Előfizetés

Tömeg a Fesztiválzenekar TérTáncKoncertjén

MTI
Publikálás dátuma
2015.06.20. 07:47
Forrás: Facebook/BFZ
Csaknem hétezer néző volt kíváncsi a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) csütörtök esti, a Hősök terén tartott TérTáncKoncertjére, amelyen több mint 200 nehéz sorsú gyerek táncolt együtt a zenekar kíséretével.

"Minden zenehallgató, egészen kicsi korától ugyanolyan fontos a Fesztiválzenekar számára. Az, hogy ki fogékony a zenére, nem függ össze azzal, hogy milyen családból jön. Minden embert tisztelni kell" - idézi a zenekar pénteki közleménye Fischer Iván zeneigazgatót, aki együttese élén Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjét vezényelte a téren felállított színpadról. Az esemény főszereplője az a több mint 200 hátrányos helyzetű fiú és lány volt, akik az ország számos pontjáról érkezve együtt mutatták be a néptánc, a hip-hop és a kortárs tánc elemeit ötvöző koreográfiájukat. A gyerekekkel február óta profi tánctanárok foglalkoztak a produkció vezető koreográfusa, Vári Bertalan szakmai útmutatása alapján. A nyíregyházi Pro Musica Leánykar mellett a Fesztiválzenekar zenészei is énekeltek, dél-amerikai turnéjukra készülve spanyolul. Az utolsó szám alatt egy tangó-koreográfiát is láthatott a közönség egy versenytáncos páros előadásában.

Éjszakai kalandozások a múzeumokban

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2015.06.20. 07:46
Tömegek néznek éjjel kedvezményes áron tárlatokat FOTÓ: NÉPSZAVA
Mindössze egy kedvezményes árú belépőjeggyel több száz múzeumba látogathatnak el az érdeklődők szombaton a Múzeumok éjszakáján. Megelevenedik a történelem, nyílnak a fürdők kapui, sétára csalogatnak az ikonikus szállodák londinerei.

A Múzeumok éjszakája programsorozat sokéves történetében idén először kiemelt témakörhöz is kapcsolódnak rendezvények: 2015-ben Erdély áll a középpontban. A magyarországi városok közül Eger részesül kitüntetett figyelemben ezen a kellemesnek ígérkező nyári éjszakán. A szombat késő délutántól kezdődő Múzeumok éjszakájához ezúttal rekordmennyiségű múzeum csatlakozott. Országszerte mintegy 360 kulturális intézmény várja az érdeklődőket kétezernél több szabad-, illetve beltéri rendezvénnyel. A múzeumok mellett számtalan egyéb helyszínre látogathatunk: várak, termálfürdők, patinás szállodák, levéltárak, állatkertek és vadasparkok is megnyitják kapuikat.

Az érdeklődők valamivel több, mint félszáz erdélyi tematikájú program közül választhatnak, ha egyáltalán győzik. A képzőművészet és az irodalom mellett a néprajz, a gasztronómia és a zene szerelmesei is megszerezhetik szellemi táplálékukat az Élő Erdély témakör programjain. Azok, akiknek a szíve inkább országhatárainkon belüli tájakra húz, a nagy történelmi múlttal rendelkező Eger városában lelhetnek kellemes kulturális kikapcsolódásra, ugyanis a számtalan vidéki helyszín közül a hevesi megyeszékhely kapott kiemelt státuszt a szervezőktől. Az egri Dobó István Vármúzeum kiállításai mellett rendezvények sokasága emlékezik a 16. századi egri várvédőkre azzal a nem titkolt tudatossággal, hogy a fiatalokat is bevonják a „játékos” történelembe.

A fővárosi lakosoknak érdemes felkeresni a Magyar Nemzeti Múzeumot és a budavári Magyar Nemzeti Galériát, ahol változatos műsorokkal készülnek. Általános tapasztalat, hogy a budapesti múzeumokba – különösebben a hírneves intézményekbe – történő bejutásra az elővételi lehetőség ellenére tömött sorokban várakoznak az érdeklődők, így érdemes legalább egy órával a kiszemelt program kezdete előtt megjelenni a helyszínen. Néhány múzeum a korlátozott látogatóbefogadási képességek miatt előzetes regisztrációhoz köti a részvételt.

Igazi szenzációnak ígérkezik az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) holnaptól látható tárlata, ahol először kerül a nyilvánosság elé Ady Endre egyik versének eddig elveszettnek hitt eredeti kézirata. A páratlan gyűjteményi darab immáron két éve áll a kézirattár tulajdonában az Ady család jóvoltából, azonban most először kerül kiállításra a feltehetőleg 1908 elején papírra vetett írás. A kalandos utat bejárat vers, a Májusi zápor után páratlanságát az adja, hogy a puha ceruzával, vékonysága miatt rendkívül sérülékeny papírra vetett költemény ellentétben Ady legtöbb fennmaradt kéziratával, kifejezetten olvasható.

