„A három kötetben szereplő 101 mesét az azerbajdzsáni népmesék 2005-ben a Bakuban kiadott ötkötetes gyűjteményből válogattuk- mondja a Szvetlána. - Az ott szereplő l65 mesét neves kutatók gyűjtötték. A legtöbbet ezek közül Zejnalli Henefi ( 1896-1937) gyűjtötte össze, rendezte sajtó alá, de kiadására csak közel 70 év múlva kerülhetett sor, mert a személyi kultusz áldozata lett 1937-ben.
- Amikor a bakui Tanárképző Főiskola oktatójaként alkalmam volt foglalkozni a gyermekirodalom történetével, műfajaival, vizsgáltuk a mesék tematikus sajátszerűségeit, az egyes témák kölcsönös előfordulásait különböző népek folklórjában, az úgynevezett vándortémákat, a szereplők megszemélyesítését, a mesék nyelvét, valamint ennek a gazdag rendkívül érdekes és magával ragadó tárgynak egyéb filozófiai aspektusait, folytatja Szvetlána.
-Ez az érdeklődés fejlődött tovább miután Magyarországra kerültem és a mindennapi életem és munkám során megismertem a magyar nyelvet és a magyar nép gazdag kultúráját. Mindez megalapozta azt a gondolatot, hogy az azerbajdzsáni kultúra sokrétű bemutatásának keretein belül célul tűzzük ki a mesék magyarra fordítását (és támogatást kértünk és kaptunk két azerbajdzsáni állami intézménytől a kiadvány elkészítéséhez. Ezért köszönetünket fejezzük ki az Azerbajdzsáni Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériumának és az Azerbajdzsáni Köztársaság Diaszpórával foglalkozó Állami Bizottságának a projekt támogatásáért.
A mese a folklórnak a nép életét tükröző legősibb műfaja. Az azerbajdzsán folklór egyidős magával a néppel. A mesékben jelen van a történelmi múlt, az emberek szellemi, társadalmi-filozófiai gondolkodásmódja, a mesék megőrizték napjainkig a legrégibb népi hagyományokat és szokásokat. A mese tanít, alakítja a nép szellemét. A nehézségek leküzdése minden mese elengedhetetlen eleme. A mese szerencsés vége a védettség érzését adja ,a megpróbáltatások bölcsebbé és erősebbé teszik a hőst. A mese ezerarcú és változatos, nyelvezete is azt mutatja, hogy ezeket az ország különböző falvaiban és vidéken dolgozták fel, mondja Szvetlána.
Valamennyi kötetben 11-11 illusztráció található melyek a „Milli Incser” képzőművészeti stúdióban ( Nemzeti gyöngyszemek ) dolgozó Ajbeniz Ajbeniz munkáit dicsérik, aki külön e kiadvány számára készítette rajzait. Mindhárom kötet borítóján az ismert azerbajdzsáni festőművész, grafikusnak, Arif Huszejnovnak rajzai találhatóak. A 101 mese nyers fordítását Sípos Áron fiatal turkológus végezte el.
Ezt követően a munkaigényes és felelősségteljes fordítási munkát magas szakmai szinten Adorján Imre, tapasztalt műfordító fejezte be, aki már más azerbajdzsáni műveket is korábban fordított. A befejező szakaszban a sajátosan azerbajdzsáni kifejezések eredeti jelentésének összevetését Abdullajeva Szvetlána végezte el.
A magyar szöveg korrekcióját és stilisztikai javítását nagy szakmai igényességgel és odaadással Győri Luca korrektor végezte el. Köszönetét fejezte ki Abdullajeva Szvetlána minden közreműködőnek, külön Prof.Dr. Hazai György akadémikusnak is, aki először olvasta el a könyv nyers példányát és értékes véleményével segítette a munka befejezését. A 101 meséből 21 mese kiválogatásra került és róluk hangos könyv is készült. A mesék megszólaltatója Béres Ilona.