), illetve a 70-es évekbeli ciprusi válság idejéből származik. A törökországi Edirne és a görög Oresztiada közötti szakasz azonban biztonságos. Itt az afrikai és ázsiai menekültek könnyen juthatnak el az EU területére. Az Unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex adatai szerint naponta átlagosan majdnem háromszázan érkeztek Törökországból Görögországba csak ezen a szakaszon. Az athéni központú Bevándorlók és Menekültek Szociális Szolgálata nevű nem kormányzati szervezet korábban arra figyelmeztetett, hogy az EU "az európai erődítmény külső falait kívánja felépíteni", s a kerítés "az európai apartheid jelképes megnyilvánulása".

Spanyolország

a Schengeni Egyezmény 1995-ös életbelépését követően, az uniós belső határellenőrzés megszüntetésekor kényszerült rá arra, hogy kerítéssel vegye körül az afrikai kontinensen fekvő, Marokkó területébe beékelődő két enklávéját, Ceutát és Melillát. Az észak-afrikai illegális menekültek számára ez a Spanyolországhoz tartozó két terület jelenti a kaput az Európai Unióba, s ezért bármi áron is igyekeznek átjutni a magas vaskerítéseken. A madridi belügyminisztérium adatai szerint a két enklávé körüli kerítésre és a biztonsági rendszerek megerősítésére 72 millió eurót költöttek 2005 és 2013 között. Ceuta körül 8,4 kilométer hosszú a kerítés, Melillánál több mint 11 kilométeres. A legsúlyosabb incidens 2005. szeptember 29-én robbant ki, amikor a kerítésen kívül várakozó migránsok megrohanták a kerítést, a spanyol határőrök gumilövedékekkel, a marokkói katonák éles puskatűzzel próbálták megakadályozni az illegális bevándorlók bejutását, legalább 13 ember meghalt, több mint ötvenen megsebesültek. Melilla körül akkor háromról hat méterre magasították meg a kerítést 31 millió euró költséggel. A rendszer fenntartása évi 1,3-1,6 millió euróba kerül a spanyol belügyminisztériumnak. 2013-ben 390 illegális bevándorló jutott be, 2013-ban 830 afrikai menedékkérő mászott át a kerítésen. 2004 és 2013 között Melillánál mintegy 15 ezer, Ceutánál mintegy 12 ezer illegális bevándorlót regisztráltak.

Törökország

többször is bírálta a bolgár és görög falépítést, ám Ankara már 2014 januárjában bejelentette, hogy az egyre aggasztóbbá váló szíriai biztonsági helyzet miatt falat emel a 900 kilométer hosszúságú szíriai határszakasz egy részén. Az eredeti közlések arról szóltak, olyan pusztán humanitárius okokból emelik a falat, mivel olyan területekre építik, ahol aknák fenyegetik az illegális bevándorlók életét.

Törökország előzőleg a „nyitott kapuk” politikáját hirdette meg a szíriai polgárháború kapcsán. Ennek következtében százezrek áramlottak az ország területére. Sok bűnöző, csempész is török területen lelt menedékre. A török kormányzat ezért 2014-ben felgyorsította a fal építésének folyamatát: Hatay tartományban hordozható betonfalat emeltek. A három méteres betonkolosszust a szíriai határvárossal, Kusaklival szemben telepítették. A későbbiekben ezen a részen 1200 méteres falat építenek, amelynek súlya meghaladja a kilenc tonnát. Hasonló falat hoztak létre a szíriai város, Atmer közelében, valamint az idén januárban Gazianteptől délkeletre is. Bár Nusaybin és Qamisli körzetében is kerítést akartak létrehozni, a tervekkel szemben mind Törökországban, mind pedig Szíriában tiltakozó megmozdulásokat tartottak.

 Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!