Több tízezer év után is feléledhet egy vulkán

Néhány nappal ezelőtt lapunk is foglalkozott azzal az új tanulmánnyal, amelyben hazai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kárpát medence vulkánjai – mindenekelőtt a Szent Anna tóról ismert erdélyi Csomád – jóval fiatalabbak, mint korábban gondoltuk, így nem teljesen elképzelhetetlen, hogy egyszer újra aktiválódnak. 

Az elmúlt évszázadok katasztrofális kitöréseinek többsége olyan helyeken következett be, ahol a történelmi időkben már nem volt vulkánkitörés, hiszen a Tambora hatalmas 1815-es kitörését megelőzően legalább ezer, de elképzelhető, hogy akár 5000 éven keresztül is szunnyadt – mondta a Népszavának Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezető kutatója.

A szumátrai Sinabung vulkán úgy tűnik, több mint tízezer éves nyugalom után kezdett működni 2010-ben és jelenleg is zajlanak a pusztító vulkánkitörései. A németországi Eifelben is volt több tízezer év, amikor nem volt vulkánkitörés, majd következett egy újabb. Az Egyesült Államok nyugati részén, Kaliforniában található Lassen Peak (aminek pontosan 100 éve volt egy hatalmas kitörése, azóta viszont ismét alszik) vulkáni működésében 300 ezer évvel ezelőtt jelenlegi ismereteink szerint volt egy 70 ezer éves szünet, a mexikói Tepetiltic tűzhányó működésében 180 ezer éves szünetet is kimutattak.

Az Andokban a chilei Taapaca vulkán működésében is volt több tízezer éves szünet és most ismét évezredek óta alszik (e vulkán működése egyébként nagyon hasonlít a Csomádhoz). Harangi Szabolcs szerint az új távérzékelő technikának és a műholdas radarvizsgálatoknak köszönhetően tudjuk, hogy a bolíviai Uturuncu vulkán, ami utoljára 290 ezer éve működött, az elmúlt években jelentős felszínemelkedést mutat, azaz nincs kizárva, hogy itt is felújulhat a kitörés.

A Csomád esetében is volt több tízezer éves nyugalmi időszak, így jelenlegi tudásunk szerint elképzelhető akár ilyen hosszú idő után is egy vulkán feléledése – ennek egyik kulcsa az, hogy alatta még van-e magmakása. A jelek arra utalnak, hogy a Csomád alatt van.

Szerző
2015.06.20 07:19

Tudta? Szívbetegség ellen védhet az étcsokoládé

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Havi három tábla csokoládé csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát – derült ki egy amerikai kutatásból.
A New York-i Mount Sinai kórház orvosai által végzett vizsgálat szerint a csokoládéban lévő természetes flavonoidok, mint gyulladáscsökkentők, jótékonyan hatnak az erek egészségére, és növelik a jó koleszterin szintjét. 

Mértékkel

Három tábla havonta akár 13 százalékkal csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét, de a napi szintű csokievés, a cukor- és telített zsírtartalma miatt 17 százalékkal növeli. Korábbi tanulmányok szerint a rendszeresen csokoládét fogyasztók között 11 százalékkal alacsonyabb a szívroham, a stroke és más szív-, érrendszeri probléma kialakulása – írta a Daily Mail.
A kutatás vezetője úgy véli a magas kakaótartalmú étcsokoládé több flavonoidot és kevesebb cukrot tartalmaz, de ennek igazolására további vizsgálatokra van szükség.
Az öt, 575 ezer ember részvételével készült felmérés eredményeit összegző kutatást az Európai Kardiológiai Társaság müncheni konferenciáján ismertették.
2018.12.15 09:10
Frissítve: 2018.12.15 09:10

Ködjelző rendszeren dolgoznak magyar kutatók

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:38
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A biztonságosabb közlekedéshez is hozzájárulhat az a ködöt előrejelző, a korábbinál pontosabb adatokat szolgáltató rendszer, amelyen a veszprémi Pannon Egyetem kutatói dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen - tájékoztatta az intézmény rektora az MTI-t.
A rendszer képes lesz az autóutak és a repülőterek környezetében potenciális vészhelyzetet jelentő és gazdasági károkat okozó köd előrejelzésére. Az előrejelzés birtokában a hatóságoknak és az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy korlátozzák a légszennyező források kibocsátását, tehát a fejlesztésnek az egészség megóvása szempontjából is fontos szerepe lehet - mondta Gelencsér András.
Magyarországon a légszennyezettség évek óta meghaladja az uniós határértéket, ami jelentősen hozzájárul a ködképződéshez. A kutatás középpontjában a ködképződéshez vezető folyamatok állnak, kiemelten a szennyezett légkörben megtalálható részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatás tanulmányozása.
A mintegy 800 millió forintos uniós támogatást a köd tulajdonságait mérő speciális műszerek, valamint nagy teljesítményű szuperszámítógép beszerzésére és fiatal kutatók foglalkoztatására fordítják, a kutatás eredménye 2021-re várható.
2018.12.14 16:38