Mit érnek a jogszabályokban rögzített szakmai előírások, s mit ér az ennek nyomán kiírt pályáztatás, ha a döntéshozók többsége az összes feltételt figyelmen kívül hagyja? Ez történt nemrégiben Gyulán egy zárt képviselő-testületi ülésen, a helyi Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének kiválasztásakor.
A pályázatnak három alapfeltétele volt: orvosi vagy egyéb egyetemi végzettség, mesterképzési szakon megszerzett egészségügyi menedzseri végzettség és 5 éves vezetői gyakorlat. A két pályázó közül egyikük egyetlen feltételnek sem felelt meg, sőt, kiderült, nyelvvizsga hiányában főiskolai végzettsége sincs, egyedül az szólt mellette, hogy annak az intézménynek a középfokú végzettségű szakasszisztense, amelynek az élére pályázik, s ahol majd háziorvosokat, gyermekorvosokat és védőnőket kell irányítania. A másik aspiráns két egyetemi diplomával, megfelelő vezető gyakorlattal rendelkezett, jelenleg jár az egészségügyi menedzseri képzésre, októberben vizsgázik.
Ez az intézményvezetői poszt nem hatalom, annál nagyobb felelősség. A pályázat ügyében véleményt mondó szakmai testület az utóbbi jelöltet látta alkalmasabbnak, mindezek ellenére a fideszes képviselő testület – nagy többséggel – mégis az előbbit választotta intézményvezetőnek, annak ellenére, hogy mindenki számára nyilvánvalóan volt nála szakmailag jobb jelölt. Igaz, hogy a jogszabály lehetőséget ad a szakmai követelmények alóli felmentésre azzal a megkötéssel, hogy a pályázónak öt éven belül a szükséges képzettségeket meg kell szereznie, de ez aligha jelentheti azt, hogy a jogszabályalkotó az összes alapfeltétel alóli felmentés lehetőségét akarta volna megteremteni. Talán életszerű a kérdés: kezdő intézményvezetőként és ilyen szakmai hiányosságok mellett, elvárható-e az új vezetőtől, hogy öt éven belül megszerezze a szükséges végzettséget?
A szakmai alkalmatlanság ellenére mégis miért volt ennyire elnéző a gyulai testület fideszes többsége? Feltehetően nagy szerepet játszott ebben, hogy lelkes aktivistájukról van szó, aki az elmúlt kampányokban ajánló aláírások sokaságát gyűjtötte össze. Egy videómegosztó portálon ma is megtalálható politikai reklámfilmben lelkesen buzdította városa lakosságát a tavaly áprilisi országgyűlési választáson, hogy a Fidesz jelöltjét támogassák, mert ő bizony ezt teszi! Szíve joga.
A vezetői pályázat viszont egy másik dolog. Tipikus magyarországi történet tanúi voltunk: a középfokú végzettséggel rendelkező szakasszisztens alighanem biztatást kapott a gyulai fideszes városvezetéstől, hogy nyugodtan adja be a pályázatát, ne izgassa magát a követelmények miatt, előre lezsírozott döntés születik majd. Ez az eljárás nem egyedi, nem is tipikusan gyulai jelenség, hiszen számos kormánypárti városvezetés ezt a gyakorlatot követi. A nyilvánvaló politikai korrupciót, a szakmai érvek szinte teljes figyelmen kívül hagyását bírálom, és nem a pályázó személyét ítélem el.
Lehet persze magyarázkodni, a tényeket elferdítve védeni a mundér becsületét, de a történteknek csak egyetlen magyarázata van. Miért ragaszkodik a Fidesz még az ilyen "jelentéktelen" vezetői beosztások megkaparintásához is? Mert politikai ragadozó. S ez a természetéből következik.
