Eldőlhet Athén sorsa

Ha ma nem születik döntés az euróövezeti állam- és kormányfők esti, rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletén, akkor soha. Nagyjából így vélekednek a hitelezők, akik szerint a görög kormánynak nincs több mozgástere.

Bár sok euróövezeti ülés előtt hallhattuk azt, hogy most aztán eldől Görögország sorsa, az állam hitelprogramjáról szóló kötélhúzás már majdnem fél éve tart. Ma azonban tényleg megállapodásra kellene jutni, mert ha ez nem történik meg, elkerülhetetlenné válik a csőd. Görögországnak akkora összegeket kell kifizetnie a hónap végéig, hogy erre külső támogatás nélkül már nem lenne képes.

Az állam- és kormányfők találkozója előtt az euróövezeti pénzügyminiszterek találkoznak. Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője a Twitteren bejelentette, hogy a tervezettnél két és fél órával korábban, 12:30-kor kezdik meg a tanácskozást.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap nyújtotta be "véglegesnek" mondott javaslatát, erről tájékoztatta Angela Merkel kancellárt és Francois Hollande francia elnököt is. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hajlandó-e engedni a nyugdíjreform tekintetében a görög kormány. Az Európai Bizottság nem követeli kifejezetten a nyugdíjak csökkentését, hanem olyan reformot vár el, amely révén fenntarthatóvá válik a teljes nyugdíjrendszer.

Európában a lakosságszám tekintetében Görögországban kerül a legtöbbe a nyugdíjrendszer fenntartása. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter javaslatot tett a reformra, ez azonban mindössze 71 millió eurós csökkentést irányozna elő, amely a GDP-nek mindössze 0,04 százaléka. Ez elfogadhatatlan lenne a hitelezők számára. Ha ezen a javaslaton nem javítanak, akkor nehéz lesz a megállapodás. Olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint a hitelmegállapodást nem fél évvel, hanem csak három hónappal hosszabbítják meg.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung közlése szerint amennyiben megegyezés születne is a hitelezők és a görög kabinet képviselői között, akkor sem tudná teljes egészében kiegyenlíteni a béreket és a nyugdíjakat. A költségvetésből a hónap végéig 3,6 milliárd euró hiányzik. Ez azt jelenti, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy összegben fizetendő 1,6 milliárd eurós hitelt sem lesz képes visszafizetni.

(Eredetileg részletekben, a lejárat ideje szerint kellett volna törleszteni a hitelt, ám az IMF lehetővé tette, hogy egy összegben, a hónap végén utalják át a számlájára.) Ha megállapodás születne is, az nem azt jelenti, hogy másnap már át is utalják az utolsó hitelmegállapodásból még ki nem fizetett 7,3 milliárd eurót a görögöknek. Egy ratifikációs folyamat kezdődik, áldását kell adnia rá a görög törvényhozásnak és öt nemzeti parlamentnek, köztük a Bundestagnak. Ezt nagyjából azt jelentheti, hogy a pénzt július közepén kapná meg Athén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nagyon megelégelte a görög kormány „játszadozásait” – közölte egy uniós illetékes a Proto Tema című lap szerint. A bizottsági elnök szerint ez nagyon megnehezíti a tárgyalásokat.

Prokopisz Pavlopulosz görög államfő figyelmeztetett a grexit veszélyeire. Kiemelte, hevesen ellenzi, hogy országa kiszoruljon az euróövezetből. Egyben kilátásba helyezte lemondását, ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv. Sigmar Gabriel német alkancellár, a szociáldemokrata SPD elnöke szintén figyelmeztetett a grexit negatív következményeire.

Mint fogalmazott, ez „végzetes jelzés lenne”. Michel Sapin francia pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche című lapban is óva intett a grexittől. Szintén úgy foglalt állást, mindent el kell követni ennek elkerüléséért. Ehhez azonban Görögországnak hiteles programot kell benyújtania. „Olyan megállapodást kell kötnünk, amely lehetővé teszi Görögország számára, hogy visszataláljon a növekedés útjára, vonzza a befektetőket” – fejtette ki.