Szaúdi titkokat leplez le a Wikileaks

Négy hónappal az amerikaiak pakisztáni rajtaütése után Oszama bin Laden fia levelet írt a szaúd-arábiai amerikai nagykövetségnek, s kérte, hogy adják ki megölt apja halotti bizonyítványát. A levélre a rijádi amerikai konzul, Glen Keiser válaszolt, közölve, hogy az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének rejtekhelye elleni amerikai kommandósakció katonai művelet volt, s ilyen esetben nem bocsátanak ki halotti bizonyítványt.

A konzul azt tanácsolta Abdullah bin Ladennek, hogy apja halálára tekintettel kérje az ellene indított bűnvádi eljárások visszavonását, s meg is küldte az ehhez szükséges bírósági formanyomtatványt. "Remélem, hogy ezek a dokumentumok segítségére lesznek önnek és családjának" - írta a konzul. Ezt az eddig ismeretlen levélváltást is tartalmazza az újabb hatalmas dokumentumcsomag, amelynek első részletét pénteken tette közzé a Wikileaks leleplező portál.

A Wikileaks bejelentése szerint legalább félmillió, Szaúd-Arábiára vonatkozó dokumentum került a portál birtokába, ebből mintegy 60 ezer oldal, jórészt arab nyelvű titkos iratot tettek közzé. Nem tudni, hogy a portál hogyan jutott hozzá a hatalmas mennyiségű újabb titkos irathoz, amelynek áttanulmányozása hosszabb időt vehet majd igénybe. Egyelőre annyi látszik belőle, hogy sokan kérnek támogatást a szaúdi királyságtól, s a szaúdiak maguk sem vonakodnak a csekkfüzet-diplomáciától.

Néhány példa: Mohamed Morszi, a minap halálra ítélt volt egyiptomi elnök mekkai zarándoklathoz kért vízumot Rijádtól magának és családjának. Egy libanoni politikus pénzt kért, mivel nem tudta fizetni a testőreit. Rijád mintegy kétezer zarándokvízummal támogatta Nuri al-Maliki volt iraki kormányfő politikai vetélytársát.

Noha az eddigi anyag nem tartalmaz drámai leleplezéseket, de kellőképpen kínos ahhoz, hogy zavarba hozza a szaúdi monarchiát. Rijád máris figyelmeztette a szaúdi közvéleményt, hogy várhatóan nagy tömegű "hamis információ" kerül majd nyilvánosságra. A szaúdi külügyminisztérium szerint betörtek az elektronikus rendszerükbe, s figyelmeztettek, hogy büntetés várhat arra, aki tovább terjeszti ezeket az információkat.

Julian Assange, a Wikileaks alapítója alighanem az új dokumentumcsomaggal akarta felhívni a figyelmet arra, hogy három éve vonult be Ecuador londoni nagykövetségére, hogy elkerülje a kiadatást. Az ausztrál férfi ellen nem a leleplezések, hanem állítólagos nemi erőszak miatt adott ki Svédország nemzetközi elfogató parancsot.