Kirúgták a biztonsági szolgálat főnökét

Menesztette csütörtökön az ukrán parlament az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) éléről Valentin Nalivajcsenkót.

A határozati javaslatot, amelyet Petro Porosenko elnök nyújtott be, a 450 fős törvényhozás 248 tagja támogatta, az ülésen jelen lévő  364 képviselő közül. Porosenko egy korábbi nyilatkozatában kifejezte, hogy elégedetlen Nalivajcsenko munkájával. Ukrán sajtóforrások ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy az SZBU-főnök a Kijev mellett múlt hétfőn kigyulladt olajraktár ügyében tett nyilatkozataival kavart a napokban belpolitikai vihart. 

Június 12-én Nalivajcsenko egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a BRSZM-Nafta Kijev mellett múlt hétfőn kigyulladt raktárának társtulajdonosa a főügyész egyik volt helyettese, akit nem nevezett meg. Hétfőn az ukrán főügyészség berendelte kihallgatásra az SZBU-főnököt, aki közvetlenül a kihallgatás előtt tett nyilatkozatában elárulta, hogy Anatolij Danilenkóról beszélt, amikor a raktár társtulajdonosát említette. Kijelentette, hogy a volt főügyészhelyettes "a raktárban elkövetett bűncselekményeket fedezett". Kihallgatásán átadta a Danilenkóra terhelő bizonyítékokat tartalmazó dokumentumokat és felszólította a főügyészséget, hogy vegye őrizetbe a volt tisztségviselőt. A BRSZM marketing igazgatója viszont kedden cáfolta, hogy a volt főügyészhelyettesnek bármi köze lenne a vállalathoz. Ugyancsak kedden Nalivajcsenko pedig azt cáfolta, hogy bármiféle konfliktus lenne az SZBU és a főügyészség között. Tanácsadója, Markijan Lubkivszkij ugyanakkor bejelentette, hogy az SZBU a tűzvész kapcsán berendeli kihallgatásra a volt főügyészhelyettest. Az ukrán sajtóban közben az a hír terjedt el, hogy Porosenko elnök a mögötte álló parlamenti frakcióval folytatott megbeszélésén javasolta az SZBU-főnök menesztését. 

Valentin Nalivajcsenkót legutóbb 2014. február 24-én nevezték ki az ukrán biztonsági szolgálat élére. A tisztséget már másodjára töltötte be, korábban 2006 decemberétől 2010 márciusáig volt az SZBU főnöke. A Kijev megyei Vaszilkivi járásban, Krjacski falunál található BRSZM-Nafta vállalat olajraktárában kilenc nap után, szerdán sikerült csak eloltani teljesen a tüzet. A katasztrófának öt halálos áldozata és 15 sérültje lett. A katasztrófavédelem számításai szerint mintegy 50 millió hrivnya, azaz 63 millió forint kár keletkezett. 

A belügyminisztérium közlése szerint azért lett ekkora a kár mértéke, mert a vállalat vezetése másfél órás késlekedéssel hívta ki a tűzoltókat. Felvetődött a gyanúja annak, hogy valami törvénytelent igyekeztek leplezni a vállalat vezetői. A hatóságok hivatalosan a biztonsági előírások megsértése miatt indítottak eljárást. A vállalat főmérnökét a bíróság házi őrizetbe helyezte.

Szerző

"A fal mindenki közös veresége" - Külföldi sajtó a határzárról

Publikálás dátuma
2015.06.18. 15:29
Illusztráció: Thinkstock
A magyar-szerb határon tervezett kerítésről közölt kommentáló elemeket tartalmazó írást csütörtöki, nyomtatott számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív napilapban megjelent, bécsi keltezésű cikkének bevezetőjében Stephan Löwenstein arra mutatott rá, hogy a Magyarországra bevándorlók száma "húszszorosára" emelkedett. Úgy értékelte ugyanakkor, hogy a magyar történelem miatt a  határkerítés létesítésének terve különösen érzékeny. 

A szerző felidézte Szijjártó Péter előző napi bejelentését a tervezett lépésről, kiemelve, hogy a külügyminiszter szerint az nem mond ellent semmilyen nemzetközi kötelezettségnek vagy szerződésnek. A továbbiakban rámutatott, hogy Magyarország nem az első olyan uniós tagállam, amelyik ilyen módon akarja feltartóztatni az illegális bevándorlókat. Egy olyan országban azonban, amelyik negyedszázaddal ezelőtt a keleti tömb első államaként bontotta le a vasfüggönyt, az ilyen tervnek kiváltképp szimbolikus jelentősége van egész Európa számára - tette hozzá Löwenstein.