Azok, akik esetleg a Múzeumok éjszakáján lemaradnak az irodalmi emlék megtekintéséről, július 12-ig felkereshetik a „S csókolt minden az ég alatt” címet viselő tárlatot. A Veres Pálné utcai Ady Emlékmúzeumban azokat várják, akik az erdélyi születésű költőfejedelem élete iránt érdeklődnek. Kerekasztal-beszélgetésen idézik meg Ady Nagyváradról indult pályafutását, ahol a Nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum képviselői is felszólalnak. Az emlékház azzal kedveskedik a versszeretőknek, hogy minden érdeklődő elhozhatja, és a közönség előtt el is mondhatja legkedvesebb Ady-versét.

A materiális érdeklődésűek számára a Csodák Palotája nyújthat rendkívüli élményt, az intézmény tudományos varázslat jeligét követve kicsiket és nagyokat egyaránt igyekszik bevonni a fizika, a geometria, az elektromosság, a hőtan és a mechanika alapjaiba. A százegy esztendős Astoria szálloda és a Gellért hotel is színes programokat kínál a Múzeumok éjszakája programsorozathoz csatlakozó nyitott szállodák éjszakáján. Utóbbi helyszínen még olyan jelentős popkulturális alakok is megelevenednek az éjszaka folyamán, mint amilyen a szexikon Marilyn Monroe vagy a rock 'n' roll királya, Elvis Presley.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2001-ben szervezte meg először vidéken a Múzeumok éjszakája rendezvényt, egy évvel később már az első fővárosi programsorozatot tartották. A kultúranépszerűsítő rendezvény az elmúlt években fokozatosan terjeszkedett, több és több intézményt bevonva a programba. Ennek eredményeképpen a tavalyi évben mintegy 400 ezer látogató volt kíváncsi a Múzeumok éjszakája során tartott programokra, kiállításokra. Minden valószínűség szerint az egyszeri program nem befolyásolja a sztenderd múzeumlátogatási szokásainkat, de kedves nyitás mindazok számára, akik évközben – korlátozott lehetőségeiknek köszönhetően – nem jutnak el annyiszor múzeumba, mint ahányszor szeretnének.

A programsorozat már délután elrajtol, azonban a nagyobb múzeumok este hat órától fogadják a látogatókat. Budapesten egységesen 1500 forintba kerül a felnőtt jegy, míg a 6-18 év közötti látogatóknak 600 forintba kerül a belépőváltás. 6 éves kor alatt a belépés ingyenes. Vidéken a múzeumok saját díjszabása érvényesül. A karszalaggal rendelkezők a rendezvények ideje alatt a fővárosban igénybe vehetnek úgynevezett múzeumbuszokat hat különböző útvonalon, amelyek este hat óra és hajnali fél három között járják a főváros utcáit.

Izgalmas helyszín - Megnyílt a fertőrákosi barlangszínház (fotók)

Publikálás dátuma
2015.06.20. 01:27
MTI Fotó: Nyikos Péter
A magyar kultúra, a magyar művelődés ügyét szolgálja a ma megnyitott Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a színházban péntek este tartott ünnepi hangverseny előtt.

L. Simon László beszédében kifejtette: a létesítmény fejlesztése teljes mértékben illik a kormány azon fejlesztési törekvéseibe, hogy a Fertő-táj világörökségi területének kincseit a széles közönség megismerje, s ne csak itthon, hanem külföldön is. A politikus hozzátette: Sopronnak most már két kőszínháza van, egy a "klasszikus értelemben vett kőszínház", a Soproni Petőfi Színház a város szívében és egy "igazi kőszínház" Fertőrákoson.

A 12 millió évvel ezelőtt kialakult kőfejtő történelméről szólva elmondta, hogy a harmadik században az ott található lajtamészkövet már használták a bécsi és a soproni házak építésénél, az 1500-as években megkapták rá a bányászengedélyt, és ezután már iparszerűen fejtették a követ.

Hozzátette: az 1948-ban bezárt kőfejtőben az első koncertet 1937-ben rendezték, s 1951-ben műemlékké nyilvánították. Itt forgatták 1964-ben a Várkonyi Zoltán által rendezett Kőszívű ember fiai című Jókai Mór-filmadaptációnak azt a jelenetét, amikor Baradlay Richárd hazatér a huszárjaival, majd a Bujtor István főszereplésével készült Sándor Mátyás című televíziós sorozat egyik jelenetét.

MTI Fotó: Nyikos Péter

MTI Fotó: Nyikos Péter

A barlangszínház nyitó hangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar telt ház előtt adta elő Ludwig van Beethoven III. Leonóra nyitányát, Joseph Haydn Esz-dúr szimfóniáját és Bartók Béla Concertóját, Kocsis Zoltán vezényletével.
A barlangszínházat 2011 augusztusában, a kőfejtőt 2011 novemberében zárták be, miután életveszélyessé váltak. A kétmilliárd forintos fejlesztés munkálatai 2013 augusztusában kezdődtek. Az Európai Unió 1,3 milliárd forinttal, a kormány 402 millió forinttal támogatta, a soproni önkormányzat pedig 317 millió forint önrésszel járult hozzá az építkezéshez.

MTI Fotó: Nyikos Péter

MTI Fotó: Nyikos Péter