Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője lapunknak elmondta, az UNHCR ellenez minden a magyar kormány által tervezetthez hasonló kerítés, illetve fal felépítését. Utalt arra, az, hogy valaki menedékjogot kér, alapvető emberi jog, benne foglaltatik nemcsak az UNHCR 1951-es menekültek jogállásáról szóló egyezményben, hanem az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, sőt, a magyarországi Alaptörvényben is, amelynek 14. cikkelye szól erről. A szóvivő kiemelte, az UNHCR amiatt aggódik, hogy a fal felépítésével megakadályozzák, hogy a menekültek gyakorolhassák ezt a jogukat.
A menekültek ellátása érdekében nagyobb szolidaritásra szólította fel az Európai Unió tagállamait a német kancellár, aki a közelgő európai uniós csúcstalálkozó előtt ismertette a tanácskozáson felmerülő kérdésekkel kapcsolatban kormánya álláspontját a német törvényhozás alsóházában. A Bundestag előtt csütörtök délelőtt elmondott nyilatkozatában Angela Merkel megengedhetetlennek nevezte, hogy a menekültek háromnegyedét a huszonnyolc uniós tagállam közül mindössze öt fogadja be. Ezen a téren nagyobb szolidaritásra ban szükség - jelentette ki Merkel, hangsúlyozva, hogy a szolidaritásnak és a felelősségnek kéz a kézben kell haladnia.
Németország továbbra is kész arra, hogy vállalja a felelősséget - tette hozzá. Az egyik legfontosabb feladatnak ugyanakkor a kancellár a tengeri tragédiák megelőzését, illetve ezzel kapcsolatban a menekültek életének megmentését nevezte. "Mélységesen megráznak bennünket azok a tragédiák, amelyek sorra játszódnak le a nyílt tengeren" - fogalmazott a kancellár, aki szerint mindent meg kell tenni az emberi életek megmentése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor annak szükségességét is, hogy az eddiginél határozottabban lépjenek fel az embercsempész bandák ellen. Állást foglalt továbbá amellett, hogy felszámolják azokat az okokat, amelyek az embereket menekülésre kényszerítik.
A menekülteknek való segítségnyújtás, valamint Szlovákia euroatlanti kötődéseiből adódó kötelezettségeinek teljesítése mellett állt ki csütörtökön a pozsonyi törvényhozásban mondott országértékelő beszédében Andrej Kiska szlovák államfő. A szlovák elnök az EU-ba beáramló menekültek problémájáról és annak szlovákiai vonzatairól szólva úgy vélekedett: ezek a menekültek "nem a szegénység elől menekülnek" és az országnak - "melynek ez erkölcsi kötelessége" - segítenie kellene rajtuk. Ugyanakkor hozzátette: a menekültek kvótarendszer alapján történő újraelosztását nem tartja helyes megoldásnak. Lapunk kérdésére a szlovák nagykövetség a falépítéssel kapcsolatban ezt válaszolta: „Egyrészt tiszteljük az országok azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak határaik hatékony védelmének az érdekében (kiváltképpen ha a Schengen külső határáról van szó). Másrészt a Nyugat-Balkán országainak barátjaként hangsúlyozzuk, hogy ezen államoknak világos európai perspektívájuk van és támogatjuk az EU-ba történő integrációjukat. Ezért nem szeretnénk, hogy ez az intézkedés olyan politikai jelzésként lenne értelmezve, hogy az EU korlátot állít a térség országai ellen.”
A magyar kormány politikája kedvező visszhangra talált több helyi fideszes vezetőnél. Jó módszernek nevezte a jövőben érkező bevándorlók megállítására a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. Rideg László (Fidesz-KDNP) csütörtökön az MTI-nek azt mondta, tapasztalataik szerint már csaknem 60 országból érkeznek az illegális bevándorlók, közöttük nagyon sokan vannak, akik nem polgárháborús körülmények elől, nem az üldöztetés elől menekülnek. Tájékoztatása szerint naponta mintegy 200 ember jelenik meg a zöldhatáron, ami óriási munkát jelent a megyében a határellenőrző szerveknek. Hozzátette: a határ menti települések polgármestereitől is kapott már jelzést arról, hogy az ott élőkben a jelenség félelmet kelt, mert naponta mennek el a kerítésük előtt nagy számban idegenek. A bevándorlók gyakran megbújnak az elhagyatott tanyáknál, a környéken élők pedig a gyümölcsszezon kezdetén féltik a terményeiket. A közgyűlés elnöke szerint a térségben élők megnyugvással fogadták a kerítés megépítéséről szóló híreket.
A magyar-szerb zöldhatáron át érkező illegális bevándorlók egy része károkat okoz a határ menti gazdálkodóknak - erről érintettek nyilatkoztak az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Több gazdálkodót és falugazdászt is megszólaltatott az M1. Arról számoltak be, hogy amerre az illegális határátlépők vonulnak, mindenben kárt tesznek. Voltak, akik azt mondták, eddig segítették a bevándorlókat, de azok már annyi kárt okoztak nekik, hogy elfogyott a türelmük. Vass Antal mórahalmi falugazdász azt mondta, a vonulók fóliasátrakat vágtak már föl, kerítéseket és öntözőket rongáltak meg, és a gyümölcsösökben, a vetésekben, a búzatáblákban is kárt tettek. Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László szerint a bevándorlók áradata "egészségügyi kockázatot" is jelent az ott élőknek. Az egyik tompai gazdálkodó arról számolt be, hogy a bevándorlók sokszor egyszerűen beköltöznek az üresen álló házakba. Egy mórahalmi gazdálkodó pedig kijelentette: nem csak letapossák az útjukba eső gabonatáblát, hanem teljesen indokolatlanul is rongálnak: például kerítéseket szaggattak le.
A 830 menekült elhelyezésére tervezett debreceni befogadóállomáson jelenleg rekordszámú, 1474 migráns tartózkodik, a táborban kapacitásbővítésre van szükség - közölte a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott csütörtökön sajtótájékoztatón. Rácz Róbert a megyei államigazgatási kollégiumnak a menekülttáborba kihelyezett ülése után újságíróknak elmondta: a Magyarországra érkező migránsok hatvan százalékának hatósági ügyintézése nehezedik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) észak-alföldi regionális igazgatóságára.
FOTÓ: MSZP