A La Repubblica olasz balközép napilap Magyarország, új fal Európa szívében címmel számolt be a magyar kormány bejelentéséről. A Corriere della Sera szintén a címoldalán közölte, hogy új fal épül Európában. 

Az újság sokkolónak nevezte a döntést azt hangsúlyozva, hogy a budapesti bejelentéssel egy időben Ferenc pápa elítélte azokat, akik bezárják a kaput a segítséget kérők előtt.  A római Il Messaggero megjegyzi, hogy Orbán Viktor 26 évvel a soproni páneurópai piknik után emel falat. Az újság szerint az EU-nak nem lesz semmilyen ellenvetése, ahogyan az Európában emelt többi kerítéssel szemben sem volt. A nápolyi Il Mattinónak adott interjúban Bruck Edith Olaszországban élő magyar írónő rasszistának nevezi a magyar népet hangsúlyozva, hogy amikor "fal emelkedik, az mindenki közös vereségét jelenti". A jobbközép IlGiornale szerint a magyar fal következménye az lesz, hogy megnöveli az Olaszország felé áramló migrációt.  

Az Európába érkező menekültáradatra adható lehetséges válaszokról közölt kommentárt csütörtökön a pozsonyi Pravda, amely cikkében az unió külső határainak megerősítésének fontosságát hangsúlyozva a magyar-szerb határon készítendő kerítést hozza fel példának.

"Európai erőd?" című cikkében a pozsonyi lap rámutat: a görög-török határ ellenőrzésének 2012-es megszigorítása után az abból az irányból érkező menekültek Bulgária felé vették útjukat, ám Szófia kerítést építtetett a török határon és a menekültek száma lecsökkent. "Ilyen, lélektanilag is hatékony korlátok nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne" - szögezi le a lap kommentárírója, megjegyezve: a menekültekkel szembeni rasszista megnyilvánulásokat ugyan el kell utasítani, de a probléma kezelésében fontos, hogy a józan ész felülkerekedjen azokon az érzelmek diktálta felszólításokon, hogy fogadjuk tárt karokkal az összes menekültet.

Európa úgy tesz, mintha nem látná, hogy Magyarország az illegális bevándorlás özönével szembesül, ugyanakkor a  még nem létező kerítés a magyar-szerb határon jó ürügy arra, hogy az európai baloldal megint bűnbakká tegye az egyébként is „rossz sajtójú”  Magyarországot –  véli Jaroslaw Gizinski a Wprost jobbközép lengyel hetilap honlapján közzétett szerda esti kommentárjában.

Gizinski megjegyzi: kritikus véleménye szokott lenni „a Fidesz-csapat különféle ötleteiről”, de kénytelen helyeselni  Orbán Viktor  „többé vagy kevésbé racionális” lépéseit, ezen belül a kerítés építését is. A cikkíró, bár nem helyesli a bevándorlóellenes plakátokat és a nemzeti konzultációt, mely szerinte  igazából a „kellenek-e itt nekünk mindenféle kóborlók” jellegű kérdésen alapul, leszögezi: valamit tenni kell a magyarországi bevándorlás gondjával, hiszen az idei 50 ezernyi menekült „már határozottan túl sok”. A szerkesztő rámutat: a határzárt kifogásolók figyelmen kívül hagyják azt is, hogy hasonló kerítéseket már a világ 80 helyén építettek, többek között az Egyesült Államok és Mexikó határán. A magyar megoldás „igen különös” európai visszhangjából azt a tanulságot kell levonni, hogy azoknak az országoknak, amelyeknek egyként is rossz a sajtója, - mint amilyen a közeljövőben Lengyelország is lehet – számítaniuk kell arra, hogy a másutt fel sem tűnő dolgokat is a szemükre vetik - írta Gizinski.

Szerző

Új pártot hoznak létre a liberálisok

Összeolvad és új szabadelvű pártot hoz létre Romániában a kormánykoalíció két kisebb pártja Liberálisok és Demokraták Szövetsége néven, amelyet ugyanúgy ALDE-nak fognak rövidíteni, mint az Európai Parlament liberális frakcióját (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) - közölték csütörtökön az alapítók.

A romániai ALDE Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök Liberális Reform Pártja (PLR) és a - jelenleg korrupcióért börtönben ülő - Dan Voiculescu médiamágnás által alapított, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter által vezetett Konzervatív Párt (PC) fokozatos fúziójaként jön létre. A magát jobbközép politikai alakulatnak tartó új párt a "hagyományos" politikai irányokhoz képest "harmadik" lehetőségként, az egyéni szabadságjogok védelmezőjeként határozza meg magát - mutatott rá Tariceanu.

Szerző