Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására. "A görög kormány, azt hiszem, végre megértette, hogy konkrét és erős ellenjavaslatokat kell benyújtania" - mondta az EU-biztos.
Moscovici emlékeztetett arra, hogy a görög adósságválság miatt már több alkalommal is tartottak nagyon fontosnak minősített rendkívüli uniós csúcstalálkozót, de "ezúttal ez döntő lesz". "Görögország és az euró sorsa jelentős részben ma dől el" - fogalmazott a biztos néhány órával azelőtt, hogy az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei asztalhoz ülnek, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.
A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.
A találkozóval kapcsolatos pozitív érzéseket Michel Sapin francia pénzügyminiszter is osztja, aki az RFI rádióban "színvonalasnak" nevezte a vasárnapi athéni előterjesztést.